148499. lajstromszámú szabadalom • Munkaemésztő gumirugó
Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.499. SZÁM 47. a. 9—20. OSZTÁLY — GA—556. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Munkaemésztő gumirugó Ganz-Mávag mozdony-vagon és gépgyár, Budapest Feltalálók: Mina András oki. gin. 40%, Gáthy Barnabás oki gm. vagonszerkesztő mérnök 40%, Pazsiczky Jenő oki. gm. vagonszerkesztő mérnök 20% Budapest A bejelentés napja: 1959. július 17. Közlekedési eszközök sebességének növekedésével a vasúti és közúti jármüvek rugózásánál fokozottan fontos szerepet játszik a jó futási tulajdonságok elérése érdekében a rugózott rendszer lengéscsillapítása. A járművek rugózásának klasszikus megoldása függőleges irányban csavar-, tekercs- és laprugókkal, keresztirányban vagy a függőleges rugózás ad keresztirányú rugózást is a jármű kidőlésével szemben, vagy az előbbi mellett a kocsiszekrény a futóműhöz, ill. forgóvázhoz ingafelfüggesztéssel van ellátva. Ha a jármű önlengésuvel egyező frekvenciájú gerjesztés hat a járműre, nagy amplitúdójú rezonanciás lengések lépnek fel, amennyiben a rugózott rendszernek megfelelő lengéscsillapítása nincs. Acélrugók belső csillapítása (hysterizese) jelentéktelen. Ezért acél csavarrugók és tekercsrugók esetében rezonanciás lengések megakadályozására lengéscsillapítókat használunk. Több lapból álló laprugók esetében a lapok közötti súrlódás adja a csillapító hatást. A klasszikus megoldások közismert szerkezeteinél a csillnpítatlan rugózott rendszer, ha az útegyenetlenségekből önlengés frekvenciájának megfelelő frekvenciájú gerjesztő hatást kap, elméletileg e kifejlődő rezonancia miatt végtelen nagyságú kilengéseket végez. Gyakorlatban e kilengések jóllehet nagy amplitudójúak, de véges nagyságúak, mivel' egyrészt fékező hatást fejt ki a környező levegő, másrészt a rugóként használt anyag belső súrlőclása. Egy lapból álló acél laprugóknál, csavarrugóknál, tekercsrugóknál a belső súrlódás értéke csekély, tehát rezonancia esetén a lengési amplitúdók nagyok. Több lapból álló laprugók esetén, mivel rugózásnál a rugólapok egymáson elcsúszni kénytelenek a terhelő erő alatt, az egyes lapok közötti súrlódás munkaemésztést okoz, többi apu acél laprugó tehát súrlódásos lengéscsillapítóként működik. Az így létrejött munkaemésztés azonban függ a laprugó fenntartási állapotától, nevezetesen a kenés jóságától és a. rozsdásodástól. A fenntartási állapottól függően a csillapítás értéke tág határok között mozoghat. Az előbbi bekezdésben előadott okok miatt a járművek lengéscsillapítására széles körben külön lengéscsillapítókat alkalmaznak. Fenti szerkezetek — vagyis a jelenleg használatos súrlódásos, illetve folyadékos lengéscsillapítók és a vele kapcsolt rugózási szerkezetek közös hiányossága, hogy a súrlódásos lengéscsillapítók hátránya a jelentős érzékenységi küszöbük, azaz mindaddig, míg a terheléstöbblet az összeszorított felületek közötti súrlódást le nem győzi, nem engedi nieg a rugózást, tehát addig a határig a sínegyenetlenségek rugózatlanul adódnak át a kocsiszekrények. A súrlódásos lengéscsillapító — mint ismeretes — a nagy amplitúdójú lengéseket kevésbé csillapítja, mint a kis amplitúdójú lengéseket, úgyszintén a kis frekvenciájú lengéseket jobban csillapítja, mint a nagy frekvenciájú lengéseket. Ezért ún. kemény futást okoz. Az érzékenységi küszöb azt eredményezi, hogy a súrlódó felületek között ébredő súrlódó erőnél kisebb erőhatásoknál a rugózás mereven viselkedik, a rázás rugózatlanul adódik a kocsiszekrényre. Ez elsődleges hátrány mellett másodlagos hátrány gyanánt jelentkezik, hogy a nagy amplitúdójú lengéseket kevésbé csillapítja, mint a kis amplitúdójú lengéseket, a nagy frekvenciájú lengéseket pedig kevésbé csillapítja, mint a kis frekvenciájú lengéseket, tehát kemény jellegű rugózást eredményez, ami nem kívánatos. Az eddig használatos folyadékos lengéscsillapítók munkahengerből és abban előre-hátra mozgó dugattyúból állanak. A munkahengert folyadék tölti ki, A dugattyú mozgásakor a folyadék a du-,
