148139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és dúsítókeverék hústermelésre nevelt vágóállatok, főleg szárnyasok húshozamának növelésére
148.139 3 később), majd sorrendben hozzákeverjük a meszes foszforsókkal. A jódkáliumot (vagy nátriumot) a konyhasóval hozzuk össze és a nyomelemekkel keverjük el. Ha jódozott sót használunk, a jódkáliumot (vagy a jódnátriumot) kihagyjuk. A vitamincsoport vízben oldó tagjait (B. 1 — B. 2 — B. 6 — C nikotinsav és/vagy amidja) a már említett módon granuláljuk, a metionint és hemiceilulázét eredeti állapotában keverjük a megszáradt granulához. Ezt a keveréket a Phylavit — B. 12-vel, valamint az élesztőcsoport tagjaival hozzuk össze. A vitamincsoport zsírban oldódó tagjait (A —• D. 2 — E és K) a" csukamáj olaj ban oldjuk, stabilizátort alkalmazva, az oldatot az előzőleg összekevert nyomelemekkel keverjük el, azután hozzuk össze a mész-foszfor sókkal. (Lásd fentebb.) Ezután megfelelő nagyságú keverődobban az eddig elkészített keveréket egyesítjük, esetleg hordozóval kiegészítve. A kolinkloridot a sósavban oldva, külön kell kezelni (10%-os sósav minden literében 150 g kolinkloridot vagy ekvivalens bázist oldunk, az oldatból 50—100 ccm-t a felpuhításhoz) előemésztéshez (alkalmazott folyadékhoz) kell keverni. (Lásd később.) Ha D. 3-vitamin rendelkezésre áll, sem D. 2-vitamint, sem csukamájolajat nem alaklmazunk. Ebben az esetben úgy a D. 3-vitamint, mint az A—E—K-vitaminokat külön-külön shellakkal granuláljuk és a vitamincsoport többi tagjaival kezeljük. A dúsítószert célszerűen lég- és nedvességmentesen záró csomagolásban kell forgalomba hozni, feltüntetve azt, hogy száraz és hűvös helyen kell tárolni. A dúsítószerrel homogénen összekevert abrakot 3 óránként etetjük a csibékkel, keltetés utáni .második naptól (az első napon kukoricadarát kapjanak), és etetés előtt a keveréket fel kell tárni (előemészteni), amit a következőképpen végzünk el: 1 q keverékhez 8 liter olyan fölözött tejet (vagy fölözött tejből készült aludttejet, vagy vizet) adunk, melyben 50—100 ccm kolinos-sósav oldatot keverünk el. Ajánlatos az abrakkeverékben szereplő halliszt, húsliszt vagy töpörtyűliszt konyhasótartalmát — melyet csak konzerválásra alkalmaznak — meghatározni, és ennek figyelembevételével csak annyi konyhasót teszünk a dúsítószerhez, hogy az etetésre kész takarmány összesen 0,5—1% konyhasót tartalmazzon. Találmányunk szerinti dúsítószerrel készített takarmány rendkívül előnyös és népgazdaságunk számára jelentős voltának igazolására több összehasonlító kísérletet végeztünk, illetékes szervek megfelelő ellenőrzésével. 1958-ban kb. összesen 10 000 db csibét neveltünk 'fel dúsított takarmányunkkal, s kb. ugyanannyit a régi, szokásos abrakkal a következő eredményekkel: Régi módszer Új módszer 1 kg élősúly eléréséhez szükséges idő 13—14 hét 9—10 hét 1 kg élősúly takarmányszükséglete 5,4 kg 2,81 kg Elhullás 7% 3% A találmány sikerrel alkalmazható víziszárnyasoknál, pulykáknál és az egyes összetevők változtatásával emlős állatoknál is. A dúsítókeverékek egyes csoportjainak készítésénél és ezek egymással való összekeverésénél több, különböző variáció is lehetséges, sőt lehet a teljes értékű dúsítókeverék helyett egyes csoportokat külön-külön csomagolni és forgalomba hozni, mint pl. a nyomelem- vagy a vitamincsoportot külön-külön, éppen úgy a méisz-fpszforsó, illetve az élesztő és antibiotikumcsoportot külön-külön. Vagy variálva: például a vitamincsoportot együtt az antibiotikumcsoporttal. Akár a teljes értékű dúsítókeveréket, akár a csoportokat külön-külön vagy egymással variálva készítjük el, a tartósság növelésére antioxidáns és avasodás gátló anyagokat, speciális stabilizátorokat kell alkalmazni és akkor is, ha az antibiotikumokat izolált hatóanyagban és nem micélium formájában használunk fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Dúsítókeverék takarmányokhoz, azzal jellemezve, hogy nyomelem, vitamin, emésztő és előerjesztő, élesztő és antibiotikum, végül: mész, foszfor és egyéb sócsoportokból áll. 2. Az 1. igénypontban meghatározott keverék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy nyomelem csoportja célszerűen mangán-, réz-, vasszulfát, kobaltkarbonát, vagy ezek más, vízben oldódó sóit, jódkáliumot és/vagy nátriumot, és/vagy jódozott sót, továbbá cinkkloridot, és/vagy sósavat, és/vagy sósav könnyen disszociáló fémsóit tartalmazza. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti keverék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy vitamin, emésztő és erjesztő csoportja célszerűen A — B. 1 — B. 6 — és/vagy — B. 12 — C — D. 2 — és/vagy D. 3. — E : — K-vitaminokból, nikotinsav vagy ennek amidjából, kolin bázis, vagy ennek vízben oldódó sójából, metioninból, hemicellulázéből és/vagy esetleg csukamáj olajból áll. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti keverék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy élesztő és antibiotikum csoportja szárított sörélesztő, és/vagy szárított szeszélesztő, tetravitol vagy egyéb önmagában is ható, széles spektrumú antibiotikum vagy ennek micéliuma, K — és/vagy DBED — penicillin vagy más penicillin hatásterületű antibiotikum vagy ennek micéliuma, és/vagy Phyllavit — B. 12 vagy más mérhető B. 12-vitamin hatási készítmény. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti keverék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy tagjai mész, foszfor és konyhasó csoportja szénsavas mész vagy szerves mész —• pl. tojáshéjpor — csontliszt és/vagy feltárt csontliszt, továbbá foszforsavas nátrium, konyhasó és/vagy jódozott só és/vagy marhasó. 6. Eljárás az 1. igénypont szerinti dúsítókeverék előállítására, azzal jellemezve, hogy a négy keverékcsoportot külön-külön elkészítjük, megfelelő szitafinomságra osztályozva a csoportokat előnyösen úgy keverjük egymással, hogy a nyomelem csoportot a mészcsoporttal, a vitamincsoportot az élesztőcsoporttal — előnyösen stabilizátor alkalmazásával és/vagy az összeférhetetlen anyagok