148139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és dúsítókeverék hústermelésre nevelt vágóállatok, főleg szárnyasok húshozamának növelésére

2 148.139 tású olyan készítmény, melynek aktivitása egységnyi mennyiségben kifejezhető. A mész, foszfor és konyhasó csoport a következőkből áll: szénsavas mész (pl. Futor vagy tojáshéjpor), csontliszt vagy feltárt csontliszt, foszforsavas nátrium (dinátrium hidrofoszfát), konyhasó vagy takarmánysó, vagy jódozott só. A különböző csoportokba tartozó komponensekből az alábbi mennyiségeket kell a takarmányhoz adni: (az első szám az összetevők legkisebb, a második szám az összetevők legnagyobb menynyiségét tartalmazza (mázsánként): mangánszulfát 0,2 g — 50 g, rézszulfát 0,025 g — 3 g, vasszulfát 0,2 g — 6 g, kobaltkarbonát 0,001 g — 0,25 g, káliumjodid 0,0026 g — 4 g, cinkklorid 0,04 g — 0,8 g, vagy a fenti fémek más, vízben oldható sóinak ekvivalens mennyisége. B. 12-vitamin 500 gamma — 5000 gamma, vagy ennek megfelelő Phylavit-B. 12, vagy más készítmény; A-vitamin 500 NE. — 2 000 000 NE.; B. 1-vitamin 0,2 — 2 g, B. 2-vitamin 0,2 g — 2 g, B. 6-vitamin 0,2 — 4 g, C-vitamin 0,25 g — 5 g, D. 2-vitamin 500 000 NE. — 1 500 000 NE., vagy D. 3-vitamin 5000 NE. — 15 000 NE., vagy csukamájolaj 0,2 kg — 1 kg, E-vitamin 0,1 g — 2 g, K-vitamín 0,001 g — 0,01 g, nikotinsav 2 g —• 12 g, vagy ekvivalens mennyiségű nikotinsavamid; kolinklorid 5 g — 20 g, vagy ekvivalens mennyiségű kolin bázis; sósav 10%-os 50 ml —-200 ml, metionin lg — 6 g, hemicelluláze 0,5 g — 6 g, szárított sörélesztő 0,1 kg —• 2 kg, és vagy szárított iszeszélesztő 0,1 kg — 2 kg, oxitetraciklin 0,8 g — 1,6 g, vagy Erra 0,08 kg — 0,2 kg, vagy Tetravitol 0,25 kg — 1 kg, vagy kloroxitetraciklin 0,8 g — 2 g; Vitacülin 0,25 kg -- 1 kg, vagy penicillm-K és/vagy DBED 0,1 g — 10 g; szénsavas mész 0,5 kg — 4 kg, foszforsavas nátrium 10 g — 1 kg, vagy ekvivalens mennyiségű foszforsavas kalcium; feltárt csontliszt vagy csontliszt 0,25 kg — 1 kg, konyhasó vagy jódozott só 0,25 kg — 1 kg. Az alábbiakban példaként dúsító-keverékkel kezelendő abraktakarmány összetételét adjuk meg: kukoricaliszt 28,5 kg, borsóliszt 10 kg, extrahált töpörtyűliszt 12,5 kg, zabliszt 2,5 kg, lúcernaliszt 1,5 kg, árpaliszt 1,5 kg, halliszt vagy húsliszt 16,25 kg, búzakorpa 5 kg, búzacsíra 2 kg, malátacsíra 0,5 kg. Az állati fehérje megtakarítása érdekébea készítettünk olyan abrakkeveréket, melyben a halliszt vagy húsliszt az abrakkeverék 2—6%-át teszi ki. Például: kukoricadara 40%, árpádara 16—18%, szójadara 29,90%, borsódara 12,90%, töpörtyűliszt 5,02%, halliszt vagy húsliszt 2%. Amennyiben a halliszt vagy húsliszt mennyisége több mint 2%, a kukoricadara mennyiségét ugyanannyival csökkentjük. Dúsítókeverékünk hatóanyagainak összeférhetetlensége miatt, a stabilitásnak legalább 6 hónapig való biztosítása érdekében a keverék gyártását és az abrakba való bekeverését célszerűen a következőképpen végezzük: A nyomelem csoport komponenseit megőröljük (aprítjuk) addig, míg 50—80 szitafinomságú nem lesz. A nyomelem csoport részeit addig keverjük, míg a fehér