147948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azetidinszármazékok előállítására

6 147.948 ;?olil-9')-3,3-dietil-2,4-dioxo-azetidin válik ki, 120 — 122 C° olvadáspontú, hosszú prizmák alakjában. Az anyalúgból egy 116—170 C° olvadáspontú frakciót nyerhetünk ki; ezt 20 ml éterrel felforraljuk, a nem oldódó részt kiszűrjük, az éteres oldatot bepároljuk és a maradékot etanolból kristályosítjuk, ily módon egy további frakciót nyerhetünk, amelynek olvadáspontja 117—120 C°. A termék kétszeri átkristályosítás után 120—122 C°-on olvad. 19. példa: 5,84 g difenilmalonil-diklorid 25 ml piridinnel készített oldatához kb. 5 C° hőmérsékleten, keverés közben 3,64 g 9-amino-karbazol 10 ml piridinnei készített oldatát csepegtetjük. Az elegyet még 16 óra hosszat keverjük tovább szobahőmérsékleten, miközben a reakcióelegy sűrű péppé dermed meg. Ezt jeges vízbe öntjük, leszűrjük a kivált csapadékot, vízzel alaposan mossuk, majd megszárítjuk. A nyers terméket felváltva acetonból és kloroformból frakcionáltan kristályosítjuk. Tly módon l-(karbazolil-9')-3,3--difenil-2,4-dioxo-azetidint kapunk, 249—251 C° olvadáspontú prizmás kristályok alakjában; ez a termék csaknem valamennyi szokásos oldószerben nehezen oldódik, nagy mennyiségű acetonból azonban jól átkristályosítható. 20. példa: 3,94 g dietilmalonil-diklorid 25 ml piridinnel készített oldatához 5 C° hőmérsékleten, keverés közben 3,96 g eo-benzilo? -fenil-hidrazin 25 ml piridinnel készített oldatát csepegtetjük. Az elegyet szobahőmérsékleten további 5 óra hosszat keverjük, majd a kivált piridin-hidrokloridot kiszulfáton történő szárítás után bepároljuk, maradékot kloroformban oldjuk, az oldatot vízzel, majd hideg n-sósavoldattal. végül pedig nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, majd nátriumszulfáton történő történő szárítás után bepároljuk. A maradékot éterben oldjuk, az oldatból tűkristályokat kapunk, amelyek metanolból átkristályosítva csekély mennyiségű 202—207 C° olvadáspontú terméket adnak. A metanolos anyalúg bepárlása útján kapott maradékot forrásban levő hexánnal dörzsöljük el. Az aktívszénen leszűrt hexános oldat bepárlása útján 75—82 C° olvadáspontú, durva prizmákat képező kristályokat kapunk. Az éteres anyalúgot bepároljuk és a kapott olajos maradékot golyós feltéttel frakcionáltan desztilláljuk. A 0,08 mm Hg-oszlop nyomás alatt 140 és 170 C° között átmenő főfrakciót mégegyszer átdesztilláljuk (forrpont 140 és 155 C° 0,03 mm Hg-oszlop nyomás alatt), majd metanolból kristályosítjuk. 78—82 C° olvadáspontú prizmás kristályokat kapunk. A két alacsony olvadáspontú frakciót egyesítjük és előbb hexánból, majd metanolból átkristályosítjuk. Ily módon 81—83 C° olvadáspontú l-(N-benzil-N-fenil)-amino-3.3-dietil-2,4-dioxo-azetidint kapunk. 21. példa: 3,16 g dietilmalonil-diklorid 100 ml metilénkloriddai készített oldatához lassan, keverés és jéghűtés közben 4,0 g eo-karbofenoxi- o>-(l-metil-piperidil-4)-hidrazin és 4,5 ml trietilamin 50 ml metilénkloriddal készített oldatát csepegtetjük. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten 2 óra hoszszat tovább keverjük, majd jéghideg, konyhasóval telített, 20%-os nátronliíggal kirázzuk, nátriumszuifáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot petroléterből átkristályosítjuk; 88—90 C°-on olvadó terméket kapunk. Ennek hidrokloridja aceton és éter elegyéből történő átkristályosítás után 243—245 C°-on olvad. 22. példa: 9,77 g difenilmalonil-diklorid 200 ml metilénkloriddal készített oldatához keverés és jéghűtéa közben 5,04 g 4-fenilszemikarbazid és 9,45 ml trietilamin 150 ml kloroform-tetrahidrofurán eleggyel készített oldatát csepegtetjük. E művelet befejezte után az oldatot további 5 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten, majd vízfürdőn bepároljuk, míg a trietilamin-hidroklorid nem kezd kikristályosodni. Az elegyet hidegen állni hagyjuk, majd leszűrjük, a szűredéket vízfürdőn kis térfogatra bepároljuk, majd étert adunk hozzá, amikor is kristályos alakban kiválik az 1-fenilkarbamilamino-3,3-difenil-2,4-dioxo-azetidin, Ezt leszűrjük, majd metilénklorid-aceton-petroléter elegyből átkristályosítjuk. Ily módon 183—185 C° olvadáspontú terméket kapunk. 23. példa: 3,94 g dietilmalonil-diklorid 100 ml metilénkloriddal készített oldatához keverés és jéghűtés közben 4,66 g co-benzoil- co -(l-metil-piperidil-4)hidrazin és 5,6 ml trietilamin 100 ml metilénkloriddal készített oldatát csepegtetjük. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten másfél óra hosszat tovább keverjük, majd nátriumkloriddal telített, jéghideg, 20%-os nátronlúggal kirázzuk, nátriumszulfáton szárítjuk, azután pedig vákuumban szárazra pároljuk be. A maradékot éter és petroléter elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon 93- — 94 C° olvadáspontú terméket kapunk. Ennek hidrokloridja aceton és éter elegyéből történő átkristályosítás után 215—216 C° olvadáspontot mutat. 24. példa: k 5,7 g dibenzilmalonil-diklorid 150 ml metilénkloriddal készített oldatához keverés és jéghűtés közben 3,03 g to-acetil ro-(l-metil-piperidil-4)hidrazin és 4,97 ml trietilamin 60 ml metilénkloriddal készített oldatát csepegtetjük. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten további 2 óra hoszszat keverjük, jéghideg, konyhasóval telített, 20%-os nátronlúggal kirázzuk, nátriumszulfáton szárítjuk, majd a metilénkloridot vákuumban ledesztilláljuk. Az olajos maradékot metanolos hidrogénkloriddal hidrokloriddá alakítjuk át. A termék olvadáspontja etanol és éter elegyéből történő átkristályosítás után 238—241 Cc. 25. példa: 4,5 g di-n-propil-malonil-diklorid 150 ml metilénkloriddal készített oldatához 3,42 g <» -acetilo) -(l-metil-piperidil-4)-hidrazin és 5,6 ml trietil-