147739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kvaternér ammóniumvegyületek előállítására

4 147.739 sonló 4-benzoilfenoxi-alkilbromidot állíthatunk elő, ezeket az alábbi I. táblázatban soroljuk fel. Ha ezeket a vegyületeket a 4. példában leírt módon trimetilaminnal reagáltatjuk, akkor a megfelelő N-4-benzoilfenoxialkil-N,N,N-trimetilammóniumbromidokat kapjuk; ezek a (IV) általános képlettel jellemezhetők; a képletben Q a benzoilcsoport fenilgyűrűjenek helyettesítőjét jelenti. I. Táblázat J— X Q X /' L / -/\ M -O—E—N (CH3

)

3 J— X Q X /' -co—<f L / -/\ M -O—E—N (CH3

)

3 (IV) Példa Q L M E a közbenső bromid a kvatcrnér szama Q L M E op.-ja vagy fp.-ja bromid op.-ja 5. m-CH3 CH3 CH3 —(CH2

)

2

— 181—186 C° (0,001 mm (fp.); 65—66 C° (op.) 221 C° 6. o— -Cl CH3 CH3 —(CH2

)

2

— 203—206 C° (0,005 mm (fp.); 70—71 C" (op.) 204—205 Cs 7. m-Cl CH3 CII3 _(CH2

)

2

— 97,5—98,5 C° (op.) 203—204 C° 8. P-Cl CH3 CI13 —(CH2

)

2

— 98—99 C° (op.) 226—227 Cc 9. 0--CH3O CH3 CHo —(CIi2

)

2

— 200—210 C° (0.001 mm (fp.) 216—217 C° 10. ra-CH30 CII3 CH3 —(CH2

)

2

— 195—206 C° (0,006 mm (fp.); 74—75 C° (op.) 176—178 C3 11. P-CII3O CIi;i CH3 _(CH2

)

2

— 242—244 C° (0,001 mm (fp.); 52—53 C° (op.) 189—190 Cc 12. -C2H30 CIÍ3 CH3 _(CH2

),>— 214—220 Cc

(0,01 mm (fp.); 79—80 C° (op.) 203 C° 13. p-NO-, CH3 CH3 _(CH2

)

2

-108,5—109,5 C° (op.) 240—241 C° 14. Cl ' Cl __(CH2

)

2

— 146—147 C° (op.) 186 C° 15. —(CH2

)

2

— 172—178 C° (0.002 mm 186—188 C° (0,001 mm (fp.) 196—197 C° 16. CH3 CH3 —(CH2

)3— 77—79 C° (op.) 160—101 Cc 17. példa: 1,4 g nátriumot 20 ml metanolban oldunk és az oldathoz 13,6 g 4-oxi-3,5-dimetübenzofenont adunk; a kapott tiszta oldatot vákuum alatt bepároljuk. A maradékot 50 ml acetonban oldjuk. 9,4 g 2-klór-l-dimeí;rIarnin.opropán-hidrGkloridot 7 ml hideg vízben oldunk, az oldathoz 50 ml étert, majd hűtés közben 15 g káliumkarbonátot adunk. E'.rélyes rázás után a vizes réteget elválasztjuk és friss éterről újból extraháljuk. Az egyesített éteres oldatokat hozzáadjuk a fentebbi acetonos oldathoz, majd ezt az elegyet bepároljuk, mindaddig, míg a reakcióelegy hőmérséklete az 55—60 C°-ot el nem éri; ezzel az éter főtömege eltávolításra került. A maradékot ezután 4 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. A kapott elegyet leszűrjük és a szűredéket bepároljuk. A maradékot éter és 2 n vizes sósavoldat közötti megoszlásnak vetjük alá. (Az éteres oldat bepárlása útján változatlanul maradt 4-oxi-3,5-dimetilbenzofenont kapunk.) A savas oldatot szilárd káliumkarbonáttal meglúgosítjuk. Olajszerű termék válik ki, ezt éterrel elválasztjuk CH3 és vákuum alatt desztilláljuk. A 0,001 mm Hgoszlop nyomás alatt 160—163 C°-on átdesztilláló termék — amint az alábbiak során kitűnik — l-(4-benzoil-2,6-dimetilfenoxi)-2-dimetilaminopropán és 2-(4-benzoil-2,6-dimetilfenoxi)-l-dimetilaminopropán keverékéből áll. Az ily módon kapott bázis-elegyet 20 ml acetonban oldjuk és 6 g rnetiljodidot adunk hozzí.. Spontán reakció következik be, amelynsk ered -menyeképpen színtelen szilárd termék válik ki. 30 perc múlva az elegyet vivzir

r

< ,

r

ő hűtő alatt felhevítjük és 15 percig fo 1 ' ii 1

, "lehűtjük és az elkülönülés teljessé ~^ t 1^ céljábó1

. étert adunk hozzá. A kapott sziláid termiéket leszűrjük és 5% etanolt tartalmazó izopropanolból átkristályosítjuk; 165—180 C° olvadáspontú kristályelegyet kapunk. Ezt az anyagot négyszer átkristályosítjuk etanolból, amikor végülis 215— 216 C° olvadáspontú terméket kapunk, amelynek olvadáspontja további átkristályosítás során már nem változik. Ez a termék a következő vizsgálatok során (lásd 18. példa) N-(2-4'-benzoil-2',6--dímetilfenoxi-l-metiletil-)-N,N,N-trimetilammóniumjodidnak bizonyult, amelynek képlete: CHo O—CH2

—CH—3M (CH

3

)

3

J~ CH-;