147975. lajstromszámú szabadalom • Talajvágó szerkezet

Megjelent: 1961. január 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.975. SZÁM 84. d. OSZTÁLY — ZI—111. ALAPSZÁM Talajvájó szerkezet Zinkiewicz Viktor technikus, Gdynia Lengyelország A bejelentés napja: 1959. január 20. Lengyelország-beli elsőbbsége: 1958. január 24. A találmány tárgya olyan talajvájó vagy talajüregelő szerkezetre vonatkozik, melynek dugattyús kalapácsa, az ide-oda való mozgás következtében, a szerkezet törzsét a talajba beveri. A dugattyús kalapács teljes egészében a szerkezet törzsébe van beépítve és hajtása sűrített levegő segítségével történik. A sűrített levegőt rugalmas vezetéken keresztül vezetjük a szerkezethez, amely vezeték a készülék törzsét a kompresszorral, vagy más sűrített levegőforrással összeköti, továbbá amely a vájószerkezeten kívül és a szerkezettel üregelendő csatornától bizonyos távolságra van. Emellett a szerkezet még egy vékony kötelet, kábelt, vagy más tárgyat vontat maga után. Az ismert hasonló szerkezetek, annak ellenére, hogy szerkezetük felépítése egyszerű, és működésük kifogástalan, az alábbi háromféle hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek. Az első hátrány abban jelentkezik, hogy a dugattyús kalapács a szerkezet hegyes végét az ismételt ütések következtében a meghatározott iránytól eltéríti, ami a vájandó csatornaszelvény megváltozására vezet. Ezen ismert szerkezet ugyanis egy csavarrugó hatása alatt áll, arnely az említett ütközés pillanatában összenyomódik és hátsó kiinduló állásába vísszatolódik. Természetesen az ilyen rugó hatávsának megbízhatósága kétséges, alkalmazása nagymértékben csökkenti a dugattyús kalapács visszacsúszásának megbízhatóságát és az egész szerkezet teljesítőképességét. Az ismert szerkezet másik hátrányos tulajdonsága abban jelentkezik, hogy a dugattyús kalapács visszacsúsztatása nagymennyiségű préslevegőveszteséggel jár, mivel hátrafelé mozgatásánál a teljes munkaszakasz alatt a szerkezetbe vezetett sűrített levegő szabadtéren keresztül, illetőleg a dugattyús kalapács, valamint a talajvájószerkezet hátsó része közt található szelepen át állandóan kifelé áramlik. A harmadik hátrányos tulajdonsága az ismert készüléknek a gyakorlatban abban nyilvánul meg, hogy a talajba vájt csatornából a készülék kiemelése lehetetlenné válik akkor, midőn a szerkezet törzsének csőr-része munkaközben át nem hidalható akadályba, például egy nagy kőbe, ütközik. A fonti hiányosságokat a találmány szerinti szerkezet kiküszöböli. E találmány elsősorban abban különbözik a már ismert megoldástól, hogy úgy az előre, mint hátra mozgó szerkezet törzsében a periodikusan ide-oda mozgó dugattyús kalapács működtetése kizárólag sűrített levegő hatása folytán jön létre. A törzs belsejébe vezetett sűrített Ír,-vegőt a szerkezet közelében felállított sűrített levegő-forrás például egy vezérlő művel ellátott kompresszor szolgáltatja. A vezérlés a készülék törzsében van elhelyezve és a sűrített levegő bevezetése felváltva a készülék törzsének mellső, vagy hátsó, belső terébe történik, illetőleg a szerkezet törzsének belsejében található hengert automatikusan vezérli. A találmány szerinti szerkezet második jellemzője azon alapszik, hogy egyik alkatrészében, elől, középütt, vagy hátul egy szelepkamFát tartalmaz, melyben egy tetszés szerinti szelep, például visszacsapó szelep, tolattyús szelep, gyűrűs szelep, vagy kúpos szelep van elhelyezve, mi mellett ez a kamra, a sűrített levegő hozzáfolyása céljából a szerkezet meghatározott nyílásával össze van kötve és a nyílások és vezetékek segítségével a hengertér mellső és hátsó hengerterével összeköttetésben áll. Az említett szelepet, az egyik végállásból a másik végállásba, kizárólag az említett szelepkamrában uralkodó nyomáskülönbség állítja át automatikusan. Ez a nyomáskülönbség a levegő kompressziója és expanziója következtében jön létre, mégpedig felváltva a mellső és hátsó belső hengertérben. Ezt a folyamatot a dugattyús kalapács ide-oda való mozgása idézi elő, amely végállásában az oMalköpenyének szélével a megfelelő be- és kieresztő nyílásokat nyitja. A találmány szerinti szerkezet újszerűsége továbbá abból áll, hogy a henger belseje, vagy csak egyetlen ütköző felülettel rendelkezik, amely e henger mellső részében található. A dugattyús kalapácsnak a mellső ütközőfelülethez való ütődése az egész szerkezetnek a talajba való előtolá-