148477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új purinszármazékok előállítására
2 148.477 bitől különböző ^-halogénalkilpurinnal folytatjuk tovább a reakciót. Ily módon pl. hexametiién-bisz-amino-N-etilteofiUin-N'-etilteobromint vagy trimetilénnbisz-amino-N-etilteofillin-N'-etil-l ,3 -dietilxantint állíthatunk elő. b) Oly purinok hidrogénező kondenzációja diaminokkal, amelyek az 1-, 3- vagy 7-hélyzetben a — CH2 — CO — R csoporttal (ahol R hidrogénatomot vagy 1—5 szénatomos alkilgyököt jelent) vannak helyettesítve. Ennek során oly módon is eljárhatunk, hogy először a bisz-Stíhiff-bázisokat állítjuk elő, majd ezeket szobahőmérsékleten vagy felemelt hőfokon, oldószer jelenlétéiben vagy anélkül, légköri vagy megnövelt nyomás alatt katalitikus hidrogénezésnek vetjük alá. A kiindulóanyagokat, mint pl. a 7-j(^-oxopropil)-1,3-dimetilxantint, az 1,171,968 sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett módon állíthatjuk elő. Teofillin-7-acetaldehidíből és trimetiléndiaminból pl. N,N'-trimetiléndiamino-bisz-(etilteofillin) keletkezik 7-(^-oxopropil)-teof illinből és hexametiléndiaminból pedig N,N'-hexametiléndiamino^bisz-(/?-propil-teofillin) nyerhető. Ez utóbbi eljárással is állíthatunk elő olyan (I) képletű vegyületeket, amelyek molekulájában két különböző purinmaradék van, ha a reakciót a fentiek szerint két lépésiben folytatjuk le. ahol R, Rí, R2 és X jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. Célszerűen oly módon járunk el, hogy az ilyen purinok alkálisóit az 1,171,968 sz. nyomtatásban megjelent francia szabadalmi leírásiban leírt -módon, dimetilformamid oldószerként való alkalmazásával reagáltatjuk a ibisz-halogénszármazékokkal. Olyan esetekben, amikor a bisz-halogénszármazékok stabilitása ezt lehetővé teszi, a reakciót vizes vagy alkoholos oldatban vagy szuszpenzióban is lefolytathatjuk, valamely savlekötőszer hozzáadásával. A kondenzációt ebben az esetben is le lehet két lépésben folytatni, amikor is különböző purin-maradékokat tartalmazó vegyeületeket állíthatunk elő. 1 e) Az 1-, 3- vagy 7-helyzetben a R _ CH2 — CH — NH 2 gyököt hordozó aminoalkilpurinok (a képletben R jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) hidrogénező kondenzációja az alábbi általános képletű bisz^karbonilvegyületekkel R3 R4 OC — X — CO ahol R3 és Rí hidrogénatomot vagy rövidszánláncú alkilgyököt jelent, mimellett a reakciót megelőzően a bisz-Schiff-^bázis kétoldali képzése is lehetséges. A fenti reakció ugyanolyan feltételek mellett folytatható le, mint amilyeneket a b) eljárásmód esetében leírtunk. c) Az 1-, 3- vagy 7-helyzetben R Rí I I — CH2 — CH — NH csoporttal helyettesített purinok halogén-bisz-alMLénekkel lefolytatott kondenzációja, mimellett a fenti képletben Rj helyett R2 is állhat és az R, Rj ill. R2 jelentése megegyezik a fentebb adott meghatározás szerintivel. A kondenzációt oldószer alkalmazásával vagy anélkül, felemelt hőmérsékleten, valamely savlekötőszer jelenlétében folytathatjuk le. A kiindulóanyagként alkalmazásra kerülő aminoalkilpurinok többféle módon állíthatók elő: 1. halogénalkilpurinok és ammónia reakciója útján, 2. ciánalkilpurinokból redukció útján, 3. oxoalkiippurinokból ammóniával vagy aminokkal való hidrogénező kondenzációja útján. d) Az 1-, 3- vagy 7-helyzetű nitrogénatomok egyikén csupán hidrogénnel helyettesített purinok kondenzációja az alábbi általános képletű bisz-(halogénalkil)^bisz-aminokkal Ennek az eljárásnak a során olyan (I) képletű vegyületekhez jutunk, amelyek képletében Rí és R2 hidrogénatomot jelent. Az olyan vegyületek, amelyek (I) képletében Rj és R2 alkilgyököt jelent, utólagos alkilezéssel állíthatók elő. Ez az eljárás is lefolytatható adott esetben két lépésben is, amikor is különböző purinTmaradékokat tartalmazó vegyületeket állíthatunk elő. f) Az 1-, 3- vagy 7-helyzetban R í — CH = CH vinilcsoportot hordozó purinok (a képletben R jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) kondenzációja diaminokkal. Ez a reakció felemelt hőmérsékleten folytatható le, oldószer jelenlétében vagy anélkül; valamely katalizátor, mint pl. alkálihidroxid, alkálifém, alkáliamid vagy réz(II)-acetát is adható adott esetben a reakcióelegyhez. A kiindulóanyagként alkalmazott, vinilgyököt tartalmazó purinok. a megfelelő /5-halogénetil-purinokból állíthatók elő, halogénhidrogénnek pl. alkálialkoholát segítségével történő lehasítása útján, így pl. a 7-/£-klóretil-teofülinből 7-vinil-teofillint (op. 176 C°) és a 7-/S-klóretil-l,3-dietilxantinból 7-vinil-l,3-«iietilxantint (op. 119—120 C°) állíthatunk elő. Ezt az eljárást is lefolytathatjuk két lépésben, ha két különböző purin-maradékot tartalmazó vegyületeket kívánunk előállítani. - g) Az alábbi általános képletű Hal — CH2 R Rí R2 R CH — N — X\— N — CH — CH2 —Hal
