147894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyógyszerek és gyógyászati cikkek kezelésére

147.894 3 levő hasznos kemikáliák elbontását elő nem idéző szárítási hőmérsékleteket lehet bfeállítani, s a víz­tartalmat, pl. azeotrop úton eltávolítani. Például ily módon megakadályozhatjuk az alkaloidok el­bomlását,, ill. denaturálódását. A találmány révén az eddigi, vákuumos térben történő szárítások hátrányait is ki lehet küszö­bölni, ahol ugyanis az alacsony nyomású térben keletkezett gőzöket szilikagél vagy egyéb alkalmas anyagokkal elnyelették. Hátrány volt, hogy a vákuumos térbe helyezett anyagok felé a hő­közlés csak kontakt felületekkel lehetséges, de ez nem haladhatta meg azt a hőmérsékletet, amely a drogok számára megengedhető volt, viszont az anyag tömegének átmelegítése miatt magasabb hőmérsékletet alkalmaztak, miáltal a kontakt felületek-menti anyagrétegek a kritikus hőmérsékletek fölé emelkedtek és emiatt anyag­veszteség keletkezett. így pl. a kontakt felületen közölt hőmérséklet 100 C°-ig is emelkedett, ugyanakkor az anyag hőmérséklete csak 40 C° volt. A találmány eljárása szerint nedvesítő anyagok, pl. petroléter, kloroform vagy külön­féle éterek stb. hozzáadásával el lehet érni. hogy az egész anyag meghatározott hőmérsékleten, normál atmoszférikus térben vagy vákuumban kezelhető legyen. Ily módon megvalósítható vas­tagabb rétegezésű, ill. nagyobb anyagtömeg szá­rítása, ill. kezelése is. A leírt folyamatok anyagveszteség nélkül végez­hetők, mert a hozzáadott nedvesítő anyagokkal a víz eltávolítható, a keverékek pedig visszanyer­hetők atmoszférikus nyomású zárt térben történő kezelésnél is, mivel a kapott compound gőzöket megfelelő kondenzátoron átvezetve, a különböző forrpontú alkotók elválaszthatók. A szükséges elszívási, ill. áramlási folyamatot a kondenzátor depressziója tartja fenn, úgyhogy még mester­séges légáramlást sem kell alkalmazni. A szárítási folyamatot normál nyomású térben is elvégezhetjük pl. éterek, észterek alkalmazá­sával, melyek a drogokban levő aromákat, illó­olajokat vagy növényi anyagokat oldani képesek, miáltal a dielektromos kezelés révén új lehető­séget valósítottunk meg illó-olajok, íz, aroma, zamat, növényi anyagok kivonására. Drogok kezelésénél anyagok elbontása is meg­valósítható a szárítás mellékfázisaként. A konden­zátor lemezei közötti térben pl. a natív enzim­rendszerrel nem bontható poliuronsavakból mo­nózok hasíthatok le. vagy pl. a termikus disz­szociációnak megfelelő folyamatok alacsonyabb hőmérsékleten biztosíthatók. 5. Por állapotú és pasztillás gyógyszerek keze­lésére ugyancsak előnyös és új hatásokat ered­ményező lehetőségeket nyújt a találmány. Eddig a porokat komprimált állapotuk után nem lehetett szárítani, ami megkívánta a nedves­ségtartalom végleges alacsony (2%) értéken tar­tását már a pasztillázás előtt, mert a pasztillázás után már nem vesz fel nedvességet. Emiatt vi­szont a préselési munka hátrányosan nagy erő­szükségletet igényel. A pasztillázás érdekében ilyen gyógyszerekhez kb. súlyuk 50%-át, sőt gyakran még ennél is többet kitevő töltőanyago­kat adnak hozzá, amely gyógyítóhatás nélküli anyagok csak vivőköpenyreV tekintendők. A találmány eljárása szerint a porokat 2—12% közötti nedvességállapotúra hozzuk, éspedig szükség esetén az elvégzendő sterilizálás hőmér­sékletének megfelelő forráspontú nedvesítő anya­gok hozzáadásával. Nedvesítő anyagként a gyógy­szerre nem káros, de emellett a pasztillázásnál, előnyös kenőhatást kifejtő, ül. súrlódást csök­kentő folyadékokat vagy vegyszereket haszná­lunk, mint pl. triklóretilén, benzol stb. és ezek alkalmazásával megnövelt, pl. 10—12%-ig me­hető nedvességtartalom mellett végezzük el a préselést, majd utána dielektromos térben keze­léssel, a nedvesség egyidejű kihajtásával elvégez­zük a gyógyszer sterilizálását. Ezen eljárás ered­ményességét fokozza, hogy a nedvességnek a kész pasztillákból történő kihajtásával porózussá ala­kítjuk azok anyagszerkezetét és ezáltal higrosz­kópikus tulajdonságúvá változtatjuk azokat. Ezen eljárásnak a sterilizálást tartósító és gyó­gyászati szempontból is igen jelentős további elő­nyei vannak. A nedvességet ily módon kihajtva, a pasztillázott gyógyszerek higrometrikus izo­termái kedvező irányban tolódnak el, a mikro­organizmusok életfeltételeihez szükséges nedves­ségközvetítő közeg nehezebben keletkezik a pasz­tillák felületén vagy felületi rétegeiben, de a savas oldatok — és így a gyomorsav is — köny­nyen képesek behatolni a pasztillába. Az anyag fent említett szerkezeti változásánál fogva a pasz­tillák gyorsabban oldódhatnak fel a szervezetben. Különösen egyszerűvé teszi a találmány sze­rinti dielektromos kezelés a por állapotú gyógy­szerek nedvességtartalmának helyes beállítását, sterilizálását, akár eddig nem lehetséges csoma­golatban, akár szokásos csomagolt állapotában is, és a tapasztalat szerint a sterilitás tartóssága is növekszik. Az eljárással a tablettáknál töltőanyagokban is jelentős megtakarítást lehet elérni, minthogy a pasztillázást megkönnyítő töltőanyagokra elmé­letileg szükség nincsen, sőt a gyomorbani fel­oldást elősegítő anyagok mennyisége is csökkent­hető. A kezeléshez alkalmazott értékes anyagok a már leírt módon teljesen visszanyerhetők. Kristályos és kolloid szerkezetű gyógyszerek aprítása a találmányi eljárással ugyancsak előnyö­sen végezhető el. Tudvalevő, hogy a fenti gyógyszerek teljesen kiszárított (adhezionált nedvesség nélküli) állapo­tukban is tartalmaznak kémiailag kötött nedves­séget. Mivel a szárazanyagnak is van dielektro­mos állandója, ennélfogva a találmány szerinti eljárást ez esetben is sikerrel lehet alkalmazni és a dielektromos kezeléssel bevitt energia révén „száraz" desztillációt lehet létrehozni. A megfelelő erőtérben való kezeléssel elérjük ugyanis, hogy annak hatására a kémiailag kötött nedvesség fel­szabadul és ezekben a terekben jelentős gőz­tenzió keletkezik, amely belső feszültséget okoz és a kristályos, illetve egyéb szerkezetet szét­löki. Az ily módon végzett aprítás egyenletes, mert az anyagban levő nedvesség elosztása is egyenletes. E kezelés tehát a szerkezeti építő­elemeket homogén módon érinti. A találmány szerinti eljárás foganatosítására való berendezés két példaképpeni alakját a csa­tolt rajz szemlélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom