147949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pszilocibin és pszilocin kinyerésére
147.949 3 légáramban 30'-on óvatosan megszárítjuk. A megszárított gombáknak 54 g-ját finomra őröljük, majd az őrleményt egyszer 600 ml és háromszor 300 ml metanollal mindenkor félóra hosszat rázzuk. A kivonatokat egyesítjük és vákuumban szárazra gőzöljük. A maradék 12 g. A metanol-maradékot zsírtalanítás céljából négyszer 250 ml petroléterrel és csalakozóan még háromszor 100 ml kloroform -j- 10%-os alkohollal eldörzsöljük. A még oldatlan kb. 10 g maradékot 10 ml vízben oldjuk és 100 ml absz. alkohollal lassan összehozzuk, mimellett az oldatban a hatóanyag dúsul. Ezt a műveletet még kétszerháromszor megismételjük. A dekantált oldatokat vákuumban szárazra bepároljuk. metanolban ismét oldjuk és 20 g cellólózporral -4- 5% vízzel összehozzuk. A metanolt vákuumban ismét kihajtjuk és a hatóanyaggal terhelt cellulózport olyan oszlopra visszük fel, amely 100 g cellulózporból + 5% vízből áll, amikor is ezt az oszlopot előzőleg vízzel telített butanollal tisztára mossuk. Vízzel telített butanollal eluálunk, majd olyan frakciókat fogunk fel, amelyek egyenként 20 ml térfogatúak. Az egyes frakciók begőzölési maradékát a Keller-féle színreakció segítségével a hatóanyag-tartalomra megvizsgáljuk. Ehhez a bepárlási maradék 0,25 mg próbáit használjuk fel 2 ml Keller-reagenssel. A pozitív színreakciót mutató frakciókat egyesítjük. Az amorf port 20 ml vízben oldjuk és 0,5 g ezüstkarbonáttal kirázzuk. Szűrés után az oldatot kénhidrogénnel ezüsttelenítjük, majd ezután kíméletesen besűrítjük. A tömény oldatból a pszilocibin színtelen finom kristályokban kristályosodik ki (hozam 200 mg). A terméstestekből pszilocint csak nyomokban kapunk. A pszilocibint metanolból vagy vízből újból átkristályosítva vegyelemezési célra vegytisztán (pro analysl purum = p. a.) nyerjük. A vegyület 120 rész forrásban levő metanolban vagy forrási hőmérsékletű 20 rész vízben oldódik. Metanolból színtelen hasábok kristályosodnak ki, melyek 195— 220°-on bomlás közben olvadnak. Az analízis a C12H17O4N2P tapasztalati képletnek felel meg. A metanolban felvett ultraibolya színkép a következő maximumokat mutatja: 222 m/i, 267 m^ és 290 mii. Az új hatóanyag amfoter jellegű. Sóképzés közben mind hígított vizes alkáliákban, mind vizes savakban is oldódik. A pszilocibin 80%-os vizes alkoholban képzett oldata savanyúan reagál (pH 5,2). 2. példa: Pszilocibin és pszilocin kinyerése a Psilocybe mexicana Heim színtenyészeteiből. Ebben a példában pontosan ismertetjük a Psilocybe mexicana Heim gomba kultúráját in vitro a micélium és szkleróciumok előállítására, valamint a tiszta hatóanyagok kinyerésére. Friss, komló nélküli, világos sörcefrét vízvezetéki vízzel annyira felhígítunk, hogy a szárazanyagtartalma 4,0—4,5% legyen. Az oldat minden literéhez a következő anyagokat adjuk: FeS04 -7H 2 0 0,00417 g ZnS04 -7H 2 0 0,00172 g Agar-agar 2,0 g Ezt a tápoldatot 500 ml adagokban 1,6 liter tartalmú Fernbach-féle lombikokba töltjük és 25 perc hosszat autoklávban 108°-on sterilizáljuk. Lehűlés után a lombikokat a Psilocybe mexicana Heim gombának 2 ml szuszpenzációjávai egyenként beoltjuk. Az oltóanyagot úgy állítjuk elő, hogy az említett kalapgombának bazidiospóráiból kapott színtenyészeteket sörcefre-agaron elosztjuk. Az érett terméstest lamelláiról leeső spórákat steril alapon felvesszük, sörcefre-agarra visszük és inkubáljuk. Az ily módon keletkező primerkultúrákból az oltóanyagot a következő módon állítjuk elő: A micéliumot steril vízvezetéki vízben durva lapáttal kaparjuk, úgyhogy finom micéliumpelyhek szuszpenziója áll elő. Ezt tápoldatra oltjuk, mely tápoldatot és az ún. nyereg alakú porcellán-töltőtesteket az erlenmeyerek tartalmazzák. A legjobb tapasztalatokat 300 ml erlenmeyerekkel szereztük, melyek 1 cm nagyságú és kb. 0,9 g súlyú, összesen 50 g súlyú, nyereg alakú töltőtesteket, valamint 80 ml tápoldatot tartalmaznak; ez utóbbi kb. 4% szárazanyagtartalmú sörcefréből és 0,2% agárból áll. 24°-on inkubálva, két hét múlva a felületen kompakt micéliumtakaró képződik. Az egész kultúrát 30 perc hosszat rázógépen forgatjuk, miközben a nyereg alakú töltőtestek a micéliumot apróra őrlik, úgyhogy a micélrampelyhek finom feliszapolódása következik be. Az így nyert oltóanyag elegendő 25 liter tápoldat beoltásához. A beoltott kultúrákat 24—26°-on sötétben inkubáljuk. A már ismertetett micéliumtakaró keletkezik igen számos szkleróciával, melyek általában kb. 1 cm-ig terjedő nagyságot érnek el (némelyek tetemesen nagyobbak , is lehetnek). A micélium és a szkleróciák elválasztására az érett kultúrákat géz-szöveten átszűrjük, kipréseljük és szárítószekrényben 35—40°-on megszárítjuk. 134 Fernbach-féle lombikból álló telepből, mely 67 liter tápoldatot tartalmaz, 62 nap után végrehajtott begyűjtés után 1149 g szárazanyagot (szkleróeiumokat és micéliumot) nyertünk, ami 17,14 g-nak felel meg a felhasznált tápoldat literére számítva. A hatóanyagok kinyerésére pl. 612 g szárított szkleróeiumokat és micéliumanyagot finomra őriünk, majd háromszor egy-egy liter kloroformmal és csatlakozóan -f-10% etanolt tartalmazó egy-egy liter kloroformmal előkivonatot készítünk. Az előkivonatba 5,6 g közömbös kísérőanyag megy át. Az előkivonatolt gombaanyagot egyszer 6 liter, majd csatlakozóan még háromszor egyenként 3 liter metanollal teljesen kivonjuk. Az egyesített metanolkivonatokat csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, aminek eredményeként 35 g világosbarna maradékot kapunk. Ezt zsírszerű szennyeződések eltávolítására 35 ml vízben feliszapoljuk, majd egyszer 1 liter, továbbá kétszer egyenként 0,5 liter petroléterrel kirázzuk. A petroléter 1,5 g közömbös kísérőanyagot tartalmaz. A visszamaradt vizes oldatot először vákuumben kb. 50 ml-re besűrítjük, azután pedig erélyes kavarás közben 500 ml absz. etanollal
