147975. lajstromszámú szabadalom • Talajvágó szerkezet

2 147.975 sat idézi elő. A henger még egy további második ütközői el ülettel is rendelkezhet, amely a belaß henger hátsó részében található. Á dugattyús ka­lapácsnak a hátsó ütköző felülettel való ütközte­tése a talajban készített csatornában levő szerke­zeinek visszafelé mozgatására szolgál. A találmány szerinti szerkezetet ezenkívül az is jellemzi, hogy a henger belseje két nyílássoro­zattaí rendelkezik, amely célszerűen úgy van ki­képezve, hogy a nyílásokat tetszés szerint felvált­va nyitja és zárja. Az egyik sorozat, a másik so­rozat nyitásával és zárásával pusztán a dugattyús kalapácsnak a belső henger mellső ütköző felüle­tére való ütődését, valamint a dugattyús kalapács­nak a belső henger hátsó felületétől bizonyos tá­volságra való megállását eszközli, vagyis a kala­pácsnak a hátsó felületre való ütődését akadályoz­za. Ezzel szemben az említett második nyííásso­rozat, az első sorozat nyitása és zárása folytan, csupán a dugattyús kalapács periodikus ütődését a belső henger hátsó ütközőfelületére és e dugaty­tyús kalapácsnak a belső henger hátsó felületétől bizonyos távolságra való automatikus megállítá­sát eszközli, vagyis ezzel a kalapácsnak a hátsó ütközőfelületre való ütését akadályozza. A talál­mány szerinti szerkezet lehetővé teszi, hogy kül­ső vezérlés segítségével az előremenet ellenkező irányú hátramenetbe, vagy fordítva átállítsa. A találmány szerinti szerkezet újszerűségét még az is jellemzi, hogy törzsében, mégpedig mellső, középső, vagy hátsó részében egy kamrá­val rendelkezik, melyben egy tetszés szerinti faj­tájú, elcsúsztatható kormány, vagy vezérlő sze­lep található, amely szelep az egyik végállásból a másik végállásba kívánság szerint áttolható. E kormányszelep egyik végállásában, kialakításánál fogva zárja a vájószerkezet hátramenetét meg­határozó nyílások összeköttetését a külső atmosz­féra felé és nyitja az egész szerkezet' előremene­tel biztosító összekötő-nyílássorozatokat. Ezzel szemben a kormányszelep másik végállásában zár­ja az egész szerkezet előremenetel meghatározó rtyílássorozat és a külső atmoszféra közti össze­köttetést és nyitja az egész szerkezet hátrame­netét meghatározó nyílássorozatok összekötteté­sét a külső atmoszféra felé. Fentiek alapján lehe­tővé válik a talajban a szerkezet kívánság sze­rinti előre, vagy hátra való mozgatása. A találmány szerinti szerkezetnél az említett kormányszelep kamrája állandó összeköttetésben áll a sűrített levegő előállítását létesítő berende­zéssel minél fogva a sűrített levegő a kormány­szelep egyik oldalára nyomást gyakorol. Ezzel szemben a kormányszelep másik oldalára egy megfelelő nyomórugó hat. E konstrukció követ­keztében a kormányszelep például, mint tolaty­tyú képezhető ki. A tolattyú a sűrített levegő nyomásának kívánság szerinti változtatásával, ma­gasabb nyomásról alacsonyabb nyomásra, vagy fordítva, egyik végállásból a másik végállásba tolható, miáltal az egész szerkezetnek a talajba való előre, vagy hátra felé mozgatása kívánság szerint lehetővé válik. A találmány szerinti szerkezetet még az is jel­lemzi, hogy be- és kiömlő vezetéksorozattal ren­delkezik, melyek egy, vagy több burkolóköpeny­ben foglalnak helyet, mely köpenyek a szerkezet belső hengerét körülveszik. E be- és kiömlő ve­zetékek egy, vagy több bordában lehetnek elhe­lyezve, melyek a henger külső felületére feksze­nek fel. Ezenkívül lehetséges, hogy a szerkezet hengerének különleges burkolatában, valamint a dugattyús kalapács belső részében futnak végig. A találmány szerinti szerkezet alapjában véve eg;/" hosszúkás törzsű, tetszés szerinti keresztmet­szetű szerkezet, amelynek mellső kiképzése olyan, hogy az egész törzsnek a talajba való behatolá­sát könnyűszerrel lehetővé teszi. A szerkezet tör­zsének mellső része, például egy hosszúkás kúp lehet, vagy kúphoz hasonló más geometriai test. A szerkezet törzsének belsejében például egy henger alakú belső kamra van kiképezve, mely­ben a dugattyús kalapács ide-oda csúszik. A találmány szerinti szerkezet törzsében egy vezérlő készülék van, mely egy rugalmas tömlő­vel csatlakozik a készüléktől kívánt távolságban elhelyezett sűrített levegő-forráshoz, például egy kompresszorhoz. E készülék alapjában véve tet­szés szerinti alakkal, például hengeres, vagy hen­gergyűrű, vagy más alakkal rendelkezhet. E kam­rában ugyancsak egy tetszés szerinti alakú sze­lepzáróelem helyezkedik el, mely például sík ala­kú, vagy hengeres formájú tolattyú, vagy gyűrű, golyó lehet, mely elcsúsztathatóan van elrendez­ve. A készüléknek az a feladata, hogy a szerke­zetbe vezetett sűrített levegőt, a szerkezet tör­zsében tetszés szerint elrendezett vezetékeken ke­resztül, felváltva a megfelelő mellső, vagy hátsó belső hengertérbe irányítsa, mégpedig mindig azon hengertérbe, melyben a dugattyús kalapács pillanat­nyilag tartózkodik. A dugattyús kalapács periodi­kus eltolásával úgy előre, mint hátra a kívánt hatás elérhető. A vezérlő készülékhez tartozik még a szerkezet hengertörzsében található nyílássorozat, mely a külső atmoszférával a megfelelő vezeték, vagy vezetékek segítségével össze van kötve. A nyílás­sorozat a belső hengertér hosszával, valamint a dugattyús kalapács hosszával úgy van összehan­golva, hogy a hengerben ide-oda mozgó dugattyús kalapács periodikusan e henger ütközőfelületé­nek, mely a mellső részen található, nekiütődik, míg a dugattyús kalapács a hátramenetnél, a hen­ger hátsó homloklapjától számított bizonyos tá­volságra megáll anélkül, hogy annak hátsó felü­letébe ütközne. Az a talajvájó szerkezet, mely nemcsak előre­menetét, hanem hátramenetet is biztosít további kiegészítő készülékkel van ellátva. Ez utóbbi szer­kezet két ütköző felülettel van ellátva, melyek közül az egyiket a henger mellső és belső homlok­fala, míg a másikat ugyanennek hátsó homlokfala képezi. A talajban az előremenetét, vagy hátra­menetet beállító készülék eltolódik az egyik vagy másik irányban annak következtében, hogy a du­gattyús kalapács ütődése a mellső, vagy a hátsó ütközőfalon jön létre. A dugattyús kalapács hátramenetre való átkap­csolásával, a hengerbe ide-oda mozgó dugattyús kalapács csak a hátsó ütközőfelületnek ütődik neki és visszafelé való mozgásánál a henger mell­ső homlokfelületétől számított bizonyos távolság­ban megáll anélkül, hogy ütközés jönne létre. Mivel a dugattyús kalapács mozgásának terje­delme a hengerben, a nyílássorozatok elosztásá­tól függően van korlátozva, a találmány szerinti

Next

/
Oldalképek
Tartalom