148408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidrozokinolin származékok előállítására
Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.408. SZÁM 12. p. 1-5. OSZTÁLY — HO—610. ALAPSZÁM Eljárás tetrahidroizokinolin származékok előállítására F. Hoffmann La Koche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel (Svájc) Feltalálók: Besendorf Hedvig, Basel (Svájc), Brossa Arnold, Riehen (Svájc), Schnider Otto, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1959. szeptember 4. Svájci elsőbbsége: 1958. szeptember 4. -CH3 A találmány eljárás az CHjO CH3 0 /*Jn általános képletű — ahol Rí halogént, mint fluort, klórt, vagy brómot, R2 hidrogént, vagy aikilmaradékot, mint metilt, etilt, n-propilt, izopropilt, n-butilt, izobutilt, stb. és n 1, 2 vagy 3 számot jelent — tetrahidroizokinolin származékok, különösen 1-fenetil-tetrahidroizokinolinok és e vegyületek sóinak az előállítására. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy l-alkanoil-2- (/^acilamido-etil) -4,5-dimetoxi-benzolt halogénnel szubsztituált benzaldehiddel kondenzálunk, a képződött stirilketont a megfelelő 3,4-dihidroizokinolin származékká ciklizáljuk, ez utóbbit redukáljuk, a kapott helyettesített 1-fenetil-1,2,3,4-tetrahidroizokinolint a nitrogénatomon metilezzük ás a N-metil származékot kívánt esetben sóvá alakítjuk. A kiindulási anyagként szükséges l-alkanoil-2--(/5-acilamido-etil)-4,5-diimetoxi-benzolok részben új vegyületek és úgy állíthatók elő, hogy az 1--alkil-6,7-dimetoxi-3,4-dihidroizokinolint acilezzük. Az acileziést pl. piridin és valamely karbonsavanhidrid elegyében hajtjuk végre és a reakcióelegyet 15 órán át állni hagyjuk, majd szárazra pároljuk és a maradékot benzollal extraháljuk. Az így kapott l-alikilen-2-acil-6,7-dimetoxi-l,2,3,4-tetrahidroizokinolinból a találmány szerinti eljáráshoz szükséges kiindulási vegyületeket pl. úgy kapjuk meg, hogy a terméket öt—tízszeres mennyiségű 3 n vizes sósavval kezeljük. Az l-alkil-6,7-dimetoxi-3,4-dihidroizokinolinokat bomoveratrilaminból kapjuk egymásután végrehajtott N-acilezéssel és a N-acil-homoveratrilamin ciklizálásával Bischler-Napieralski szerint. Az első reakciólépésben l-alkanoil-2-(/?-acilamido-etil)-4,5-dimetoxi-henzolt halogénnel helyettesített benzaldehiddel kondenzálunk. Kondenzálószerként célszerűen lúgos szereket, pl. alkaliamidot, alkalialkoholátot, vagy ízes alkalihidroxidot használhatunk. A reakciót előnyösen oldószerben, mint tetrahidrofuránban, dioxánban, vagy alacsony alkoholban, mint metanolban hajtjuk végre. A kapott helyettesített stirilketonok legtöbbnyire jól kristályosodó vegyületek. A következő reakciólépésben a stirilketonokat a megfelelő, helyettesített l-stiril-3,4~dihidroizokinolinokká ciklizáljuk. Ekkor a nitrogénatomon ülő acilmaradék lehasad és a közti termékként keletkező helyettesített stiril-[2-(/?-amino-etil)-fenil]-keton vízlehasadás mellett gyűrűvé zárul. A ciklizálást savanyú közegben való kezeléssel, kívánt esetben oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Alkalmas ciklizáló szerek pl. az ásványi savak oldatai, vagy a foszforoxiklorid közömbös szerves oldószerben, mint benzolban. A ciklizálás egy előnyös kiviteli módja az, hogy a stirilketonokat hígított sósavval, ecetsav jelenlétében, visszafolyatás mellett főzzük. Az l-stiril-3,4-dihidroizokinoiinok ásványi savas sói rendszerint már a reakcióelegy lehűlése köziben kikristályosodnak. A kristályosodást azonban úgy is elérhetjük, hogy az anyagot megfelelő oldószerrel, mint pl. acetonnal főzzük. Tiszta kristályos l-stiril-3,4-dihidroizokinolinok előállításakor nem szükséges kristályos stírilketonokból kiindulni, hanem közvetlenül felhasználhatjuk a stirilketonokat tartalmazó oldatot, amikor is megsavanyításkör, majd az ezt kö-