148431. lajstromszámú szabadalom • Hasábszélességbeállító és sorvégjelző szerkezet

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.431. SZÁM 15. g. 25—31. OSZTÁLY '— WA—552. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Hasábszélességbeállító és sorvégjelző szerkezet Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, Budapest Feltalálók: Nagy István műszerész, Budapest, Szigetvári Béla műszerész, Dunakeszi, Kocsis Gyula műszaki tervező, Budapest A bejelentés napja: 1958. november 24. Írógépekkel írt szövegeknél mindinkább fellé­pő követelmény, hogy a nyomtatáshoz hasonlóbb szövegképeik készülj ének. Mint ismeretes, ennek két feltétele van: egyrészt, hogy a különböző szélességű betűknek megfelelően az írógép kocsi­ja különböző lépésekkel, illetve lépéscsoportokkal haladjon előre, másrészt, hogy necsak a baloldali hasábvégek (imargók) essenek egy függőlegesbe, hanem a jobboldaliak is. Jelen találmány ez utób­bi követelmény kielégítésével kapcsolatosan ad megoldást. Ismert megoldás szerint a kívánt műszaki ha­tást úgy érjük el, hogy a szöveget előzetesen a szokásos módon, tehát kiegyenlítetlen sorvégek­kel írjuk le. Ezután minden egyes sor számára leolvassuk és feljegyezzük az írásjeleknek a ki­tűzött hasábvégre vonatkoztatott egységeinek szá­mát, amelyekből megállapítjuk a sorvég kiegyen­lítése céljából növelendő vagy csökkentendő szó­közöket, majd e különbözeteket a sorban levő szóközökre arányosan elosztjuk. A levonandó, vagy hozzáadandó egységek szá­mának megállapítására különböző módszerek hasz­nálatosak. Így pl. egyik eljárás szerint a beállított hasábvég és valamely nyílás előtt elforgó, szá­mokkal ellátott tárcsa között oly összefüggés van, aminek következtében az említett nyílás előtt megjelenő szám azt az egységkülönbözetet mutat­ja, amelyet előre meghatározott számból — az ismert eljárásnál 20-íból — le kell vonni, illetve ehhez hozzá kell adni annak érdekében, hogy a kiegyenlítést végrehajthassuk. Másik ismert módszer az egységkülönbözetek megállapítására az, hogy az Írógép vázára osztá­sokkal ellátott sikálával bíró lemezt szerelünk, amely előtt a lemez középpontjában csapszerűen kiképzett tengelyre szerelt oly mutató leng, amely alsó végén az írógép kocsijára szerelt, vízszintes horonnyal ellátott szervvel van összekötve és az említett horonyba állíthatóan szerelt szárnyascsa­var helyezkedik el. A szárnyascsavar helyzetének változtatása hozza létre a jelzőmutató ún. „null"­állásának beállítási lehetőségét. Az eddig ismert eljárások közös hátránya, hogy a beállított hasábvéghelyzetnek megfelelően 'min­den esetben újra és újra be kell állítani az egy­ségszámkülönbözet jelzésére szolgáló szervet, akár tárcsát, akár skála előtt mozgó jelzőmutatót. Ez a beállítás nemcsak időveszteséget, hanem pontat­lanságot is jelent és emellett szerkezeti megoldá­suk is bonyolult. Továbbmenően hátrányos, hogy e megoldások némelyikénél — mint arra utaltunk — a jelzőszerkezet nem közvetlenül a kiegyenlí­tendő egységek számát adja, hanem ennek meg­állapításához még külön számolási művelet is szükséges. E körülmény újabb pontatlanságra ve­zethet. Jelen találmány viszont minden sorvégen önmű­ködően mutatja az írásjeleik egységeinek különbö­zeti számát, a szöveg mindenkori hasábszélessé­gére vonatkoztatva, anélkül, hogy a mutatószer­kezetet ill. annak számtárcsáját az írni kívánt sor­hosszúságtól függően, vagy annak megfelelő alap­vagy véghelyzetbe kellene állítani, vagy az író­gép valamely lényeges szerkezeti részén változ­tatni, pl. a fogaslécet hosszabbítani kellene. A találmány megoldása szerint az írógép 'a sor­kezdeti- és sorvéghatároló tömbök állításával bár­mely hasábszélességre beállítható, azzal egymás mellett két vagy több szöveghasáb írható, rövid vagy hosszúikocsis írógépen egyaránt alkalmazha­tó, sőt a kocsiszerkezetek cserélhetők is anélkül, hogy a ikocsíszerkezeten a sorkezdeti- és sorvég­határoló tömbök cseréjén kívül bármit is változ­tatni kellene. A találmánnyal kapcsolatosan vagy kiegészítéseként alkalmazható visszaváltó szerke­zet is, amellyel nemcsak az írásjelek javítása vagy pótlása miatti kocsivisszamozgatás, hanem a szó­távolságok (szóközök) változtatása és a sorvégek szabályozása is elvégezhetők. A rajzok a találmány példaképpeni kiviteli alak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom