148484. lajstromszámú szabadalom • Deutérium dúsítása kémiai cserélő eljárással

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.484. SZÁM 21. g. 17—21, OSZTÁLY - DE-354. ALAPSZÁM Deutérium dúsítása kémiai cserélő eljárással VEB Vakutronik, Dresden (NDK) Feltaláló: dr. Wetzel Klaus, Zwenkau b. Leipzig, NDK A bejelentés napja: 1960. április 7. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959! december 21. A találmány multiplikatív eljárás 'hidrogénizotó­pok elválasztására ill. dúsítására. A deutérium dúsítására desztillációs eljárások ismeretesek, mint pl. hidrogén alacsony hőmér­sékletű desztillálása, ammónia nyomás alatti desz­tillálása és víz csökkentett nyomású desztillálása. Ezen túlmenően kémiai eljárások is ipari jelen­tőségre tettek szert, mint pl. a hidrogén/víz cse­re, a kénhidrogén/víz csere és az ammónia/hid­rogén csere. Az ismeretes eljárásoknak azonban jelentős hátrányaik is vannak. A fázisváltás prob­lémáját utóbbi eljárásokban pl. fonró-hideg-folya­mat alkalmazásával oldják meg. Az ismeretes eljárások hátrányait azzal küszö­böljük ki, hogy a találmány szerint egy kolonná­ban erős sav vízzel alkotott folyékony elegye (pl. azeotropikus elegye) és az ilyen eleggyel egyen­súlyban levő gőz között ellenáramot létesítünk. A találmány szerinti deutérium dúsító eljárás előnye az ismeretes eljárásokkal szemben abban van, hogy a kémiai cserélő eljárásokra jellemző nagy részleges szétválasztási együtthatóval műkö­dik és ezen túlmenően eljárástechnológiája az is­mert desztillálása eljárásokhoz hasonlóan egysze­rű. A desztillálás folyamán uralkodó nyomás he­lyes megválasztásával ezen túlmenően a legkedve­zőbb részleges szétválasztási együttható létrejöttét biztosító megfelelő hőmérsékleten dolgozhatunk. Alábbiakban a találmány szerinti multiplikatív cserélő eljárást egy példával közelebbről is meg­világítjuk: Az izotópcserélési reakció: (HDO)/, -f (H3 0+)/i (Hz O)/i + (H2DO+)/, (1) Ennek r^w egyensúlyi állandója: cHDO • C H 3 0+ KHW= CH 2 O-<H 2 DO+ (2) melynek értéke 1,95 és 2,25 közé esik. Ebből a szétválasztási együttható értéke: (D/H) víz _ 2 K HW (D/H) hidroxonium ion 3 (3) ami 1,3—1,5-el egyenlő. Ennek a szétválasztási eljárásnak sokszorozása céljából egy kolonnában HX általános képletű erős sav, pl. HCl,HNO3 és HCIO4 vízzel alkotott elegye és az ezzel az eleggyel .termodinamikai egyensúlyban levő gőz között ellenáramot léte­sítünk. Ebben a folyékony elegyben a következő részecskék tartalmaznak cserére alkalmas hidro­gént: H2 0 (moltört C H 2 0) HDO (moltört c HDO) HX (moltört C HX) DX (moltört C DX) H3 0+ CH 3 0 H2 DO+ (moltört c H 2 DO+) A gőzben csak a következő részecskék fordul­nak elő: H2 0 (C H 2 0) HDO cHDO) HX (C HX) és DX (C DX) Az egynél több deutérium atomot tartalmazó részecskéktől a kis deutérium-koncentrációk tar­tományában eltekinthetünk. Ha a folyadék és ^a gőz között ellenáram létesül, két kémiai cserélési folyamat sokszorozódik: a hidroxoniumon/víz csere és • a hidroxoniumon/sav csere: (HX)/;, + (H2 DO+)/u- — (DX)/ } + (H 3 0+),/ (4) 1 1 ( DX-c H 3 0+ SH = 3 K sw = 3 c H X-c H 2 DO+ (5) Az 1 és 4 cserefolyamatok a fázisváltási reakciói

Next

/
Oldalképek
Tartalom