148012. lajstromszámú szabadalom • Transzformátor-lemeztest

148.012 3 a 9. ábra egy kizárólag irányított lemezekből álló, háromoszlopos (háromfázisú) vasmagot ábrázol, végül a 10., 12. ábrákon irányított és normális lemezekből felépített, háromoszlopos (háromfázisú) vasmagok láthatók, az 1., 2., 3., 7. és 8. ábrák kivételével minden más ábrán a—b, ill. a—b—c összeállítási és lemezrétegezési részletvázlatokkal. A 4. ábra egyfázisú transzformátor számára kizárólag irányított mágnesességű lemezekből készült vasmagot mutat. A 4a. ábrán látható a vasmagnak a fugázás céljából kétféle kiszabású lemezekből oly módon való felépítése, hogy e kétféle kiszabású lemezek a lemeztestben a lemezek rétegezósi irányában nézve vagy egyenként, vagy célszerűbben legalább 2—6 lemezből álló lemezcsoportokká egyesítve váltakoznak egymással; az egyik (az ábra szerint a szemlélő felőli oldalon legalól fekvő) réteg (csoport) illesztési élei vastag folytonos vonalakkal, az alatta fekvő másik réteg (csoport) illesztési élei pedig vastag szaggatott vonalakkal vannak érzékeltetve, az látható, hogy az illesztési élek nem minden szomszédos rétegben fedik egymást, miáltal a szomszédos rétegek fugaszerűén egymásba nyúlnak, úgyhogy az illeszkedési élek a találkozási körzet sarokpontjait összekötő kb. 45°-ú átlós középirányhoz képest szimmetrikus -'- és — szögekkel térnek el. A 4b. és 4c. ábrák az egyes ismétlődő illesztési rétegeket külön-külön kirajzolva mutatják, s megállapítható, hogy az átlósiránytól való csekély (pl. + 5°-os) eltérés miatt a fluxus úgy tud átmenni az oszlopokból a jármokba (és viszont), hogy irányának a lemezek mágneses tengelyétől nem kell lényegesen eltérnie. A 4b. és 4c. ábrákon a lemezek mágneses tengelyiránya mindkét végén nyilazott vékony szaggatott vonalakkal, ill. a fluxusirány egyszer nyilazott vékony folytonos vonallal van jelölve, s ez a jelölésmód — az illesztési élek fenti vastagabb vonalú jelöléssel együtt — a következő ábrákon is be van tartva. Az 5. ábrán — ismét kizárólag irányított mágnesességű lemezekkel — olyan ismert megoldás van feltüntetve, melynél a b-rétegek illesztési élei 45°-osak. míg a c-rétegek olyanok, hogy a találkozási körzetekben az oszlop- és járomlemezek közé egy-egy külön lemezdarab van beiktatva, amelynek mágneses tengelye kb. 45°-ra áll az oszlop, illetve háromirányhoz képest. Az 5c. ábra jobboldali részén derékszögű élekkel illeszkedő betétdarab van ábrázolva, míg az ábra baloldalán egy hegyesszögű (ék alakú) illeszkedő darab van feltüntetve, amely a fluxus áthaladására jobb kihasználást biztosít. Az 5a. ábra a kétféle rétegek egymás feletti elhelyezkedését ugyanúgy mutatja, mint ahogyan a 4a. ábránál le van írva. A 6. ábra olyan vasmagot ábrázol, melynél az egyikféle, ti. a b-rétegnél példaképpen 45°-os illesztési élek vannak, míg a másik (c) rétegnél az illesztési élek az oszlopirányra merőlegesek, -ami feltételezi, hogy ebben a járomrétegben a járomban normális lemezek vannak alkalmazva, minthogy ezekbe a fluxus az irányított mágnesességű oszloplemezek végeinél oszlopirányról is jól átléphet, majd irányváltozással halad tovább járomirányban. Bár ez az elrendezés valamivel rosszabb mágneses tulajdonságokkal bír, rendkívüli egyszerűsége miatt mégis előnyösen alkalmazható. A 7. ábra úgynevezett ötoszlopos háromfázisú transzformátor-vasmagot tüntet fel, melynél a transzformátor tekercsei ismeretes módon a három első oszlopon vannak elhelyezve, míg a két szélső oszlop a járom részeit képezi. Ez a vasmag példaképpen ismét kizárólag irányított mágnesességű lemezekből van felépítve, melyek a 4. ábra szerinti módon itt külön nem ábrázolt a- és b-rétegekben vannak egymásra rétegezve és szintén a 4. ábra szerinti módon illesztve. Tekintve, hogy a mágnesezési periódus bizonyos szakaszaiban a fluxusnak a középső oszlopon a jármokba illesztett oszlopvégeken az oszlop mágneses tengelyirányára merőlegesen is át kell haladnia, célszerű a járom szélességi méretét legalább e helyeken megnövelni. Háromfázisú transzformátoroknál a középső oszlopoknak a járommal való találkozási körzetében az irányított lemezek felhasználása a most kifejtett okból általában is nehézségekbe ütközik, mivel a fluxus ezen a helyen egy perióduson belül nemcsak nagyságát változtatja és ellenkező értelművé is válik, hanem iránya a lemezek síkjában derékszögben is változik. A 8. ábrán egy háromfázisú háromoszlopos traszformátorvasmagja van feltüntetve; az ábrán vékony teljes Vond! 'érzékelteti a fluxus haladási irányát a periódusnak arra az időpillanatára, amikor a középső oszlopban a fluxus 0, az eredményvonal pedig a fluxusnak azt a pillanatnyi pályáját mutatja, amely akkor következik be, amikor a fluxus az egyik szélső oszlopban 0-értékű. Látható, hogy a középső oszlopon a járommal való találkozási hely körzetében a fluxus a lemez síkjában szabályos váltakozás szerint derékszögben is megváltoztatja irányát, ebben a körzetben tehát irányított mágnesességű lemezt további szerkezeti fogások nélkül csak igen kedvezőtlenül lehet elhelyezni, minthogy annak a fluxust mind az oszlop irányában, mind pedig erre merőlegesen járomirányban is vezetnie kell. E hátrány bizonyos változtatások alkalmazásával csökkenthető, illetve kerülhető el, az alkalmazható megoldásokból az alábbiakban példaképpen néhányat ismertetünk. A 9. ábra háromoszlopos háromfázisú transzformátort ábrázol, a 9b. és 9c. ábrákon az egyes váltakozva ismétlődő illesztési rétegek külön vannak feltüntetve, míg a 9a. ábrán a vasmag az eddig követett módon egybe van rajzolva. Feltételezzük, hogy a vasmag kizárólag irányított mágnesességű lemezekből áll. Amint az ábrából megállapítható, a szóban forgó találkozási körzetben az illesztési élek, illetve a lemezek mágneses tengelyeinek helyzete kölcsönösen úgy van megválasztva, hogy a fluxus az irányított mágnesezés tengelyével egy irányban haladva el tud jutni a baloldali járomrészből a jobboldali részbe (és viszont), valamint bármelyik oldali járomrészből a középső oszlopba is anélkül, hogy a mágnesezési tengelytől eltérő irányban kellene haladnia. A 10. ábrán olyan háromoszlopos megoldás van ábrázolva, amelynél az egyik (b) ismétlődő réteg k találkozási körzetében normális közbetét-