147550. lajstromszámú szabadalom • Villamos manométercső igen kis gáznyomások mérésére

147.550 3 árambevezetőknek azokhoz való csatlakozásait, melyek elrendezése önmagában véve ismeretes. Ugyancsak a rajz egyszerűsítése szempontjából nem tüntettem fel részleteikben a csőburák talpainak a buratestekkel való összef orrasztási helyeit sem, melyek a burák minéműségétől függően különböző alkatúak lelhetnek. A rajzon látható, hogy az üvegből készült külső I bura mindegyik végén egy-egy talp van, melyen árambevezetők haladnak át, és a külső 1 bura es belső 2 bura közötti tér evakuálására a már lezárt állapotban feltüntetett 3 szivattyúzó cső való. E két burát egymással a belső burába torkolló 4 manoimétercső köti összie, mely mindkét burafalhoz hozzá van olvasztva és a szivattyúval, illetve ama térrel kötendő össze, melyben a nyomást mérni akarjuk. A cső baloldali talpain haladnak át a getterként használandó 5 cirkondróttekercs 6 és 7 árambevezetői, a wolfrámdrótspirális alkotta 8 izzóbatóda 9 és 10 árambevezetői, valamint a 11 és 12 elektródák 13 ill. 14 árambevezetői is. A priínér elektródarendszerhez tartozó 15 kollektorelektródának külön kivezetése célszerűen nincs, mert a^' a két elektródarendszert egymástól leárnyékoló 16 szervhez van a csőben hozzákapcsolva. A primer elektródarendszerhez tartoznak még a 8 izzókatóda árambevezetőihez a csőben hozzákapcsolt 17 és 18 terelőpajzslemezek is, melyek ugyanúgy, mint a 11 és 12 elektródák, célszerűen molibdén- vagy tantállemezek. Ilyen elrendezés mellett tehát a 17 és 18 lemezek katódpotenciálon vannak, de állíthatók külön kivezetésekkel is, és ezek útján a katódáénál negatívabb potenciálra is kapcsolhatók. A fent ismertetett primer elektródarendszert a szekunder elektródarendszertől a 16 és 19 fémlemezekből, célszerűen molibdén- vagy tantállemezekből álló pajzs különíti el és árnyékolja le. A 16 leimez és az erre szerelt 20 gyűrű egymással koaxiális nyílásain, valamint a 21 hüvely ezekkel koaxiális nyílásán átjuthatnak az ionok a sokszorozó elektródarendszer első 22 dinódájára, mely a 21 hüvelyt és 23 árnyékolópajzsot is hordja. A 22 dinódából kiváltott elektronok ismert módon a következő 24 dinódára jutnak, és onnan a további dinódák útján tovább erősített elektronáram, illetve impulzus alakjában a sokszorozórendszer 25 anódájára kerülnek és így a sokszorozórendszer anódáramkörében műszerrel közvetlenül vagy igen csekély erősítés után mérhető áramot kapunk, azon ionok hatása folytán, melyek főleg a 12 és 15 elektródák közötti térben, az X jelzésű helyen, keletkeznek. E helyen haladnak át a csövön, a rajz síkjára merőleges irányban, a rajzon fel nem tüntetett szervek keltette mágneses erővonalak, melyek az ionnyalábot a 12 és II elektródák nyílásainak középvonalában levő nyíl jelezte, a 15 elektróda felé irányuló, egyenes irányából. 90°-kal eltérítve, a 22 dinódára terelik, mely azonban a 11 és 12 elektródákon keletkező röntgensugarak elől teljes mértékben le van árnyékolva. A belső 2 csőbura, célszerűen mintegy a 4 cső középvonaláig vagy legalábbis beletorkollása helyéig terjedő jobboldali részén készül fémből, vagy van belső falfelületén fémbevonattal ellátva. E fémbevonat vagy fémbura rész a cső üzeme közben földelve van. Az egymással a csőben összekapcsolt 15, 16 és 19 lemezek viszont a 8 katódáénál alacsonyabb, előnyösen kb. — 20 volt feszültségre lesznek közös kivezetésük útján 'kapcsolva. A szekundér elektródarendszer (sokszorozó) kapcsolása a szokásos ismeretes, egyes elektródái a szükséges, fokozatonként kb. 150—200 volttal növekvő pozitív feszültségeket a 26 talpon átmenő árambevezetők útján kapják. Az 5 cirkonspirális a cső getterezése céljából a kívánt időszakokban a 6 és 1 árambevezetőkön át belevezetett arammal fűthető, kb. 800—1000 C° hőmérsékletre, a 8 wolfrámkatóda pedig a 9 és 10 árambevezetők útján, rajta átvezetett árammal fűthető fel kb. 2400—2500 C° üzemi hőmérsékletére. Ugyaninnen kap a 8 katóda a földhöz képest kissé negatív előfészültségét, a 13 és 14 árambevezetők viszont megfelelő, pl. 200—250, illetve 150—200 volt, pozitív feszültségre vannak kapcsolva, hogy a 11 és 12 elektródák a 8 katódából kilépő elektronokat gyorsítsák és kissé nyalábolják. A rajzon látható elrendezés és 5—6 Watt fűtőteljesítmény mellett a 17 és 18 lemezek által a 11 és 12 elektródák nyílásai felé terelt és az azokon való áthaladás után a gázmolekulák ionizációjára felhasznált elektronáram kb. 6—10 mA, a 20 dinódát érő ionáram pedig kb. 10~15

—10~

16 amp. nagyságrendű lehet. Utóbbi pl. a tizennégy fokozatban elérhető 10~7-szeres áramerősítés után már műszerrel mérhető nagyságrendű áramokat eredményez. Az elektron emittáló rétegnek az ezüst-magnézium, vagy réz-berillium-ötvözetből készült dinódák felületén való létrehozása célszerűen úgy történik, hogy a cső valamely megfelelő alkatrészére, pl. a 25 kollektorra, a cső evakuálás előtt káliumklorid-oldatot csöppentünk, azután a csövet evakuáljuk, majd csekély mennyiségű oxigént bocsátunk beléje. A kigázosítás céljából történő hevítés vagy a szóban forgó alkatrészek külön hevítése alkalmával a dinódákon oxidréteg képződik, meiyen a káiiumklorid-gőzök akszorbeálódnak. Az így történt elektródaaktiválás után a csövet újból evakuáljuk és esetleg újból ki is gázosítjuk. Az így készült dinódák szekundéremissziós tényezője 150 V feszültség mellett kb. 5,5—6,5, tehát bőven elegendő. Az X hely környezetében a kellő irányban haladó mágneses erővonalak állandó mágnes helyett elektromágnessel is kelthetők és úgy a csövön, mint kapcsolásán a fenti példától eltérő számos változtatás eszközölhető, anélkül, hogy ezzel az alanti igénypontokban jellemzett találmánytól eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Manometer cső igen csekély gáznyoniásoknak villamos úton való mérésére, mely izzókatódát, az ebből kibocsátott elektronokat gyorsító elektródát, valamint kollektorelektródát tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a csőben két, egymástól a primer elektródarendszerben keletkező röntgensugárzást elfogó árnyékolópajzzsal elválasztott elektródarendszer foglal helyet, melyek közül a primer elektródarendszer tartalmazza az izzófcatódát és az abból kilépő elektronokat terelő, gyorsító és eset-