147652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéndioxid előállítására kalciumszulfát és vasszulfid tartalmú anyag pörkölésével

147.652 CaSOi Pirit Nedvesség 0,40% — Izzítási nedvesség 3,20% — SÍO2 5,80% 8,30% R2O3 2,55% 30,80% 56,10% CaO 2,55% 30,80% 1,10% S 17,50%. 42,70% Szemcseeloszlás: 0,49 mm — 5,90 0,30 mm — 11,80 0,25 mm — 6,25 0,20 mm 4,54 9,02 0,15 mm 6,71 13,12 0,12 mm " 5,59 11.85 0,10 mm 4,06 8,40 0,06 mm 16,50 21,00 0,06-nál kisebb 62,60 12,66 30 súlyrész fenti anhidrit és 70 súlyrész pirit keveréket etazsos kemencében 850 C fokon pörkö­lünk. A reakció során kalciumszulfátnak mintegy 20%-a bomlik el és a fejlődött kéndioxid a pörk­gázakkal távozik. Szállóporból a pörkölő kemen­céhez csatlakoztatott ciklonokban mentegy 26 súlyrész kötőanyagot különíthetünk el, melynek mintegy 17 súlyrésznyi mennyisége aktívált kal­ciumszulfátból és mintegy 2 súlyrésznyi mennyi­sége kalciumoxidból áll. Az így összegyűjtött szállópör Estricht-féle gipszhez hasonlóan használ­ható fel. A pörk kéntartalma 4,8 súlyrész. Az eta­zsos kemence üzemi hőmérsékletének eléréséhez járulékosan még gáztüzelést alkalmazunk. 2. példa: 50 súlyrész kalciumszulfátból és 50 súlyrész FeS-ből álló porkeveréket 950 C fokon pörkölünk fluidizált állapotban. A kalciumszulfát megegye­zik az 1. példa szerintivel. Az FeS szulfidkén tar­talma 24,75%. Szemcseösszetétele lényegileg egye­zik a 3. példa szerinti pirit szemcse-összetételével. A reakció során a kalciumszulfátnak mintegy 60%-a bomlik el megfelelő kéndioxid képződése mellett. A pörk szulfid kéntartalma 2,4%. A ferro­szulfid kéntartalma igen jó hatásfokkal alakul át kéndioxiddá. A szállóporból porleválasztókban mintegy 35 súlyrész kötőanyagot gyűjtünk, mely­ben mintegy 15 súlyrész aktívált kalciumszulfát és 9 súlyrész kalciumoxid van jelen. 3. példa: 50 súlyrész 1. példa szerinti kalciumszulfát és 50 súlyrész alábbi összetételű pirit keverékét 950 C fokon fluidizált állapotban pörköljük. Pirit összetétele: SÍO2 4,30 R2O3 62,20 F2 0 3 61,85 CaO 1,40 S 48,90 Szemcseeloszlása: 0,49 mm 6,90 0,30 mm 8,30 0.25 mm 2,92 0,20 mm 3.56 0,15 mm 6.62 0,12 mm 8.00 0,10 mm 12,10 0,06 mrn 33,50 0,06 mm-nél kisebb 18,10 .ciumszulfát lebontási hatásfoka A kalciumszulfát lebontási hatásfoka 83%. A pörk szulfidkéntartalma mintegy 1%. A szállópor­ból 30 súlyrész kötőanyag különíthető el, mely mintegy 6 súlyrész aktívált kalciumszulfátot és mintegy 13 súlyrész kalciumoxidot tartalmaz. A 2. és 3. példa összetevéséből látható, hogy a pirit pörkölésekor átmenetileg képződő elemi kén a kalciumszulfát lebontását elősegítheti. Ha­sonló eredményt értünk el, ha a 2. példában megadott anyagkeverékhez még járulékosan 12 súlyrész elemi kénport keverünk. 4. példa: 70 súlyrész kalciumszulfát és 30 súlyrész pirit keverékét 950 C fokon fluidizáló eljárással dol­gozó reaktorban pörköljük. A felhasznált kalci­umszulfát és pirit összetétele, ill. szemnagysága a következő: CaSQ4 Pirit Izzítási veszteség 12.00 SiO, 9.30 16.20 R2O3 6.10 52.90. CaO 31.50 0.80 S 17,70 41.10 Szemcsenágy: ság 0.49 mm 9,00 7.62 0,30 mm 9.07 5.14 0,25 mm 3,17 2.15 0.20 mm 5,29 3,89 0,15 mm 4.72 •5.88 0,12 mm 5.00 5,88 0.10 mm. 8,30 5.14 0,06 mm 13.45 30,30 0,06 mm-nél kisebb 42,00 33.00 A szállóporból 48 súlyrész kötőanyagot gyűj­tünk össze, mely mintegy 25 súlyrész aktívált kálciumszulfátot és 15 súlyrész kalcium oxidot tartalmaz. A kalciumszulfát lebontási hatásfoka 51%. A pörk szulfid kéntartalma 0,6%. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kéndioxid előállítására kalciumszul­fát és' vasszulfid tartalmú anyag pörkölésével, melyre jellemző, hogy 20—80, előnyösen 35—70 súlyrész kalciumszulfát és legalább 20 súlyrész vasszulfid por alakú keverékét pörköljük, a kép­ződött kéndioxidgázt elvezetjük és a kalcium­oxid tartalmú szállóport a pörkmaradéktól elkü­lönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, melyre jellemző, hogy a reakciót gázáramban a reakció összetevők lebegő állapotában végez­zük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítá­si módja, melyre jellemző, hogy a reakciókeve­rék porát a reakciótérbe bejuttatjuk és a reak­eiótérben a befúvatott pörkölőgázokkal ellen­áramban a nehézségi erő hatására szabadon ejt­jük, a pörköt a reakciótér alján összegyűjtjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom