147629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott teljesítményű ioncserélők előállítására

Megjelent I960, október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.629. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — SE—911. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás fokozott teljesítményű ioncserélők előállítására Szervesvegyipari és Műanyagipari Kutatóintézet, Budapest Feltaláló: Dr. Mikes János, vegyészmérnök A bejelentés napja: 1959. április 21. Jelen találmány nagytömörségű (növelt fajsúlyú) ioncserélő műgyanták előállítására irányul. Egyes ioncserélő technológiák kivitelezéséhez előnyös, az alulról felfelé történő áramoltatás közben, lebegve tartott ioncserélő anyag alkalma­zása. Ilyen művelet előnyös lehet antibiotikum, vagy más erjesztéssel előállított anyag kinyerése­kor, hidrametallurgiai műveletek során, katalízis kivitelezésére, nagy viszkozitású közegek ion­cseréjéhez, pl. zselatínoldatok sómentesítéséhez, stb. A találmány szerinti eljárás lényege egy tömörítő- {nehezítő'Vszer alkalmazása, amelyet a műgyantamátrixba építünk be oly bensőségesen, hogy a műgyanta anyaga a nehezítőanyag teljes felületét beburkolja. Az ioncserélő csoportok eköz­ben már eleve' rajta vannak a mátrixanyagon és/vagy az elkészített polimermolekulára utólagos polimeranalóg reakció(k)ban vihetők fel. A találmány szerinti eljárás kivitelezésiéhez négy alapvető szempont kidolgozására volt szükség: a) az alkalmazott tömörítő-adalék nagy fajsúlyú legyen, hogy már kis mennyiség is észrevehető faj súlynövekedést adjon; b) kémiai ellenállóképessége zárja ki a szintézis folyamán, vagy a későbbi használat során esetle­ges oldódását; c) organoid jellege legyen a gyantába való tö­kéletes beépítés lehetőségének biztosítására, végül d) a szintézis, során olyan körülményeket kell biztosítani, hogy kiülepedés, vagy elkülönülés ne következhessek be. Á fenti pontokból a), b) és c) a nehezítőszerre, c) és d) az eljárásra vonatkozik. így a találmá­nyi eljárás lényege adott tömörítő-adalékok egybe­dolgozása adott műgyantafajtákkal. Nehezítő-ada­íékként alkalmazunk a találmány értelmében a műgyanta fajsúlyánál nagyobb fajsúlyú inert szervetlen poranyagokat. Alkalmazható az alábbi sorozat legalább egy tagja, vagy több tag keveréke, elegye, vegyülete: talkum, kaolin, más fémszilikát, fémoxid, mint Mn, Pb, Fe, Co. Ni, Ag, Al, Mg, Ca, Sr, Ba, Cu Sn stb. oxid/hidrátok, szilikátok, vegyes szilikátok, továbbá Mn, AI, Si, Fe, Co, Ni, Os, Pb, Ag, Pt, Cu, Sn, Wo, Mo, V, Ti, stb. oxidjai, oxidhidrátjai vegyes, ill. bázisos sói, szul­fátjai, foszfátjai, MoSx, C, mint grafit, vagy amor­fan is, azbeszt, csillám, kőzetliszt, vagy más szer­vetlen szemcsés anyag, mindez előnyösen igen finom eloszlásban, pl. 4—20 000 szitafinoinságban, ami a d) pont alatti feltételt segíti elő. A b) pon­tot segíti a gyantaváz, amely a- poranyagot be­burkolja, amint erre a szintézis leírásában vissza­térünk. A c) pont biztosítására alkalrRazhatiiik az irodalomból ismert organoid bentonitokat és más organoíilizált vagy hidrofobizált felületekkel ren­delkező anyagokat, bár megállapításunk szerint a C, H, O, N, F, Cl elemekből, ezek legalább kettő­jéből felépülő monomerek, ezek fémsói, Ge-, Ti­tartalmú változatai előnyösebb hatás elérésére al­kalmasak, mint pl. a szilikomos hidrofobizálás. A d) pont szerint járunk el, ha a hozzátét bekeve­rését a szintézis. folyamán olyan stádiumban vé­gezzük, amikor a monomer elegy növekvő viszko­zitása a kiülepedést már megakadályozza. Ilyen állapotot adalékokkal is előidézhetünk, így a ta­lálmány szerinti eljárás egyik változata szerint bázisos Al-karbonátot, polimeroldatot, vagy fél­polimert keverünk a monomerelegybe, amiáltal az olaj-mézszerű konzisztenciát kap, és' osak ezután kerül hozzá az organoid poranyag. Másik, igen előnyös, változata az eljárásnak, amikor két rész­letben végezzük a polimerizálást: előpolimert ké­pezünk a poranyagom a monomerelegy egy részé­vel, majd folytatólag elegyítjük ezt a félterméket a többi komponenssel. Alkalmazhatunk mechani­kus eszközöket is a d) pont biztosítására, mint különleges rázó, vibrációs, mágneses hatásokat és ezek kombinálását is. Az alábbi példák a találmány kivitelezésének egy-két változatához adnak útmutatást, amelyek alapján, a többi változat kivitelezése is a szak­ember számára közérthetővé válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom