148218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ementhali sajt készítésére

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.218. SZÁM • 45. g. 24. OSZTÁLY — TA-394. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés ementháli sajt készítésére A Magyar Ällam, mint a feltalálók: Takó Imre igazgató, Budapest, Eke János igazgató, Zala­egerszeg, Barkovics József főmérnök, Budapest, Fekete Farkas gépészmérnök, Zalaegerszeg és Kéméndi János művezető, Zalaegerszeg, jogutódja A bejelentés napja: 1957. november 27. A találmány eljárás és berendezés ementháli sajt készítésére, amely eljárással a sajt készítését kádban és formázókocsiban, anaerob körülmények biztosítása mellett végezzük. Az ementháli sajt készítésére csaknem kizáró­lag az üstrendszeres eljárást alkalmazzák.. Ennek az eljárásnak több hibája van. Az üstök űrtar­talma kicsi és ennek következtében az ementháli sajt nagyüzemi előállításához sok üstre, nagy ki­terjedésű gyártótelepre és sok dolgozóra van szükség, mert a kisméretű üstök is külön-külön kezelőszemélyzetet és teret kívánnak. Ezeknél a fűtő- és egyéb energiafelhasználás is aránylag nagy. Az üstök kezelése nagy fizikai munkakifejtést és aránylag hosszú munkaidőt igényel. Átlagosan 1—1,5 kg sajtanyag marad az üst alján minden egyes sajttészta adag kiemelése után, mi kárbavész, illetve csak kisértékű állat­takarmány céljaira használható. Az üstrendszer­nél jelentős savóveszteség is keletkezik. Az ismert üstrendszeres gyártás egyik legna­gyobb hibája, hogy nem akadályozza meg az ementháli sajt gyártásának öntési és formázási fázisában az aerob baktériumok kifejlődését és nem segíti elő a szükséges anaerob baktériumok fejlődését. Ugyanis az ementháli sajt gyártásánál és érlelésénél nagyrészt az anaerob baktériumok­nak köszönhető, hogy a sajt belső anyaga homo­gén, továbbá a sajtban kialakult lyukak közel egyforma méretűek és egyenletesen vannak el­osztva. Az anaerob baktériumok kifejlődéséhez — az aerob baktériumokhoz képest — magasabb hőmérsékletre van szükség. Az anaerobok a sajt belsejében tenyészve különféle gázok, főként szén­dioxid és ammónia képződését eredményezik és ezek formálják ki a lyukakat. Az aerobok a sajttészta levegővel érintkező felü­letein tenyésznek és itt rothadási folyamatot in­dítanak el, ami nem kívánatos. Az aerobok fej­lődéséhez oxigénre van szükség. Az ementháli sajt készítésénél az aeroboknak a tészta belsejé­ben történő kifejlődését meg kell akadályozni. Az üstrendszerben való gyártási eljárás ezt nem tudja biztosítani, mert ennél a sajttésztát kieme­lik az üstből és eközben a sajttészta rendszerint megrepedezik. A sajttésztába mélyen benyúló re­pedésekbe levegő, illetve savó hatol be. A levegő behatolása esetén aerob jellegű bomlási folyamat indul meg a tészta belsejében, minek eredménye­ként ezen a helyen más lesz a sajtanyag minő­sége, mint a többi helyen. Ha a repedésbe savó folyik bele, akkor a következő formálási, illetve préselési folyamatnál a savó nem tud egyenle­tesen kifolyni a tésztából, az alvadékrögök lehűl­nek, a tészta vízkötőképessége nem lesz egyen­letes, ami ugyancsak inhomogénitást okoz, mert savófészkek képződnek és zavart lesz a lyukkép­ződés. Az ilyen isajt nem tekinthető jó minőségű­nek. Az üstrendszeres gyártásnál az öntés, formálás és előpréselés is olyan körülmények között tör­ténik, amelyeknél a tészta felülete levegővel érintkezik és így lehetőség van az aerobok mű­ködésére, tehát repedés esetén felületi és belső rothadási folyamat indulhat meg. További hiba, hogy az üstrendszernél formázás és előpréselés köziben lehűl a sajttészta és így nincs lehetőség a meleg környezetet kívánó termophil anaerobok kifejlődésére. A találmány célja az ementháli sajt készítésére olyan eljárás és az eljáráshoz olyan berendezés létesítése, amely termelékeny, jelentős fizikai erő­kifejtést, nagy helyiséget és sok energiát nem igényel és amelynél biztosítva van a sajt homo­gén és egyenletes anyagminősége, illetve lyuk­eloszlása. A kitűzött feladat megoldására szolgáló talál­mányt részleteiben egy példaképpen! berendezés­sel kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a sajtkád és a formázókocsi oldal­nézeti vázlata. A 2. ábra a formázókocsi felülnézeti vázlata. A tej előkészítését és az alvadék aprítását, ke­verését a nagyméretű (pl. több ezer literes) bolygó­keverős 1 sajtkádban végezzük. A sajtkád egyik végén levő 2 leeresztőcsap nagy átömlő nyílású és a sajtkádat tartó 3 padozat szélétől olyan tá­volságra nyúlik ki, hogy a 3 padozatnál alacso­nyabb szinten mozgatható, illetve gurítható 4 for­mázókocsi felső széle a 2 leeresztő csap kiömlő nyílása alá tolható. A 4 formázókocsi szekrényes kivitelű és pl. kerekeken gurítható. Az 5 keret belsejébe beerősített, perforált lemezből készített 6 tartólapon a 7 csúszólap van. A 7 csúszólap a 8 sajtformát tartja. A 6 támasztólap alatti térben a 9 tölcsér van a 6 támasztólapra erősítve, amely­nek alján a 10 leeresztő csap van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom