148468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trivalens, élő vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag előállítására
143.468 3 az antitest-képzési reakciót élő vírust tartalmazó vakcinával. Bár ezek az eredmények az elölt vírust tartalmazó vakcinával kapott eredményeikhez viszonyítva nem kedvezőtlenek, még akkor sem, ha az elölt vírus-vakcina három injekcióban történő beadásával hasonlítjuk össze őket, mégis hiányosságoknak kell tekinteni azt, hogy a szeronegatív személyek aggasztóan nagy százaléikaránya marad niegvédetlenül, különösen a tulajdonképpeni veszélyt jelentő I és III típusú vírussal széniben. További kutatásaink arra a meglepő eredményre vezettek, hogy ez a vakcina az itt szóbanforgó hatás szempontjából igen éles küszöb-értéket mutat log 6 koncentrációnál. Abban az esetben, ha az alkalmazott vakcina koncentrációja log 6,1 volt, a felnőtt személyek 96%-a mutatott antitestképzést az I típusú vírus és 100%-a a III típusú vírus ellen. A II típusú vírussal szemben ez az érték 78%-ra emelkedett, az adag növelésével még ez az érték is tovább emelhető. Ezek a kísérleti eredmények magukba foglalják a Minnesota állambeli kórházakban terhes nőkön végzett rendszeres oltások eredményeit is, holott ismeretes, hogy a terhes nők érzékenyebbek a paralízises poliomyelitis veszélyével szemben. így tehát megállapítható, hogy ezúttal sikerült először olyan trivaléns vakcinát előállítani, amely szeronégatív személyeknek csaknem 100%~os védelmet nyújt a veszedelmes I és III típusú vírus-törzsekkel szemben és igen lényeges védelmet biztosít a viszonylag kevésbé veszélyes II típusú vírus-törzszsel szemben is. A jelen találmányt tehát, általánosabban megfogalmazva, két tényező jellemzi: 1. egy szopós rágcsálók idegszövetein módosított II típusú törzszsel készített vakcina alkalmazása, amely nem mutat dominanciát az egyéb típusú törzsekkel szemben, továbbá 2. legalább log 6 nagyságú adagok felhasználása. Annak oka természetesen nem ismeretes, hogy miért nem mutat dominanciát a szopós rágcsálók idegszövetein módosított, különösen pedig a csirke-embrión való fejlődésre adaptált II típusú vírus, míg a dr. Sabin eljárásával módosított II típusú vírus-törzs esetében ilyen dominancia fennállt. A vírusok nem vizsgálhatók kémiai elemzési módszerekkel, jellemzésük csupán biológiai tulajdonságaik és fejlődésük története alapján lehetséges. Ezért a jelen találmányt nem szándékozunk semmiféle elméletre korlátozni annak megindokolására, hogy az e találmány szerint módosított II típusú vírus miért nem domináló jellegű. A log 6 koncentrációnál fellépő éles küszöb-érték fennállása hasonló módon teljesen váratlan volt; a bejelentő nem tud semmilyen elméleti magyarázatot adni arra, hogy a jelen találmány szerinti, nem domináló, különlegesen módosított II típusú vírus-törzset tartalmazó trivaléns vakcina esetében ez a küszöb-érték miért lép fel. Mindkét említett tényező szükséges jellemzője a találmánynak. Dr. Sabin be nem vált trivaléns vakcinája log 6 koncentrációban került beadásra és mégsem volt kielégítő hatása. Ebben a vakcinában azonban domináló II típusú vírustörzs volt jelen és így ez a vakcina a jelen találmányt jellemző két követelmény egyikét nem elégítette ki. A találmány részletesebb megvilágítására az alábbi példák szolgálnák. 1. példa: A legyengített vírus elkészítése. Egy dr. Sabin Alberttől származó Sickies vírustörzs és egy dr. Browntól (University of Michigan) származó Mahony vírus-törzs keverékéből nyert I típusú Sickies—Mahony törzset 26 egymást követő passzázsban egér spinalis szövetén tenyésztettünk. Ezt 10 egymás utáni passzázs követte majom veseszövet-kultúrán; ezalatt a vírus adaptálódott a csirke-embrión való fejlődésre. Ezután a vírust 14 egymást követő passzázsban csirkeembrió-szövetre oltottuk át, majd váltakozó paszszázsokban többször felváltva majom-veseszövetre és csirke1embriószövetre. Ily módon egy avirulens I típusú inokulumot kaptunk, amelyet azután majom-veseszöveten tenyésztettünk tovább, hogy nagymennyiségű anyagot kapjunk a végleges vakcinába való bekeverés céljaira. A II típusú vírust az eredetileg 1942-ben a Közép-Keleten elkülönített és kitenyésztett MEFj törzsből vettük. Ezt 9 passzázsban intracerebrálisan egéren tenyésztettük, majd 157 passzázsban szopós hörcsög idegszövetén vittük tovább. Ennek során a vírus adaptálódott a csirke-embrión történő fejlődéshez; ezután 17 passzázst vittünk át egymás után csirke-embrióra és tizenegyszer majom-veseszövetre vittük át a törzset. Utána majomvese-sejtekre vittük át a kultúrát, itt két passzázst vittünk tovább, majd megismételtük ezt a műveletet. Az így kapott avirulens vírust inokulumként használtuk fel a II típusú vírus-vakcina majom-veseszöveten való tenyésztéssel történő előállítására. A III típusú vírust a Fox-féle avirulens vírustörzsből vettük. Ezt csupán majomvese-sejteken tenyésztettük esetenkénti közbenső átoltásokkal, így kaptunk inokulumot a III típusú vakcinához, amelyet azután majomrvese-szöveteken tenyésztettünk ki. Mindegyik vírus így kapott szövet-kultúra folyadékát egyenlő térfogatnyi 70%-os vizes szorbitoldattal hígítottuk. Ezt a folyadékot azután 35%-os vizes szorbitoldattal hígítottuk; a végleges szorbitszirup-alapú hígítófolyadék összetétele és elkészítési módja az alábbi volt: 35%-os szorbit^alapú szirup: Alkotórész: metil-p-oxibenzoát (Methylparaben U. S. P.) propil-p-oxibenzoát (Propylparaben U. S. P.) mononátriumdihidrofoszfát dinátriumhidrofoszfát Givaudan-féle cseresznye-oroma desztillált víz 70%-os szorbitoldat q. s. koncentráció literenként 0,44 g 0,11 g 2,76 g 11,36 g 0,26 g 500,00 ml 500,00 ml.