lapra kiterített minta lesimítva egyszínűnek nem látszik. Kivételt képez a káliumjodid, melyet a konyhasóval homogenizálunk abban az esetben, ha nem jódozott sót használunk. Ezután keverjük hozzá az előzetesen megőrölt és 50-es szitán leszitált káiiumjodiddal előzőleg homogenizált konyhasót, csontlisztet, foszforsavas-nátriumot és mészkarbonátot. Az adagolás a felsorolás sorrendjében, történik. Mindezek után keverjük be a lucernaiisztet, búzakorpát és végül a 'hallisztet. Ez utóbbi három komponens célszerűen 20-as szitafinomságnál ne legyen durvább. A keverék homogenitását kémiai úton ellenőrizhetjük. Külön készítjük el a vitamin-csoport zsírban nem oldódó tagjait (B. 1 — B. 2 — B. 6 — C-vitaminokat és a nikotinsavat, vagy amidját) úgy, hogy ezeket 10—30%-os tömény alkoholban oldott shellakkal külön-külön granuláljuk, 14-es szemcsenagyságra és száradás után úgy keverjük össze a metionival és bemieellulázéval, hogy a szemcsék ne törjenek össze. Ezt a keveréket ezután megfelelő nagyságú keverődobban, az előzőleg 10-es szitafinomságú búza- és malátacsírával, valamint a zab-, árpa- és töpöríyűliszttel összekeverj ük. Az élesztő csoport keverékét is külön készítjük el a következőképpen: A csoportba tartozó anyagokat az összekeverés előtt 16—18-as szitán átszitáljuk, a szitálás után borsó- és kukoricaliszttel keverjük be a megfelelő nagyságú keverődobba. A keverődobot addig járatjuk, míg a kivetett próba a számított mennyiségű oxytetraciklínt tartalmazza. A részletenként homogenizált keveréket ezekután egyesítjük a megfelelő méretű keverődobban. A keverék homogenitását az egyes anyagok mennyiségi meghatározásával ellenőrizzük, s az így homogenizált egyesített keveréket zsírpapírral bélelt nátronzsákba mérjük, melynek nyílását gondosan lezárjuk. Az így előkészített terméket száraz, hűvös helyen tároljuk. Külön készítjük el a zsírban oldódó vitaminok csoportját. Célszerűen a tiszta csukamáj olaj ban, melynek savszáma I-nél nem nagyobb — egyenként oldjuk az A—D. 2 — E- és K-vitaminokat, és elzárva, hűvös helyen tároljuk a felhasználásig. A kolinkloridot a 10%-os sósavoldatban oldjuk és az itatő-vízben adagoljuk a receptben megadott mennyiségben. A keveréket 3 óránként etetjük a csibékkel, azok elsőnapos korától kezdve. Etetés előtt a keveréket fel keli tárni (előemészteni), amit a következőképpen végezünk el: egy mázsa keverékhez 8 liter olyan vizet vagy lefölözött tejből készült aludttejet adunk, melyben 40—100 ccm. kolin-sósav oldatot keverünk, majd abrakkal való fokozatos hígítással (trifulálva) 300—500 g vitaminizált csukamáj olajat keverjük a dúsítószer többi anyagait tartalmazó takarmánykeverékbe, és 3 óra hosszat szoba- vagy környezethőmérsékleten (35 C°-ig) állni hagyjuk. A dúsítószert célszerűen elkészíthetjük úgy is, hogy nem a takarmánygyár, hanem a felhasználók maguk — nagyüzem, kisgazdaság vagy háztáji gazdaság — keverik be az abrakba. Ez esetben a nyomelem csoport tagjaiból a jódkálium (vagy a jódnátrium) kivételével 80-as szitafinomságú homogén keveréket készítünk (hozzáadva a vitaminizált csukamáj olajat, lásd