148484. lajstromszámú szabadalom • Deutérium dúsítása kémiai cserélő eljárással

2 14'8.484 elgőzölögtetéskor ill. kondenzálaskor a kolonna végeinél spontánul lezajlanak. Elgőzölgés: H3 0+ + X > HX + H20 Kondenzál ás: HX + H2 0 » H3O+ + X7 Különleges intézkedések nélkül egy ilyen ko­lonnában hidragénizotópok szétválasztása helyett a sav/víz elegy szétválása következne be. A sav/ víz elegy ilyenfajta szétválását azonban a talál­mány szerint két különböző úton kerülhetjük el: Azeotropos sav/víz-elegyet alkalmazunk: Ebben az esetben a c és c' részecskekoncenitrá­ciók között, különösen kis deutériumikoncentráci­óknál a következő összefüggés áll fenn: 'HX = .k, CH 3 0+ es cHNO-, = q ahol k^ a sav : víz molarány és q a sav disszociációs foka az azeotrop elegyben. Ebben az esetben az a össz-szétválasztási együtt­hatóra a következő érvényes: 1 (D/H), goz K (D/R)foty. SH " W K HW "S K1 .„('-^+^ !L l + ^-<1 -« HW Ki a w-és « s az egységtől általában csak kevéssé kü­lönböző víz és savra vonatkozó desztillatív szét­választó effektusokat jelentik. Azeotropos salét­romsav esetében a találmány szerint ezek az ér­tékek 1,1—1,2 közé esnek, sósavnál viszont 1,02 és 1,03 közé. Az ilyen szétválasztási folyamat vízhez, mint nyersanyaghoz kapcsolása különböző eljárásokkal lehetséges. Pl. koncentrált kénsavas desztillálás­sal a salétromsavat a deutériumban elszegénye­dett üledékből izoláljuk, gyenge bázisokkal nitrátok­ká átalakítjuk és ezt követően a nitrátot levegő ill. oxigénáramban nitrőzus gázok képződése közben forró-hideg eljárás alkalmazásával izzítjuk. Az azeotropos salétromsav desztillálásához ezen túl­menően a 13N nehéz nitrogén izotóp üledékben való dúsítása is lehetségessé vált. Az ábrán vázlatosan szemléltetjük a hidroxo­niumion/víz cserélés sokszorozásának egy kiviteli alakját. A találmány szerinti cserélő eljárásban nagy össz-szétválasztási együttható létrejöttét az az elő­feltétel biztosítja, hogy a víz és a sav körülbelül ekvivalens mennyiségben vannak jelen és a víz a folyadékban lehetőleg nagyrészt H3O4 ' alakjában van. jelen, ami annyit jelent, hogy ezen kívül a sav elektrolitikus disszociáció-foka igen nagy. Azeotropos salétromsavnál és 'azeotropos perklór­savnál a találmány szerint mind a két feltétel biztosított, az aeotropos sósavnál és kénsavnál vi­szont nem. Jól definiált anhidrideket alkotó oxisavaknál, pl. kénsavnál, a találmány szerint a hidroxonium­ion/vízcsiere, a következő módon hajtható végre: Az 1 erősítőoszlop fejénél kilépő, gyakorlatilag H2SC>4-mentes 7 vízgőz 3 pl. kénsav-kontakttelep­ből származó kéntrioxiddal a 4 megfelelő összeté­telű kénsav/víz eleggyé alakul át, aniely a 7 fel­felé áramló gőzzel ismét szembe csörgedezik. A deutériumban elszegényedett 6 kénsav-víz elegy a berendezést a lepárló oszlop üledékénél hagyja el. Az 1 erősítőoszlop fejénél deutériumban dúsult vízgőzt ill. 8 folyékony kénsav/víz-elegyet veszünk le. Az ilyen folyamat pl. kénsav-kontakttelephez kapcsolható. Az 5 jelzés a kimenő H20-ra vonat­kozik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hidrogénizotópok multiplikatív elvá­lasztására ill. dúsítására, amelyre jellemző, hogy kolonnában egy erős sav és víz folyékony elegye és az ilyen eleggyel desztillálási egyensúlyban álló gőz között ellenáramot létesítünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, amelyre jellemző, hogy a folyékony elegy azeotropos salétromsav. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a kinyerendő deu­térium nyersanyagául vizet alkalmazunk és a sa­létromsavat a deutériumban elszegényedett salét­romsav/víz-elegyből koncentrált kénsavas desztil­lálással visszanyerjük és a folyamatba ismét visz­szavisszük. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja; amelyre jellemző, hogy a kinyerendő deu­térium nyersanyagaként vizet alkalmazunk és a salétromsavat a deutériumiban elszegényedett sa­létromsav/víz elegyéből egy bázissal való reakció­val, bepárlással és nitrát nitrózus gőzökké való termikus bontásával nyerjük vissza. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, amelyre jellemző, hogy a folyékony elegy azeotropos sósav, azeotropos brómhidrogén­sav vagy azeotropos perklóirsav. 6>. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, amelyre jellemző, hogy a folyékony elegy kénsav/víz elegy, és a kolonna fejénél ki­lépő gőzt kéntrioxiddal való reakcióval állandóan a kénsav/víz eleggyé alakítjuk át, amelyet a ko­lonna fejénél folyékony állapotban isimét betáplá­lürak. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 611802. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom