148251. lajstromszámú szabadalom • Alumíniumoxid szigetelés és eljárás annak előállítására

a Megjelent: 1961. szeptember 30. -/ Hk 'L. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.251. SZÄM 12. m. 5—6 OSZTÁLY — EE—634. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Alumíniumoxid szigetelés és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: Laschober Ernő mérnök, budapesti és Zöldi Miklós technikus dunakeszi lakos A bejelentés napja: 1959. február 24. Találmányunk alumíniumoxid szigetelések javí­tására vonatkozik. Találmányunk kiterjed az ily javított szigetelések előállítására is. Mint ismeretes, az elektromos iparban egyik leggyakrabban használt szigetelés, különösen ma­gas hőmérsékletű helyeiken az alumíniumoxid szi­getelés. Ez használatos pl. elektroncsövek katód­fűtőfesteinek szigetelésére is. E szigetelő anyag­nak mégis az a hiányossága, hogy magas hőmér­sékletű használat esetén néha, bár kismértékű, de mégis zavaró átvezetéseket okoz. Több törekvés volt már az alumíniumoxid szigetelés e hátrá­nyosságának kiküszöbölésére, így elsősorban az anyagban jelenlevő szennyezéseket igyekeztek el­távolítani, pl. elpárologtatni. A jelen találmány célja kettős. Az egyik cél az alumíniumoxid átvezetéseket okozó szennye­zéseinek semlegesítése, a másik cél pedig a szige­telőtest hőlesugárzó képességeinek növelése. Ügy találtuk, hogy mindkét célt molibdén, ill. molib­dénvegyületek segítségével érhetjük el. A találmányunk szerinti alumíniumoxid szige­telés ezek szerint jellemezve van molibdén, ill. molibdénvegyület adalékkal és/vagy felületi be­vonattal. Az adalék mennyisége 10 súlyszázalék alatt van, célszerűen a 2%-ot nem haladja meg. és pl. szigetelő képesség növelése céljából 0,1 súly­százalék alatt is lehet. A felületi bevonat olyan, hogy a bevonat és az alumíniumoxid közötti ha­tárréteg átlagosan 50% alumíniumoxidot tartal­maz, tehát a felületi bevonat bediffundál az alu­míniumoxidba. A molibdén, ill. molibdénvegyületek alkalmazá­sának előnyös voltának magyarázata eddigi meg­állapításaink szerint valószínűleg a következő: Ha kész alumíniumoxid szigetelésben, amely lehet egy keramikus jellegű test, vagy bevonat, a molibdén adalék formájában van jelen, úgy, ha az eredeti adalék molibdénvegyület, pl. ammon­molibdát volt, ez az alumíniumoxid szennyezéseit valószínűleg komplexek formájában megköti, és ezzel hatástalanná teszi. Fémmoliibdén jellegű ada­lék esetén pedig valószínűleg a szigetelés izzítása során szintén komplex jellegű vegyületek kép­ződnek, ill. molibdén a kipárolgó szennyezések helyére lépvén, az anyagba beépül. Ha felületi bevonatot alkalmazunk, úgy ez sö­tét felületet fog eredményezni, ami növeli a hő­lesugárzó képességet, és ezáltal pl. katódfűtőtesitek esetén csökkenti a szükséges .működési hőmérsék­letet, ami viszont ismét az esetleges átvezetések csökkentéséhez vezet. Ugyanakkor e felületi bevo­nat is bediffundál magába az alumíniumoxidtest­be, vagy bevonatba, és legalábbis a határrétegek­be valamelyest semlegesíti a káros szennyezése­ket. Ha oly adalékjellegű molibdénnel van az alumíniumoxid ellátva, amelynél az alumínium­oxid szemcséket vonjuk be és ezekből készült valamilyen szigetelés, tehát a kész szigetelőtest^ ben a molibdén végeredményében adalék lesz, ott is a szigetelőtest felülete sötétebb színű lesz, és hasonló hatás mutatkozik ahhoz, mint amikor közvetlenül molibdénbevonat készül. Függetlenül attól, hogy a fenti elméleti meg­fontolások milyen mértékben helyesek, tény az, hogy pl. elektroncső katódfűtőtest szigetelésnél kedvező eredményeket értünk el a találmányunk szerinti alumíniumoxid szigeteléssel. Az elmondottak alapján a találmányunk szerinti alumíniumoxid szigetelés többféleképpen készít­hető el, ezen eljárásoknak mégis az a közös jel­lemzőjük, hogy a még szemcsékben levő alumí­niumoxidot, vagy a kész szigetelőtestet molibdén, ill. molibdénvegyület adalékban és/vagy bevonat­tal látjuk el. A találmányunk szerinti alumíniumoxid előál­lításának egyik foganatositási módja az, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom