148088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új izoindolin-származékok előállítására

148,088 3 kalmazása esetén az első eljárási módozat (III) ál­talános képletű kiindulóanyagain, mint közbenső termékeken keresztül vezet el a kívánt végter­mékhez. A (VII) általános képletű kiindulási anyagokat pl. egyrészt halogénbenzolokból, alkilbenzolokból vagy alkoxibenzolokból, másrészt adott esetben helyettesített ftálsavanhidridből vagy ftálsav-ész­terhalogenidekből kiindulva nyerhetjük. E kiindulóanyagok Friedel-Crafts szerinti kon­denzációjával 4'-halogén-, 4'-alkil- vagy 4'-alkoxi­-2-karboxi-benzofenonokat állítunk elő, amelyek azután a 3-helyzetben nitrálhatók. A 4'-helyette­sített 3'-nitro-2-karboxi-benzofenonokat redukál­juk, a kapott 3-ammovegyületeket diazotáljuk és a diazóniumhalogenideket réz-sók mint pl. kupro­klorid vagy kuprobromid jelenlétében kéndioxid­dal elbontjuk, így kapjuk meg a (VII) általános képletű szulfohalogemdeket. Ha ezeket a szulfo­halogenideket aránylag kíméletes reakciófeltéte­lek mellett ammóniával cserebomlásba hozzuk, akkor a (III) általános képletű kiindulási anyagok­hoz jutunk, amelyeket viszont ásványi savak ha­iogenidjeivel, mint pl. tiozilkloricjdal, foszfor­oxikloriddal, foszforpentakloriddal vagy foszíor­tribromiddal kezelve halogénlaktonokká alakítha­tunk át, ezek a (II) általános képletű kiindulási anyagoknak felelnek meg. A (VII) képlet szerinti szulfohalogenidek azonban ásványi savhalogeni­dekkel kezelve, szintén átalakíthatók a (VI) álta­lános képletű halogénlaktonokká. Ha ez utóbbi­akat 1 mól ammóniával vagy, a jelen esetben elő­nyösebben, a (IV) képlet szerinti, az ammóniától különböző aminnak 1 móljával reagáltatjuk, vé­gül is az (V) képletű kiindulási anyagokat kap­juk. Az R2 és R 3 tekintetében különböző további variációkat kapunk, ha oly kiindulási anyagokat alkalmazunk, melyeket, pl. a következő módon állítunk elő: 4-helyettesített 3-nitro-benzoesav-halogenideket megfelelően helyettesített metilbenzolokkal, pl. m-krezol-metiléterrel vagy -etiléterrel, m-klór-tolu­ollal vagy p-xilollal Friedel—Crafts szerint 4'-helyet­-telyettesített 3-nitro-2-metil-benzofenonokká kon­denzálunk. Ezeknek a S'-nitro-csoportját ezután a fentebb leírt módon 3'-szulfamilcsoporttá ala­kítjuk át, mire a 2-metilcsoport és az esetleg je­lenlevő további metilcsoport pl. kálium-permanga­nátoldattal karboxilcsoporttá oxidálható. Ilykép­pen a (III) általános képletű kiindulási anyagokat kapjuk, melyek tetszés szerint, mint fentebb le­írtuk, más kiindulási anyagokká alakíthatók át. Ezzel a felsorolással a felhasználható II, III, V, VI és VII általános képletű kiindulási anyagok önmagukban ismert módszerekkel történő előál­lításának lehetőségei még semmiképpen sincse­nek kimerítve. Ilyen kiindulási anyagok példái­ként az alábbi vegyületek említhetők: 3-klór-3-(3'-szulfamil-4'-kiór-fenil)-ítalid, 3-klór-3-(3'-szuIfamil-4'-metil-íenil)-ftalid, 3-klór-3-(3'-szulfamü-4'-bróm-feml)-ftalid, 3-klór-3-(3'-szu]f amil -4'-klór-f enil) -6- metoxi-íía­lid, 3,6-diklór-3-i(3'-szulfamil-4'-klór-fenil)-ftalid. 