148297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dinitroortokrezol-sót tartalmazó növényvédő- és gyomirtószerek előállítására

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.297. SZÁM 45. 1. OSZTÁLY — NI—46. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás dinitroortokrezol-sót tartalmazó növényvédő és gyomirtószerek előállítására Nitrokémia Ipartelepek Fűzfőgyártelep Feltalálók: dr. Bobest Béla oki. vegyészmérnök fuzfőgyártelepi, 38%, Hancz György vegyésztechnikus fűzfőgyártelepi, 29%, Moldoványi László oki. vegyészmérnök zürichi lakos 33% A bejelentés napja: 1959. szeptember 26. A dinitroortokrezol vízoldható sói közül a nát­riumsó és az ammóniumsó kiterjedten alkalma­zott növényvédő és gyomirtószerek. Ily célokra nem a tiszta nátriumsó vagy ammóniumsót hozzák forgalomba és alkalmazzák, mert a tiszta dinitroortokrezol alkáli sói, — különösen a nátriumsó — tűzérzékenyek és elpuffanás­ra hajlamosak miért is a készítményekben a dinitroortokrezol sóit indifferens, sók hozzá­adásával felhígítják; ezért a készítmények di­nitroortokrezol nátrium — vagy ammóniumsó tartalmát különböző adaléksók alkalmazásával (pl. nátriumszulfát, nátriumklorid, nátriumfoszfát, nátriumhidrokarbonát, ammóniumszulfát stb.) 20—60% hatóanyagtartalomra állítják be. E szer­vetlen sók lehetnek hatás szempontjából közöm­bös hígító sók (p. o. nátriumszulfát, nátriumklo­rid), de befolyásolhatják is a permetező oldat kém­hatását s egyúttal az oldat gyomölő hatását is. így pl. ha a' dinitroortokrezol nátriumsója mellett nátriumhidrokarbonát van, úgy a készítmény fel­oldásával nyert gyengén alkalikus oldat jelenté­kenyen gyengébb gyomirtó hatású, mint ha a dinitroortokrezol ammóniumsó] át az oldatban gyengén savanyú hidrolízist mutató ammónium­szulfáttal, un. „aktivátorral" kombináljuk, mely oldatnak erélyesebb gyomirtó hatása van. Ily módon a dinitroortokrezol nátrium és am­mónium sójának alaphatása és tulajdonságai az adaléksók mennyiségével és minőségével befolyá­solhatók. E só-elegyek előállítása történhetik oly módon, hogy a tiszta szilárd dinitroortokrezol­nátrium vagy ammónium sót az adalékanyagokkal összekeverik. Ennél az eljárásnál előbb elő kell állítani a tiszta szilárd nátrium vagy ammónium sót. Ha e sókat bármely úton vizes oldatból állítjuk elő, úgy az előállításának jellemző fázisai a só­képzés, a kikristályosodott nátrium- vagy ammó­nium sók leszűrése, szárítása vagy őrlése. E mel­lett minden vizes oldatból való előállításkor anya­lúg keletkezik, amelynek dinitroortokrezol vagy egyéb só-tartalma vagy veszendőbe megy, vagy megfelelő műveletek sorozatával nyerhető ki. Az' előállítás tehát mindenképpen viszonylag bonyo­lult, többféle berendezést igénylő többlépéses, anyagveszteséggel járó műveletekből áll. A tiszta ammóniumsó előállítására viszonylag egyszerűbb utat ismertet a 825.584 sz, német szabadalom. En­nek értelmében dinitroortokrezolt ammóniumkar­bonáttal kevernek össze megfelelő keverő beren­dezésben, amikor is szénsav fejlődése közben a di­nitroortokrezol amimóniumsója keletkezik, melyet azután külön műveletben kell növényvédő előállí­tására a megfelelő adalékkal egy keverő készülék­ben elkeverni. A jelen találmány eljárás, a kívánt célnak meg­felelő tetszőleges melléikanyagokat tartalmazó, di­nitroortokrezol-nátrium vagy ammóniumsó ható­anyagtartalmú növényvédő készítmények egyszerű és gyors műveletekkel történő előállítására, mely előállítási mód kevés és egyszerű berendezést igé­nyel. A találmány szerinti eljárásnál oldatokkal dolgozó vagy szűrési műveletek nincsenek, nincsen anyalúg, melyben a reakció termékek egyrésze visszamaradna, az eljárás folyamán semminemű anyagveszteség nincsen, mert az alkalmazott re­akcióban keletkező melléktermékek adalékanyag­ként hasznosulnak, a hatóanyagokat pedig nem kell külön műveletekkel és készülékeikben előállí­tani, és utólag adalékanyagokkal keverni. A ké­szítmények előállítására az ortokreziol nitrálásából származó dinitroortoikrezol nyers és nedves álla­potban is használható és a növényvédőszerek elő­állítására csak egy dagasztási, vagy egy dagasztá­si és őrlési, vagy dagasztási, őrlési és szárítási mű­veletekből áll. A találmány ä növényvédő készítmények előál­lítására a következő reakciókat és műveleteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom