147652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéndioxid előállítására kalciumszulfát és vasszulfid tartalmú anyag pörkölésével

Megjelent 19ö0. október ID. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.652. SZÁM 12. i. 17-25. OSZTÁLY — AO—203. ALAPSZÁM Eljárás kéndioxid előállítására kalciumszulfid és vasszulfid tartalmú anyag pörkölésével Ädonyi Zoltán (36%), Blickle Tibor (27%), Ceglédi Béla (10%), Polinszky Károly (27%), oki. vegyész­mérnökök, az utóbbi három mint Adonyi Zoltán jogutódjai, mindnyájan Budapesten A bejelentés napja: 1958. február 4. Kénsavgyártáshoz felhasználható kéndioxidot kalciumszulfátból redukáló pörköléssel elő lehet állítani. Azok az eljárások, melyek gipszet vagy anhidridet csupán kéndioxidra dolgozzák fel, nem gazdaságosak. Ezért a kéndioxid előállítását ce­ment termelésével kapcsolják össze. Ennek az el­járásnak hátránya, hogy nagyok a beruházási költ­ségek, kicsi a gáz kéndioxid tartalma és megfele­lő minőségű cement előállítása körülményes. Javasoltak olyan eljárást is, melynek értelmé­ben gipsz, kovasav, (homok) és pirit darabosított keverékét zsugorítópadon pörkölik, amikoris a pi­rit égéshőjét hasznosítják és egyben a gáz kéndi­oxid tartalmát növelik. A pörköt azonban nem tudják hasznosítani, úgy, hogy ezt az eljárást a gyakorlatban nem alkalmazzák. Ugyancsak nem vált be az a javaslat, melynél széntartalmú pirit és gipsz darabos keverékét pörkölik. Ennek az eljárásnak egyik módosított alakja, melynél mel­léktermékként vasportlandcementet kapnak, a gyakorlatban szintén nem terjedt cl. Effajta kísérleteket végezve megállapítottuk, hogy ha gipszet és piritet finom poralakban pör­kölünk, a reakció folyamán képződött kalcium­oxid, ill. kötőanyagként használható Estrich-je'le­gű aktívált gipsz hajlamos a kéndioxid tartalmú pörkgázokkal távozni úgy, hogy ezek az anyagok elkülönítetten összegyűjthetők. Ily módon már a pörkölés hőmérsékletén, tehát 800—1 100 C°, elő­nyösen 900—970 C°, hőfoktartományban a kéndi­oxid tartalmú gázok mellett hidraulikus kötő­anyagként hasznosítható mellékterméket nyerünk, ami az eljárás gazdaságosságát fokozza. A találmány alapját ez a felismerés képezi. A találmány értelmében kéndioxid előállítása céljából 20—80, előnyösen 35—70 súlyrész kalci­umszulfát és legalább 20 súlyrész vas-szulfid por alakú keverékét pörköljük, a kéndioxd tartalmú gázt elvezetjük és a kalciumoxid tartalmú szálló port a pörkmaradéktól elkülönítjük. A reakciót mechanikus továbbítószerkezettel ellátott pörkölő­berendezésben is végrehajtjuk, mert a gázáram­mal a pörkölés során képződő ti: kalciumoxid ^gy jó részéi, mint szállóport, a gázárammal elkülönít­hetjük. A, reakciót azonban a találmány értelmé­ben igen előnyösen a reakció összetevők lebegő állapotában végezzük. Eljárhatunk úgy, hogy a por alakú reakciókeveréket a gázárammal egyen­áramban adagoljuk és a reakciót a por alakú keve­rék fluidizált állpotában végezzük. Eljárhatunk úgy is, hogy a reakciókeverék porát a reakciótér­be befúvatjuk és a pörkgázokkal ellenáramban nehézségi erő hatására szabadon ejtjük, a pörköt a reakciótér alján összegyűjtjük ós eltávolítjuk, a kalciumoxid tartalmú szállóport pedig gázárammal vezetjük el. Vasszulfidként előnyösen piritet használunk. A pirit a pörkölés során legalább részben ugy bom­lik, hogy ferroszulfiddá alakul át és a kiváló kén kéndioxiddá alakul. A ferroszulfid tovább bom­lik és annak szulfidkéne is kéndioxiddá ilakul át. Vasszulfid mellett adagolhatunk elemi ként is, amivel a pörkgázok kéndioxid tartalmát növeljük és a reakcióhőmérséklet fenntartásához szükséges tüzelőanyag mennyiségét csökkenthetjük, vagy teljesen ki is küszöbölhetjük. Az elemi kénnek az adagolása különösen akkor indokolt, ha vas­szulfidként ferroszulfid tartalmú anyagot haszná­lunk. A reakció foganatosításához szükséges hőmeny­nyiséget a pirit, illetve kén égésmelege szolgáltat­ja, azonban a reakcióhőfok eléréséhez szénpor, kőolaj vagy gáztüzelést alkalmazhatunk. A szénport a nyersanyag keverékhez adagolhat­juk, azonban a hőmérsékletet jobban beszabályoz­hatjuk, ha a kívánt hőmérsékletet fűtőgáz vagy olaj elégetésével állítjuk be. A találmány szerinti eljárás foganatosításához mechanikus keverővel és továbbítószerkezettel ellátott pörkölésre alkalmas berendezéseket, vagy fluidizált anyagkeverékkel dolgozó reaktorokat használhatunk. Használhatunk olyan reakciótereket is, melyben a reakciókeverék porát a gázárammal szemben vezetjük. A találmány szerint eiljárás foganatosítására az alábbi páldákat adjuk meg: 1. példa: Az alábbi összetételű kalciumszulfátot és piritet használunk:

Next

/
Oldalképek
Tartalom