148276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzazepinvegyületek előállítására
4 148.276 fejlődés befejeztéig 100—130 C°-ra hevítünk. Kb. 60 perc múlva a gázfejlődés megszűnik, ekkor a reakcióéi egyet lehűtjük és 80 ml vízzel elbontjuk. Éteres extrákcióval a kis mennyiségű semleges részeket eltávolítjuk. A vizes oldatot ezután tömény nátronlúg hozzáadásával meglúgosítjuk és a kiváló olajos bázist éterrel felvesszük. Az éteres oldatot vízmentes káliumkarbonát felett megszárítjuk, megszűrjük és a szűredéket vízfürdőn besűrítjük. A kapott zöldes színű, sűrűn folyó olajat 20 ml alkohollal felvesszük, 3 g foszforsav 10 ml alkoholban való oldatával elbontjuk, majd 15 percen át 70 C°-on tartjuk, amikor már kristályosodás indul meg. Lehűlés után a kristálytömeget leszűrjük. Ily módon 7,6 g 6-(.#-bidroxietil)-6,7-dihidro-5H-dibenz(c,e)azepin-foszfátot kapunk színtelen kristálypor alakjában, amelynek olvadáspontja 183—184 C°. Vizes alkoholból végzett átkristályosítás után a foszfát 185—186 C°-on olvad. 13. példa: 5,25 g dife;nildialdehid-(2,2') és 1,53 g ß-aminoetanol 50 ml alkoholban való oldatát 200 mg platinaoxid jelenlétében a gázfelvétel befejezéséig szobahőmérsékleten hidrogénatmoszférában ráz. zuk. Kb. 3 óra alatt 1,18 1 hidrogén fogy el. A katalizátort leszűrjük és a szűredéket besűrítjük. A maradékként visszamaradó olaj 20 ml alkohollal való felvétel és 3 g 85%-os foszforsav 10 ml alkoholban való oldatainak hozzáadása után 7,7 g színtelen kristályos anyagot ad, amelynek olvadáspontja 182—183 C°. Vizes alkoholból végrehajtott átkristáryosítás után 6-{/Uiid:roxi-etil)-6,7-di~ hidro-5H-dibenz(c,e)azepinfoszfátot kapunk, amelynek olvadáspontja 185—186 C°. 14. példa: 5,25 g difeniMialdehid-(2,2, )-t, 3,2 g 2-dietilaminoetilamint és 15 g 99%-os hangyasavat a széndioxidfejlődés befejeztéig 80—130 C°-on hevítünk. Kb. 1 óra múlva a reakeióelegyet lehűtjük és 100 ml vízzel elbontjuk. A jelenlevő semleges részeket éteres extrakciőval eltávolítjuk. A vizes savanyú oldatot .ezután tömény nátronlúggal meglúgosítjuk és az olajosan leváló bázist éterrel felvesszük. Az éteres oldatot vízmentes káliumkarbonát felett megszárítjuk, megszűrjük ós besűrítjük. Ekkor 6-(/?-dietilamínoetil(-6.7-dihidro-5H-dibenz,{c,e)az.epmt kapunk, gyengén zöldes színű olaj alakjában. Ezt 20 ml alkohollal felvesszük és 6 g 85%-os íoszforsavnak 15 ml alkoholban való oldatával elbontjuk, amikor a bázis diíoszfátja kiválik. Víz/acetonból végzett átkristálycsítás után a foszfát 238—239 C°-on olvad. 15. példa: 5,25 g diíenildialdehid-(2,2') és 2,9 g 2-dietilaminoetilamin 50 ml alkoholban való oldatát 200 mg platinaoxid jelenlétében a gázfelvétel megszűntéig szobahőmérsékleten hidrogénatmoszférában rázzuk. 2 óra alatt kb. 1,15 1 hidrogén fogy el. A katalizátort leszűrjük és a szűredéket besűrítjük. A maradékként visszamaradó olajat 30 ml alkohollal felvesszük és 6 g 85%-os foszforsav 50 ml alkoholban való oldatáwal elbontjuk. Ekkor 11,7 g 6-.(/?~dietilaminoetil("8,7-dihiclro»5H-~dibenz(c,e)azepin~difoszfátot kapunk, amelynek olvadáspontja 237—238 C°. Víz/acetonból végzett átkristáryosítás után a termék 238—239 C°-on olvad. 16. példa: 5,25 g difenildialdehid-(2,2')-.t, 2,7 g ciklohexilamint és 10 g 99%-os hangyasavat a széndioxidfejlődés befejeztéig 120—140 C°-on hevítünk. A lehűlt oldatot ezután 100 .ml vízzel elbontjuk, éteres extrakciőval a semleges részektől megszabadítjuk és a vizes fázist tömény nátronlúggal meglúgosítjuk. Az ekkor olajosan kiváló bázist éterben felvesszük, az éteres oldatot vízmentes káliumkarbonát felett megszárítjuk, megszűrjük és besűrítjük. Ekkor 6-ciMoihexlil-6,7-dihidro-5H-idibenz(c,e)azepint kapunk, gyengén sárgás, sűrűn folyó olaj alakjában. E bázis alkoholos oldatából alkoholos hidrogénbromid hozzáadására a hidrobromid válik ki, amelynek olvadáspontja 262— 263 C°. 17. példa: 5.25 g dif.enildialdehid-(2> 2') és 2,5 g ciklohexilamin 50 ml alkoholban való oldatát 200 mg platinaoxid jelenlétében a gázfelvétel megszűntéig szobahőmérsékleten hidrogénatmoszférában rázzuk. Kb. 18 óra alatt 1,2 1 hidrogén fogy el. A katalizátort leszűrjük és a szűredéket bepároljuk. A maradékot 40 ml híg sósavval felvesszük, éterrel extraháljuk és a vizes savanyú fázist tömény nátronlúggal. meglúgosítjuk. Az ekkor kiváló olajat éterrel felvesszük, az éteres oldatot vízmentes káliumfcarfaonát felett megszárítjuk, megszűrjük és besűrítjük. A gyengén zöldes olaj alakjában viszszamaradó 6-ciklohexil-6,7-dihidro-5H~dibe;az-(c,e)-azepint alkoholban feloldjuk és alkoholos hidrogénbromid dal elbontjuk, amikor a 262—263 C° olvadáspontú hidrobromid kiválik. 18. példa: 2,3 g nátrium 160 ml ab°v v 1 ,\ yb -• , , oldatát. 19,5 g 6,7-dihidi ~íJ 1 i-(^ '•lizpon 20 ml abszolút alkoholban •< ajo -*1 tut bnn+iur Az elegyhez szobahőm í^kl^ie-» "i ^n« Vlatt 12,1 g frissen desztillált a" i >) ~\ i al szobit alkoholban való o1 1 ' o 'A reakeióelegyet ezután 24 o' "> ^i Q ^leten kavarjuk, maid a ^i\ i1 ! ] i 1 omid ^ megszűrjük és a szűr le4 fi CJ" 7 •> r> on bepároljuk. Az olajos, kr^íahrf i s-v t ^aiM-mazó maradékot 150 ml vízzel elbo^-pi' e= a keletkezett emulziót kétszer 100—100 ml benzollal extraháljuk. Az egyesített benzoics oldatokat 50 .ml vízzel kimossuk, majd vízmentes káliumkarbonát felett megszárítjuk. Szűrünk és az oldószert eltávolítjuk. Az olajos maradékot 20 ml alkoholban felvesszük és 30 g 25%-os etanolos sósavval elbontjuk, amikor is a hidegben színtelen kristálykása válik ki. Szűrés és a maradék megszárítása után 23 g 6~allil-6,7-dihidro-5H-dibenz(c,e)azepin-