147906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumtioszulfát kinyerésére kokszolági gáznak a thylox-eljárás szerinti kéntelenítéseko keletkező műveleti oldatból

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.906. SZÁMfJ 12. i. 17—25. OSZTÁLY - HU—113. ALAPSZÁM Eljárás nátriumtioszulfát kinyerésére kokszolási gáznak a thylox-eíjárás szerinti kéntelenítésekor keletkező műveleti oldatból Huta im. Lenina eég, Krakow (Lengyelország) Feltalálók: Sowa Maksymilian mérnök, Zimmer Wieslaw A bejelentés napja: 1958. április 3. Lengyelországi elsőbbsége: 1957. április 3. A találmány eljárás nátriumtioszulfát kinyerésé­re abból az elvezetett (elhasznált) műveleti oldat­ból, amelyet az ún. „thylox"-el jár ásnál kokszolási gázból kénhidrogén elnyeletéséhez használnak. A thylox-módszer szerinti kéntelenítésnél, amint ismeretes, mellékreakciók következtében meglehe­tősen nagy mennyiségű nátriumtioszulfát keletkezik, mely a műveleti oldatban gyűlik össze. Ezt a nát­riumtioszulfátot az elhasznált oldat általában alkal­mazott regenerálásakor nagyrészt felbontják. A re­generálás azon alapszik, hogy az oldat tömény kén­savas savanyításával az arzént az oldatból arzén­szulfidok alakjában kiválasztják. Az arzénszulfi­dok kellő koagulálásának előmozdítására és az ezt követő szűrés megkönnyítésére magas hőmérsékle­ten tömény kénsavat alkalmaznak. Eközben a nát­riumtioszulfát annyira felbomlik, hogy az arzénszul­fidok kiszűrése után az oldatban e sónak már csak kis mennyisége van jelen. Ezt az oldatot, miután az arzénsók maradványait ferroszulfát és kalcium­hidroxid ill. szóda segítségével eltávolították, a szennyvízzel elvezetik. Már említettük, hogy ez a hulladékoldat a thy­lox-eljárásnál a nátriumtioszulfát kinyerésének ol­csó forrása lehetne, ha sikerülne azt egyszerű mó­don tisztán elkülöníteni. Az ilyen irányban lefoly­tatott próbálkozások azonban egy sorozat nehéz­ségbe ütköztek. Az egyetlen eddig alkalmazott módszer a nátriumtioszulfát kinyerésére az emlí­tett oldatból abból áll, hogy a nem savanyított ol­datot sűrítik és a nátriumtioszulfátot kikristályo­sítják. A kapott só azonban sok szennyeződést tar­talmaz, mindenekelőtt arzént és vasat, úgyhogy még egy sorozat további, költséges és kényelmet­len tisztítófolyamatot is igénybe kell venni, azon­ban még ezek sem eredményezik a kívánt nagyfokú tisztaságot. Ezenkívül ez a módszer a nátriumtio­szulfát kinyerését csak olyan oldatból teszi lehe­tővé, • amely rodanidokat nem tartalmaz, tehát olyan oldatból, amellyel ciánmentes gázt, pl. ge­nerátorgázt kéntelenítettek. Kokszolási gáznál, mely ciánhidrogént is tartalmaz, az oldatban nát­riumtioszulfáton kívül nagy mennyiségű nátrium­rodanid is keletkezik és ilyen oldatból eddig nem sikerült gazdaságos módon nátriumtioszulfátot ki­nyerni. Ezért az oldatot a fent ismertetett módon semlegesítik, amikoris a nátriumtioszulfát részben .felbomlik és részben a szennyvízzel távozik. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a thylox-elj árasnál keletkező hulladékoldatból tisz­ta tioszulfát kiválasztását nagy mennyiségben, még­pedig rodanid jelenlétében, tehát olyan oldatból, amelyet kokszolási gáz kéntelenítésére használtunk. A találmány szerinti eljárásnál a huladékoldatot kénsavval gyengén savanyú reakcióig elegyítjük, hogy az arzént szulfidok alakjában kicsapjuk. Az ismert eljárással ellentétben azonban a regenerá­lásnál legfeljebb 10%-os töménységű hígított kén­savat alkalmazunk és a magasabb hőmérsékletet elkerüljük, úgyhogy gyakorlatilag a tioszulfát bom­lása nem következik be. Ekként a jobb koagulálás­tól szándékosan eltekintünk és ehelyett a tioszulfát bomlását a minimumra korlátozzuk. Az arzénszul­fidok kiszűrése után a szűrletet gyengén lúgos reakcióig nátriumszulfiddal elegyítjük, mire az egész vas mint vasszulfid kicsapódik. Az oldatot az üledékről leöntjük és 1,48—1,54 sűrűségig bepá­roljuk. Ennél a sűrűségnél a forró oldatban a tio­szulfát és a rodanid oldott marad, valamennyi szennyeződés azonban kicsapódik, mégpedig a szul­fátok, szulfidok, karbonátok, valamint a maradék vasszulfid és arzén. Ezeket forrón leszűrjük, ami után a nátriumtioszulfát a szűrletből lassú kavarás és 18—20°-ig terjedő lehűtés közben kikristályo­sodik. A lúgot, mely az egész rodanidmennyiséget tartalmazza, a csatornába elvezetjük. A leöblített tioszulfát már kellő tisztaságú. Ha kémiailag tiszta nátriumtioszulfátot akarunk kapni, akkor ismert módon újrakristályosítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom