147894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyógyszerek és gyógyászati cikkek kezelésére

2 147.894 hozzuk víz, alkohol, triklóretilén, sziliciumetil vagy más egyéb nedvesítő hatású folyadékokkal, ill. vegyszerekkel és ezek elegyével, amelyek fertőzést nem visznek bele az anyagba, és utána szokásosan csomagoljuk. Csomagolás után váltakozó árammal 100 m hullámhossz alatt elektromos erőtérben, a kezelendő anyagtól, mennyiségétől, a szükséges sterilizálási hőfoktól függően, megfelelő térfeszültség', elektródatávolságok mellett és időn át kezeljük a kötszeranyagokat. E tényezőket úgy választjuk meg, hogy a kezeléssel a becsomagolt kötszeranyagot pontosan a kívánt nedvességtartalomra hozzuk, a sterilizálás hőfoka az előírt időtartamon át az előírt határok között (pl. 130—150 C° között legyen, úgyhogy a kezelés az . anyagban károsodást ne okozzon, de emellett a csomagolóanyag hőmérséklete se emelkedjen egy nem kívánt hőfokon, pl. 60—80 C°-on felül, minek folytán- azon elszíneződés, pörkölés ne keletkezhessek. A fenti kezeléssel nemcsak a főcélul kitűzött szárítás és sterilizálás valósítható meg, hanem közben a kezelésnek alávetett anyagban vagy cikkben a nedvességtartalmat céltudatosan oly mértékűre szabályozzuk be, ahogy az a kezelt anyagnál a mikroorganizmusok keletkezésének és életműködésének megakadályozása, valamint a steril állapotnak raktározás alatti megtartása szempontjából a legmegfelelőbb. b) Utánkezeléssel a steril állapotukat elvesztett kötszereket és egyéb anyagokat, ül. cikkeket újból steril állapotba hozzuk. Ezen új kezelési fázis azért fontos és hasznos, mert tudvalevő, hogy a felbontott kötszeranyagokat, ül. megkezdett kötszercsomagokat egy gyógyásazti kezelésnél rendszerint csak részben használják el, de eközben már elvesztik steril állapotukat, úgyhogy emiatt sokszor eldobják azokat, vagy pedig felhasználják előírásellenesen. Az előbbi gazdaságilag káros és az utóbbi egészségügyi szempontból veszélyes állapot a találmány szerinti eljárás alkalmazásával megszüntethető egy újabb sterilizálási folyamat elvégzésével. E hátrányok megszüntetése érdekében indokolt, sőt kifizetődő klinikák, kórházak és más ilyen egészségügyi intézmények számára az eljárás foganatosítására való dielektromos kezelésre alkalmas berendezés beszerzése. c) Használt kötszerek, melyek megfertőződhettek és emiatt elégették azokat, bár nem szennyeződtek, a találmány szerinti kezeléssel újból felhasználható, steril állapotba hozhatók. 2. Orvosi és műtőbeli öltözékek, kórházi anyagok, mint pl. kendők, fehérneműek, lepedők stb., amelyek fémet nem tartalmaznak, ugyancsak fertőzött, de nem szennyezett állapotukban a találmány szerinti elektromos erőtérben való kezeléssel újból sterillé tehetők, ami történhet csomagolatlanul, vagy a steril állapot biztosítása és tárolás végett, csomagolt állapotban is. 3. Felszívódó sebvarró fonalak (catgut) gyártási folyamatában ugyancsak előnyösen alkalmazható a találmány szerinti kezelés a steril állapot biztosítása végett, pl. a következőképpen: a) Elősterüizálásként a sebbvarró fonalat csillagesévére tekercselve, mint eddig, gyártás közben nyitott állapotban sterilizáljuk, majd b) közbenső sterilizálásnak vetjük alá, kész állapotában üvegpálcikára tekercselve és üvegfiolába helyezve, nyitott állapotban, azon járulékos céllal, hogy a sterilizálással egyben a tárolási nedvességtartalmat is beállítsuk, ezután c) a fiolák lezárt állapotában végső sterilizálási folyamatot végzünk az illető anyagnak megfelelő, pl. oatgutmál 130—170 C° határok között, és mivel az zárt térben történik, kihajtjuk a fonalból a nedvességet, miáltal a zárt fiolatérben telített gőztér keletkezik. A nedvességet a dielektromos hevítés abbahagyása után a varrófonal higroszkópos anyaga újból felveszi, úgyhogy ily módon steril állapotot biztosítottunk előre beállított nedvességtartalom mellett. d) A felújított, de egészében el nem használt sebvarró fonalak a kezelés megismétléséval újra sterillé tehetők, és ez többször is megismételhető, miközben újból beállítjuk a megfelelő nedvességtartalmat, amelyet a catgut elsőízbeni használatbavétele után elvesztett. A tárolási nedvességtartalom azért is szükséges, hogy a sebvarró fonalnak a mechanikus igénybevétel szempontjából megkívánt nedvességtartalma biztosítva legyen. A catgut eljárás szerinti sterilizálásával a kolloid anyag kapilláris, pórusos szerkezetét is jelentősen megjavítjuk, miáltal az jobban használhatóvá válik és emellett felszívódása a testben is gyorsabban történik. Amint fentiekből kitűnik, a találmány a dielektromos erőtérbeni kezelést nemcsak hevítésként alkalmazza, hanem elsősorban a kezelendő anyagok fizikai, fiziko-kémiai tulajdonságainak megváltoztatását idézi elő, éspedig az elérendő hatásnak megfelelő nedvesítő folyadékok alkalmazásával, melyeknek mennyiségével és minőségével megváltoztatjuk a kezelendő anyagok dielektromos állandóit és amelyek párolgási hőmérséklete révén szabályozzuk a kezelési, pl. sterilizálási hőmérsékletet (pl. triklóretánnal 115 C körül) és az időtartam hosszát. Az adhéziós folyadék eltávolítása után az anyag saját dielektromos állandójával vesz részt a műveletekben és a steirlizációs művelet mellett az anyag nedvességtartalmát is beszabályozzuk és az adott eseteknek megfelelően oly alacsonyra tudjuk leszorítani, hogy a fertőző baktériumok életlehetősége megszűnik. 4. Kiviteli példa drogok, gyógyszergyártásra használt növényi alapanyagú szerkezetek, pl. anyarozs, digitalis lanata kezelésére: Mind ez ideig levegővel, ül. légárammal végzik a szárítást, ami rendkívül hátrányos, mert a szárítandó anyagokat vékony rétegben kell teríteni, az egyenletes szárítás végett forgatni, ül. mozgatni kell, ami az anyagok poriadását és ebből kifolyólag anyagveszteséget okozott. Dielektromos erőtérben történő szárítás esetén az anyagot mozgatni nem kell és a szárítás időbeli lefolyását is szabályozhatjuk, eközben az anyagot kezelésnek is vethetjük alá, oly módon, hogy az anyag felületére folyadékot vagy vegyszereket bocsátunk a szárítás különböző fázisaiban. Ily módon az anyagokat egész tömegükben vagy utólagosan kialakított vastagabb rétegben mozgatás nélkül lehet szárítani és az anyaghoz adagolandó megfelelő folyadékok vagy vegyszerek forrpontjaival szabályozni tudjuk a kezelési hőmérsékletet, és ezen keresztül az anyagokban