147975. lajstromszámú szabadalom • Talajvágó szerkezet

147.975 3 talajvájó szerkezet egy irányváltó készülékkel rendelkezik, melynek az a feladata, hogy a hen­gernyílás sorozatait egyik nyílástól a másikig sza­badon változtassa és ezzel a dugattyús kalapács ütközését, vagy a henger mellső, vagy hátsó hom­lok falán megvalósítsa. Az irányváltó készülék például tetszés szerint kapcsolható a szerkezet törzsében elhelyezett és az egyik végállásból a másik végállásba, a meg­felelő kamrába, vagy megfelelő helyzetbe áttolható tolattyúval rendelkezik. Az irányváltó tolattyú eltolása a szerkezetbe vezetett sűrített levegő üzemnyomásának változtatásával, vagy egy mechanikus szerkezet felhasználásával, például egy távműködtetésű vonórúddal történhet. Az irányváltó tolattyú közvetlen ellátja a hen­ger hosszirányában levő nyílássorozatot és a tör­zsével együtt a henger belsejének mozgó részét képezi. A tolattyú egyik végállásából a másik végállásba tetszés szerint átállítható, mi mellett az irányváltó tolattyú egyik végállásában a szer­kezet hátramenetét meghatározó nyílássorozat összeköttetését a külső atmoszférával a kiömlő nyíláson keresztül törzsével zárja és az egész szer­kezet előremenetét meghatározó nyílássorozat összeköttetését a külső atmoszférával a tolattyú törzsébe elrendezett nyílásokon keresztül nyitja. Ezzel szemben az irányváltó tolattyú másik vég­állásában a nyílássorozat összeköttetését a külső atmoszférával zárja és az említett nyílásokon át az egész szerkezet hátrafelé mozgását meghatáro­zó nyílássorozat összeköttetését a külső atmosz­férával megnyitja, miáltal a talajban a szerkezet tetszésszerinti eltolása előre, vagy hátra elérhető. Mindenek előtt igen fontos, hogy a találmány szerinti szerkezet irányváltó rendszerének egyes elemeit összekötő vezetékek a törzs falában, vagy a henger külső burkolatában, vagy a szerkezet törzsének hosszirányában beépített üreges bordák­ban és a dugattyús kalapácson átmenő különle­ges pasztában vannak elhelyezve. Amennyiben a talaj kivájása görbe vonal men­tén, például körív mentén, történik, úgy termé­szetesen a találmány szerinti szerkezet törzsének alakja ennek megfelelően választandó meg. így például az egész szerkezet törzsformája ív alakú lehet, vagy a szerkezet fejdarabjának hossztenge­lye a szerkezet főtörzsének hosszanti tengelyével kis szöget zár be. E szerkezet hegyesszögű, vagy lándzsa alakú, vag5^ ezek változata lehet. Feltétel, hogy a szerkezetet mozgása közben a kívánt irányba és a szükséges pályán tudja tartani. A célból, hogy a találmány szerinti szerkezet­tel kivájt csatornát bővíteni is lehessen, a szerke­zet törzsének hátsó vége egy tágító hüvellyel van ellátva. A tágító hüvellyel felszerelt szerkezet a már előzetesen kivájt csatornát azáltal bővíti ki, hogy ismételten behatol a csatornába, mind­addig, míg ez utóbbi a kívánt átmérőt el nem éri. A találmány szerinti szerkezet példaképpeni kiviteli alakját a rajzok alapján szemléltetjük. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti szerkezet működését sematikusan ábrázolja. Az ismertetés megkönnyítése és leegyszerűsítése céljából az 1. és 2. ábrában a különböző hosszanti síkokban el­helyezett csatornák egy síkba vannak beforgatva. Az 1. ábra a szerkezet működési elvét előremenet­ben, míg a 2. ábra a szerkezet analóg működési elvét hátramenetben ábrázolja. A 3. ábra a találmány szerinti szerkezet hossz­metszetét ábrázolja a 6. ábra E—E vonala men­tén. A 4. ábra hosszmetszet a 9. ábrán látható F—F törtvonal mentén. Az 5. ábra hosszmetszet a 8. ábra G—G vonal mentén. A 6. ábra keresztmetszet a 3. ábra D—D vonal mentén. A 7. ábra keresztmetszet a 3. ábra C- -C vonal mentén. A 8. ábra keresztmetszet a 3. ábra B—B vonal mentén. A 9. ábra keresztmetszet a 3. ábra A—A vonal mentén. A 10. ábra a szerkezet hátsó nézete a 3. ábra szerint X nyíl irányából. A 11. ábra kiviteli példa oldalnézete és részbeni metszete, melynél a találmány szerinti szerkezet görbe vonalú pályán végezheti mozgását. A 12. ábra a 11. ábra szerinti szerkezet felül­nézete. A 13. ábra a találmány szerinti szerkezet továb­bi konstrukciós változata, amely arra az esetre vonatkozik, midőn a találmány szerint kivájt csa­tornát tovább kell bővítenünk. A találmány szerinti szerkezet alapjában véve zárt —1—•• henger, amelynek mellső meghosszab­bított részén kúp, vagy más hegyes végződésű —2— fejdarab van elhelyezve. Hátsó része hen­ger formájú —3— dugóval rendelkezik, melynek —4 —csatlakozó vezetéke a megfelelő sűrített levegő-forrással, például kompresszorral van ösz­szekötve, amely az —1— henger belsejét a szük­séges levegővel ellátja. A találmány szerinti szerkezet példaképpen is­mertetett 'konstrukciójában az —1— henger há­rom —5—, —6•••- és —7— hosszirányú csőveze­tékkel rendelkezik. E csatornák a falba bemun­kált furatok lehetnek, vagy esetleg másmódon ki­alakíthatók, így például a konstrukció úgy is el­készíthető, hogy a csatornák a külső fal mentén elhelyezett üreges bordákban futnak végig. Az említett bordák a rajzban nincsenek feltüntetve. A szerkezet —3— dugója a —4— csatlakozó vezetéken kívül —8— összekötő vezetékkel is el van látva, amely a —9— vezetéken keresztül a —io— szelepkamrával van összekapcsolva. Ugyancsak a —9— vezetéken keresztül és a -_13— vezetéken át a —10— szelepkamra a hosz­szanti üreggel is össze van kötve. A hosszanti üregben elhelyezett és a —12— csavarrugó hatá­sa alatt álló irányváltó szelep —11— tolattyúja elcsúsztathatóan van elhelyezve. Az irányváltó­szelep ide-oda mozgó —11— tolattyúja képezi a találmány szerinti szerkezet automatikus irány­váltóját, amely vezérli a szerkezet által a talajba vájt üregben a szerkezet előre, vagy hátra való haladását. A —11— irányváltó tolattyú célja egyrészt a _13— vezeték nyitása és zárása, amely a —8— vezetéken keresztül a —4— csatlakozó vezetékkel van összekötve. Másrészt célja a szerkezet —14— külső kieresztőnyílásának összekötése, a szerkezet előre való mozgását befolyásoló —1— henger

Next

/
Oldalképek
Tartalom