147522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy fűtőértékű olajgáz, vagy nagy hőfokú redukáló olajgáz, vagy nagy hidrogéntartalmú olajgáz, vagy olajból szintezésgáz előállítására
147.522 1. A porlasztó helyzetét tengely irányban állíthatjuk. Ezáltal a tűzmag alakja, valamint keletkezési helye és kis mértékben a hőmérséklete is befolyásolható. 2. A porlasztóban koaxiálisán és örvényáramban bevezetett porlasztó levegő, mint a gázosító levegő egy hányadának mennyisége és sebessége változtatható. Ez a később bevezetett gázosító levegővel való ütközése és örvénylődése folytán befolyással bír a tűzmag alakjára és hőfokára, valamint a környező falazat hőfokára, illetőleg sugárzó képességére. 3. A beDorlasztott olajsugár irányához képest ütköztetéssel tangenciálisan rotálva, azaz örvényáramban több sorban vezetünk be oxigént, majd gázosító levegőt. Ezzel kapcsolatban változtatható: a) a fúvókasor melyik tagja legyen az oxigén befúvó fúvókasor. b) a beépített fúvóicasorok közül hány sort, milyen mértékben vegyük igénybe a gázosítólevegő befúvására. Ezzel elsősoriban a tűzmag hőmérséklete és hosszúsága, valamint a sugárzó felület hőmérséklete és nagysága befolyásolható. c) Az egyes fiívőkasorokon belül az egyes, fúvókák iránya változtatható. Ezzel az ütköztetés intenzitását változtathatjuk, vagyis azt, Ihogy az örvényáramban hozzákevert vízgőzt, oxigént, illetőleg levegőt mennyire vezessük a tűzmag felületére, vagy annak belső részébe. 4. A gázosításban részt vevő: gőz mennyiségét és bevezetését, irányát is változtathatjuk. Ezzel a gáztömeg hőmérséklete csökkenthető, illetőleg befolyásolható, továbbá növelni lehet a hidrogént, illetőleg hidrogéntartalmú alkatrészeket a gázban és csökkenteni lehet a koromképződést mindaddig, amíg a vízgőzibontáshoz szükséges hőmennyiség rendelkezésre áll. 5. Az olajgázgenerátor óránkénti teljesítménye is változtatható, azaz .az olajmennyiség változtatásához képest az előbb felsorolt tényezőket úgy állíthatjuk be, hogy különböző teljesítményeknél az optimumot érjük el úgy gázkihozatálban, mint fűtőértékben stb. A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló 'berendezés példaképpeni alakját az 1. ábra tünteti fel. Ennek A—B. sík mentén vett metszetét ábrázolja a 2. ábra. Az 1. és 2. ábrán látható jelzések melletti példaképpeni berendezés az alábbiak szerint működik: " A generátor (a) vaslemez köpenyben helyezkedik el, (b) tűzálló falazattal és (c) szigetelő réteggel van bélelve. A generátor homlokfalán át tengely irányban (d) porlasztó helyezkedik el, (di) koaxiális levegőfúvókával. Itt vezetjük be a gázosító levegő egy részét örvényáramiban. A porlasztó mellett mária-üveggel ellátott (e) nézőnyíláson át lehet tengely irányiban a gíeineriátoriba nézni. Itt, valamint (fi), (f2 ) és (f?,) néző-nyílásokon át szemmel is ellenőrizhetjük, hogy az égési és gázosodás! folyamatok miképp alakulnak és hogy a falazat hőmérséklete, azaz sugárzőképessége hogyan alakul, illetőleg: ezeket milyen szín jezi üzem közben. A (d) porlasztó egyébként axiálisan állítható, hogy a tűzmag alakját és helyzetét ezen keresztül is befolyásolni, illetve bizonyos mértékig változtatni lehessen. A beporlasztott olaj a generátor (g) hengeres részébe jut és ott nyomásos, vagy gőz-, illetve sűrített levegős porlasztással, megfelelő nagy sebességgel, esetleg örvényárainban is halad tengelyirányban előre. A generátor (h) bővülő kúpos részében gyullad be az olaj a falazat sugárzó hatására. A porlasztónak a generátor (g) hengeres részbe való belépése helyénél (Íj) fuvókasoron át -gőzt, ettől bizonyos távolságra — ott ahol az. olajat begyújtani kívánjuk — (I2) fuvókasoron oxigént fúvatunk be tangenciálisan rotálva a generátorba. A belépés helyénél befúvott gőz célja a begyújtás esetleges késleltetése, illetőleg fékezése. További célja az is, hogy elegendő magas tűzmag hőmérséklet esetén vízgőz bontással lehessen hűteni, másrészt a H2 és CO tartalmat ezúton is lehessen növelni. Végül cél a korom, illetőleg kokszképzödés megakadályozása is. A 2. ábrán látható, hogy az (i) olaj-porlasztógőz sugár örvénylés! irányához tangenciálisan elhelyezett {I2) fúvókákon át jut az oxigén a generátorba oly módon, hogy annak sebessége az amúgy is örvénylő olajsugarat tangenciálisan éri és azt tovább forgatva, örvénylő mozgással gyújtja be. Az (I2) oxigén fúvókák oly módon helyezhetők el, hogy az olajsugár előrehaladási tengely irányához 30—90°-os szögben legyenek. Emellett gondoskodhatunk arról, hogy az oxigén fúvókák iránya a metszet helyén elképzelt körhöz érintőleges helyzetből egészen a tengelyvonal metszéséig részben, vagy teljesen radiálisra is beállíthatók legyenek. Ezzel kapcsolatban gondoskodhatunk a fúvókák megfelelő összekapcsolásáról és olyan közös állító szerkezetről, amelynek segítségével külső karral változtatható a fúvókák iránya. A szabályozhatóságot egyrészt az oxigén változtatható nyomása, másrészt a fúvókák irányának üzemközbeni változtatási lehetősége is biztosítja. Ezáltal lehetővé válik különböző mélyen bevinni az oxigént az. áramló olajsizerncsiéik közié. Vagyis ezáltal az oxigén begyújtásával járó égését módunkban áll rövidebb, vagy hosszabb útra elnyújtani. A fent ismertetett szabályozási lehetőségek egyaránt fennállanak úgy az oxigén, mint a levegő fúvókákra. A generátor kúposán bővülő része után (m) hengeres rész következik és ennek elején is elhelyezünk néhány {1,5, le, I7) leviegőíúvókasort. Az előbb említett levegőfúvókákra vonatkozóan mondottak ezekre a levegőfúvóka sorokra is vonatkoznak, valamint a generátor vegén elhelyezett (c) gőz és esetleg (p) vízifúvókasor irányára, ill. kiképzésére és állíthatóságára is. A generátor végén az olaj áramlási irányára közel merőleges síkban elhelyezett gőzfúvókákkal növelni lehet a generátor belsejében levő nyomást a befúvott gőz torló hatása folytán annál nagyobb mértékben, minél közelebb ál ez a szög a. 90°4ioz. A generátor (m) hengeres részén elhelyezett levegőfúvóka sorokon át befúvott gázosító levegő mennyiségével és a fúvókák megfelelő irányával a tűzmag hőfoka és hossza, illetőleg alakja, valamint a sugárzó falfelület hőfoka és nagysága változtatható. Az eddig felsorolt összes fúvókákra vonatkozóan a 2. ábra szerint olyan megoldás, illetőleg kiképzés alkalmazható, hogy a fúvókák (ki) elosztó-