147739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kvaternér ammóniumvegyületek előállítására

6 147.739 20. példa: 13,5 g. alumíniumkloridot 120 ml széndiszulfidban szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz keverés közben, fokozatosan hozzáadunk 28 g l-bróm-2-o-brómfenoxietánt, ezt követően pedig, ugyancsak fokozatosan, 14,1 g benzoilkloridot; ez utóbbi anyag hozzáadása olyan ütemben történik, hogy az egész művelet 40 percet vegyen igénybe. Ezután az elegyet 1 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 2 óra hosszat visszacsepegő hűtő alatt hevítjük. Utána az elegyet lehűtjük, jégre öntjük, majd a széndiszulfidot vízgőzzel lehajtjuk. A maradékot éterben feloldjuk, a savas jellegű termékeket 2 n nátriumhidroxidoldattal való mosás útján eltávolítjuk, . majd a visszamaradt éteres oldatot magnéziumszulfáton víztelenítjük, leszűrjük és bepároljuk. Az így kapott l-(4-benzoil-2-brómfenoxi)-2-brómetánt kétszer metanolból, majd kétszer benzol és 60—80 C° forrpontú könnyűbenzin elegyéből átkristályosítjuk; így végülis 93—95 C° olvadáspontú terméket kapunk. Ezt a terméket az 1. példához hasonló módon metanolos dimetilaminnal reagáltatjuk; ily módon l-(4-benzoil-2-brómfenoxi)-2-dimetilaminoetánt kapunk, amelyet savanyú oxalátja alakjában tisztítunk; e termék olvadáspontja 172—173 C° (a szabad bázis ugyanis desztilláeió útján nem tisztítható, mert bomlik). A savanyú oxalátot feleslegben levő mennyiségű ammóniumhidroxiddal kezeljük és a különvált olajszerű terméket éterrel való kioldás útján elválasztjuk; így kapjuk a tiszta l-(4-benzoil-2-brómfenoxi)-2-dimetilaminometánt. 3 g így kapott bázist 1,8 g metiljodiddal reagáltatunk 9 ml acetonban. Az elég;/ gyorsan megszilárdul. További 5 ml acetont adunk hozzá, majd az elegyet 10 percig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Az így kapott N-(2-4'-benzoil-2'-brómfenoxietil)-N,N,N-trimetilammóniumjodidot metanolból átkristályosítva, 209—210 C° olvadáspontú terméket kapunk. 21. példa: 2 g l-(4-benzoü-2-brómfenoxi)-2-dimetilammoetánt 1,3 g etiljodiddal reagáltatunk, 5 ml acetonban való 30 perces forralás útján. A kapott félszilárd tömeg leszűrése útján N-(2-4'-benzoil-2'-brómfenoxietil)-N-etil-N,N-dimetilammőniumjodidot kapunk, amelynek olvadáspontja 165— 166 C°. 22. példa: l-bróm-2-o-klóríenoxietánt a 20. példában leírt műveletekhez hasonló lépésekben l-(4-benzoil-2-klórfenoxi)-2-brómetánná alakítjuk át, e termék forrpontja 0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 198—204 C°. E termék adesztilláció után megszilárdul; benzol és 40—60 C° forrpontú könnyűbenzin elegyéből átkristályosítva 77,5—78,5 C° hőmérsékleten olvad. Ezt a terméket azután a 3. és 4. példában leírt módszerekkel N-(2-4'-benzoil-2'-klórfenoxietil)-N,N,N-trimetilammóniumbromiddá alakítjuk át; ez utóbbi termék izopropanol és éter elegyéből átkristályosítva 199—200 C°-on olvad. 23. példa: Az l-bróm-2-o-fluorfenoxietánt a 20. példában leírt módszerhez hasonló módon l-(4-benzoil-2--fluorfenoxi)-2-brómetánná alakítjuk át; e termék olvadáspontja 98—100 C°. Ezután ezt a terméket l-(4-benzoil-2-fluorfenoxi)-2-dimetilaminoetánná alakítjuk át és ezt savanyú oxalátja alakjában tisztítjuk; e termék olvadáspontja metanolból történő átkristályosítás után 154—155 C°. A visszaalakított bázist metiljodiddal reagáltatva N-(2-4'-benzoil-2'-fluorfenoxifenil)-N,N,N-trimetilammóniumjodidot kapunk, amelynek olvadáspontja 227—228 C-°. 24. példa: 1,8 g l-(4-benzoil-2-fluorfenoxi)-2-dimetilaminoetánt a 21. példában leírt módszerhez hasonlóan 1,3 g etiliodiddal reagáltatunk; ily módon N-(2-4'-benzoil-2'-fluorfcnoxieti])-N-etil-N,N-di.etilaminnniumjodid-szemihidrátot kapunk, amely 135 C°-on bekövetkező lágyulás után 203—204 C" hőmérsékleten olvad. A termék 60 C°-on vákuum alatt végzett szárítása után az olvadáspont 211— 212 C°. 25. példa: 11 g 4-oxi-3-metilbenzofenont 60 ml jégecet és 400 ml kloroform keverékében oldunk. A kapott oldatot 15 C°-ra hűtjük le, majd lassan, keverés közben hozzáadunk 3 ml brómot. Az elegyet két óra hosszat állni hagyjuk, majd 1 óra hosszat melegítjük 50 C° hőmérsékleten. A kapott oldatot vízzel, majd nátriumhidrogénszulfit-oldattal, végül pedig nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk. Ezután a szerves oldószeres oldatot nátriumszulfáton szárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. A visszamaradó termék 3-bróm-4-oxi-5-metilbenzofenon, amelynek olvadáspontja metanolból történő átkristályosítás után 124—125 C°. 13 g ily módon kapott terméket hozzáadunk 50 ml toluolhoz, 8,2 g l-klór-2-dimetilaminoetánhidrokloriddal és 4,8 g pikkelyes nátriumhidroxiddal együtt; a kapott elegyet 24 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt, keverés közben. A lehűtött elegyhez ezután vizet adunk, a szervetlen réteg eltávolítása céljából. A toluolos réteget elkülönítjük és kimerítően e,xtraháljuk 2 n sósav-oldattal. Az egyesített savas kivonatot meglűgosítjuk és a kicsapódott l-(4-benzoil-2-bróm~ -6-metilfenoxi-2-dimetilaminoetánt éterrel való kioldás útján elkülönítjük; a kapott termék forrpontja 0,15 mm Hg-oszlop nyomás alatt 180— 182 C°. E bázis 1,2 g-ját 3 ml acetonban oldjuk és az oldathoz 0,7 g metiljodidot adunk. Rövid idő alatt kristályos, szilárd termék válik ki. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 1 ml étert adunk hozzá. A szilárd állapotban kivált N-(2-4'-benzoil-2'-bróm-6'-metilfenoxietil)-N,N,N-trimetilammóniumjodidot leszűrjük, majd etanol és izopropanol 1 : 1 arányú elegyéből átkristályosítjuk; ily módon 178—179 C" olvadáspontú terméket kapunk.