3'-szulfamil-4'-klór-benzofenon-2-karbonsav, 4-metoxi-3' -szulfainil-4' -klór -bcnzofenon -2-kar­bonsav, 4,4'-diklór-3'-szulfamil-benzofenon-g-karbonsav, 3'-szulfamil-4'-klór-benzofenon-2,5-dikarbonsav, 3'-szulfamil-4'-klór-benzofenon- 2-karbonsav- etil­észter, li-oxo-3-oxi-3^(3'-klórszulf: onu-4'-klór-fenil)-izoin­dolin, 1-oxo—3^oxi-3-{3'-bróma(zulfonil-4'-klór-fe!nil)-izo­indolin, l-oxo-2-metil—3-oxi-3-(3'-klórszulfonil- 4'-klór-fe­nil)-izoindolm, l-oxo-2-etil-3-oxi-3-(3'-klórszulfonil-4'-klór-fenil)­-izoindolin, l-oxo-2-n-butil-3-oxi-3-(3'-klórszulfonil-4'-klór-fe­ml)-izoindolin, l-oxo-2-allil-3-oxi-3-(3' - klőrszulf onil -4'- klór - f e -ml)-izoindolin, l-oxo-2-(beta -hidroxi- etil)-3-oxi-3-)3' -klórszulío­ml-4'-klórfenil)-izoindolin, 3-k]ór-3-(3'-klórszulíonil-4'-klőr~fenil)-ftalid, 3-bróm-3-(3'-bróms.2ulfoniI-4'-metil-fenil)-ftalid, 3-klór-3-(3'- klőrszulf onil-4'-. klór-f enil)- 6-metoxi­-ftalid, 3-klór-3-(3'-klórszulfonil-4' -klór-fenil)-5 -klórkar­bonil-ftalid, 3'-klórszulfonil-4'-klór-benzofenon-2-karbonsav, 4 - jnetoxi-3'-klőrszulf onil-4'-klórbenzof enoB -2- kar ~ bonsav és 3'-klórszülfonil-4'-klór- berlzofenon-2,,5 -dikarbon­sav. A (IV) általános képletű kiindulási anyagokként ammónián kívül pl. a következők jönnek tekin­tetbe: metilamin, etilamin, n-propilamin, izopro­pilarnin, n-butilamin, izobutilamin, n-amilamin, izoamilainin, n-hexilamin, allilamin, metallilamin, bela-hidroxi-etilamin, beta-hidroxi-propilamin, cik­lopentilamin és ciklohexilamin. A következő példák az új izoindolin-származé­kok előállítását közelebbről ismertetik anélkül, hogy a találmányt ezekre korlátoznák. A mega­dott részek súlyrészeket jelentenek, ezek úgy aránylanak a tér fogatrészekhez, mint g : cm3 . A hőmérsékleteket Celsius fokokban adtuk meg. 1. példa: 3-klór-3-(3'-klórszulfonil-4, -klór-fenil)-ftalidot — melyet kristályos tömeg alakjában nyertünk oly módon, hogy 35,9 rész 3'-klórszulfoml-4'-klór-ben­zofenon-2-karbonsavat 50 rész tionilkloriddal 3 óra hosszat 30—35°-on, majd 1 óra hosszat 45°-on tartottunk, azután a fölös mennyiségű tionilklori­dot vákuumban ledesztilláltuk — 150 rész kloro­formban oldunk és az oldatba 200 rész 25%-os vizes ammóniaoldat és 200 rész etanol elegyét csepegtetjük fél óra alatt kb. 10°-ra hűtés és ke­verés közben. Miután az egészet 40°-on 1 óra hosszat kevertük, az oldószereket vákuumban le­desztiiláljuk és a maradékhoz hígított sósavat adunk, amikor is kiválik az l-oxo-3-(3'-szulfamil­-4'-klór-fenil)-3-oxi-ízoindolin. Ez hígított etanol­ból átkristályosítva, 215°-on bomlás közben olvad. A klőrftalidct vizes ammóniaoldat helyett fo­lyékony ammóniával (nagy feleslegben) is reagál­tathatjuk — 50° és —40° közötti hőmérsékleten. Az ammónia eltávolítása után visszamaradó nyers­terméket a fenti módon kristályoisítjük át. A kiindulási anyagul szolgáló 3'-klór-szulfonil­-4'-klór-ben zofen on-2-karbon savat a következő­képpen állíthatjuk elő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom