147558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénbányászati meddőhányóanyag feldolgozására szén kinyerése mellett

Megjelent: 1960. október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.558. SZÁM 1. a. 33-41. OSZTÁLY — BE-667. ALAPSZÁM Eljárás szénbányászati meddőhányóanyag feldolgozására szén kinyerése mellett Feltalálók: Becker Ferenc bányamérnök, Gál István igazgató, dr. Kulcsár Gyula vegyészmérnök, Palotai Lajos ált. mérnök, Reviczky Ferenc bánya mérnök, mindnyájan Tatabányán A bejelentés napja: 1959. május 26. Szénbányászati meddőhányók 30%-nál, rendszerint 20%-nál kevesebb szenet tartalmaznak és a szén egy része a meddőanyagban erek, pigmentek, átitatódás és együtt-település formájában van jelen. A meddőhányók igen jelentékeny hasznos területet foglalnak el és az éghető anyag lassú oxidálása, vagy igen sok esetben öngyulladása következtében a levegőt szennyezik, amikor is az éghető anyagrész veszendőbe megy, úgyhogy széntartalmának gazdaságos értékesítése, ill. az egész hányó felszámolása kívánatos. A szénbányászati meddőhányók értékesítésére, ill. a szén kinyerésére ismeretes olyan eljárás, melynél meghatározott minimálisnál nagyobb kalória tartalmú meddőhányó anyagot megfelelő aprítás után különleges berendezésekben eltüzelik és így a hőenergiát hasznosítják. Ehhez azonban költséges különleges tüzelőberendezés szükséges, mely egyéb szokásos minőségű szénnel nem is üzemeltethető. Szénbányászati meddőhányók teljes feldolgozására javasoltak olyan eljárást ifi, melynél különleges rostélyszerkezeten a meddőhányó anyagot hevítik és a nem éghető részt könnyűbeton adalékként dolgozzák fel. így azonban csak korlátozott mennyiségű hányóanyag1

értékesíthető, azonkívül a hányóanyag kalóriatartalmát nem használják ki megfelelően. A találmány olyan eljárás, mellyel szénbányászati hányóanyagból, annak széntartalmát gazdaságosan lehet kinyerni és mint magas kalória-értékű fűtőanyagot hasznoisítani, még szén-szegény meddőhányó feldolgozása esetén is. Az eljárás folymán a meddőanyagban dúsított részek oly alakban adódnak, melyeket égetett durvakerámiai termékek előállítására használhatunk. Végül a feldolgozás során olyan meddőanyag frakció is adódik, mely könnyűbeton adalékként, vagy bányatömedékelési célokra is alkalmas. A találmány szerinti eljárással a meddőhányó teljes anyagát különböző frakciókra bontva, különféle célokra felhasználhatjuk, úgyhogy az egész meddőhányó t gazdaságosan felszámolhat] uk. A találmány értelmében a szénbányászati meddő hányó anyagot aprítjuk és a 20 rnm-nél kisebb részekre aprított meddőhányó anyagot vizes zagy alakjában hidrociklonon bocsátjuk át, mellyel szénben dúsított és meddőanyagban dúsított részekre bontjuk. A hidrociklonon átbocsátott zagy fajsúlyát 1,22 és 1,45 közöttire állítjuk be, továbbá a zagy szilárd anyagtartalmának legalább 40%~a, célszerűen mintegy 50%-a 0 és 1 mm sziemnagyságú. Az 1 mm-nél kisebb szemcsék eloszlása a következő : 0 —0,05 mm 20—30% célszerűen mintegy 25% 0,05—0,5 mm. 20—40% célszerűen mintegy 35% 0,5 —1,0 mm kiegészítőrész 100%-ra célszerűen mintegy 40% A zagy fajsúlya alatt az ösíszes szilárd anyag, tehát a jelenlevő 0—20 mm szemcsék és víz keverékének kg/l súlyát értjük. A zagy képzéséhez előírt kisebb szemcse-tartományba eső szemcsék mennyisége a hányóanyag 20 mm-nél kisebb szemcsékre történő aprításánál a legtöbb esetben nagyrészt mér adódik. Szükség esetén az ilyen méretű szemcsék mennyiségét járulékosan viaszavezetett anyaggal egészítjük ki, vagy e szemtartományú anyagot a meddőanyagban dúsított résztől elkülönítve hozzávezetjük. Tekintettel arra, hogy igen tág határok között mozgó szemcsenagysága anyaggal, ill. zaggyal dolgozunk és hogy igen nagy mennyiségű meddőanyag mellől kell a szenet elkülöníteni, egyáltalán nem volt előrelátható, hogy a viszonylag nagy viszkozitású és igen vegyes szemcsenagyságú zagyból a szenet jó hozammal kinyerhetjük. Kísérleteink szerint ha a zagy fent megadott fajsúly értékei és a finomszemcsék fentebbi eloszlása mellett dolgozunk, a meddőhányóban jelenlevő, viszonylag kis mennyiségű szenet iö hozammal tudjuk kinyerni. Ugy találtuk továbbá, hogy 10%-nál több anyagot tartalmazó agyagos jellegű meddőhányó olyan zagy alakjában dolgozható fel jó szénkihozatal mellett, melynek fajsúlya 1,32—1,36. A homokos jellegű meddőhányókat, melyek 10%-nál kevesebb agyagot és 25%-nál több homokot tartalmaznak, 1,22—1,31 fajsúlyú zaggyal dolgozzuk fel előnyösen. A palás jellegű meddőhányóanyagot, mely 50%-nál több palás alkatrészt, 10%-nál kevesebb agyagot és 25%-nál kevesebb homokot tartalmaz,