148425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sütő- és takarmányélesztő előállítására

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.425. SZÁM 6. a. 14—23. OSZTÁLY — MO—412. ALAPSZÁM Eljárás sütő- és takarmányélesztő előállítására Feltaláló: Moskál Rudolf, Kováts Béla és Sárkány István budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. február 1. Sok eljárás ismert, melyekkel takarmányólesztőt állítanak elő, hulladékként jelentkező ipari olda­tokból — így a melasz-szeszgyári moslékot is al­kalmazzák erre a célra. Takarmányélesztő gyártá­sát melasz-szeszgyári moslékból az teszi lehetővé, hogy a szeszes erjedésnél, főleg a táptalaj szénhid­rát tartalma hasznosul, visszamaradnak azonban olyan anyagok (pl. szerves nitrogén és foszfor ve­gyületek), melyeket az élesztő csak a levegőzte­téssel történő szaporítás körülményei közt tud hasznosítani. A melasz-szeszgyári moslék általában besűrítés, elégetés után káli-sók kinyeréséhez szolgáltat nyersanyagot, melynél az összes többi anyag ve­szendőbe megy. A moslékon történő 'élesztőszapo­rítás a káli-sók eddigiekhez hasonlóan történő ki­nyerését nem hátráltatja. A hulladék levekkel dolgozó takarmányélesztő gyártási eljárások általában Torula, Candida és más ún. vadélesztő törzseket szaporítanak el oly módon, hogy pl. táptalajként a melasz-szeszgyári kifőzött moslékhoz tápsókat, esetleg szénhidráto­kat adagolnak. Ilyen eljárást írnak le L. Lefrancois—C. Maril­ler. (Franz. P. 1056594/1952.), akik folyamatosan oldják meg Torula élesztő elszaporítását, melasz­szeszgyári kifőzött moslék táptalajon, adalék anya­gok hozzáadásával. Idegen élesztőket alkalmazó eljárások nem alkalmazhatók a sütőélesztő-gyártás közelében, mert a másfajtájú élesztő ott fertőzési veszélyt jelent. A fenti módszerekkel szemben a mi eljárásunk­kal Sacharomices Cerevisiae élesztő sütőipari cél­ra is használt törzsét aklimatizáljuk és szaporít­juk el a melasz-szeszgyári moslék megfelelő tö­ménységre beállított oldatán, melyhez célszerűen használható az élesztőgyári szeparálásnál keletke­ző hulladéklé — a vérce — vagy más hulladékle­vek, melyek asszimilálható anyagokat tartalmaz­nak. Ennek előnye, hogy a Cerevisiae törzs jobb minőségű, több aktíválható D vitamint tartalmazó takarmányélesztő végterméket eredményez, mint az ún. vadélesztők, másrészt az eljárást a sütő­élesztő gyártással párhuzamosan, egy üzemrész­ben, azzal kooperálva alkalmazhatjuk, anélkül, hogy az egyébként idegen élesztővel szemben ér­zékeny sütőélesztő gyártásánál fertőzési veszély léphetne fel. Másrészt ismeretesek eljárások pékélesztő elő­állítására, melyeknek fő tápanyaga a szénhidrát és aránylag kis, a sejt asszimilációjához szükséges mennyiségben szerves és szervetlen nitrogén és foszfor vegyületek. Pékélesztő gyártásánál is al­kalmaznak hulladékleveket, de minden esetbén a fenti összetételt igyekeznek megközelíteni. Mint az első részben említettük a Sacharomices Cerevisiaet megfelelő mértékben el tudjuk szapo­rítani a melasz-szeszgyártás kifőzött moslékja hí­gított, esetleg élesztőgyári véréével kevert tápta­laján, így azonban az élesztő nincs kellően feltáp­lálva, s ez csökkent enzim aktivitásban — így haj­tóerőben nyilvánul meg. A hajtóerő növelését az­által érjük el, hogy a cefréhez a szükséges mini­mális mennyiségben szénhidrátot, (melaszt) tápsó­kat és esetleg egyéb adalék anyagokat adunk, így biztosítani tudjuk, hogy a végtermék élesztő min­den szempontból megfeleljen a sütőipari követel­ményeknek. 1. példa: 1000 hl-es erjesztőkádban 300 hl kifőzött szesz­gyári moslék 100 hl vízzel hígított keverékét 30 C°-on beoltjuk akklimatizált 8 q présélesztőnek megfelelő élesztőtejjel. A hőfokot 30—33 C° közt a pH-t 4,5—6,8 közt tartva állandó levegőztetés mellett 12 órán át hozzáfolyatjuk 300 hl moslék, 100 hl vízzel hígított keverékét, majd további 6 órán át levegőztetés mellett szaporítjuk. A szapo­rítás után az élesztőt kiszeparáljuk, az élesztő mentesített véréét pedig a moslékbesűrítőbe to­vábbítjuk. A sűrűre szeparált élesztőtejet plazmo­lízis után Niro berendezésen szárítva 860 kg 2— 3% nedv. tartalmú száraz takarmányélesztőt nye­rünk. 2. példa: 1000 hl-es erjesztőkádban 200 hl kifőzött előző­leg élesztőmentesített melasz-szeszgyári moslék és 100 hl élesztőgyártásnál keletkező vérce keveré­két 30 C°-on 4,5 pH-n beoltjuk akklimatizált 7 q.

Next

/
Oldalképek
Tartalom