147463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetett téglák előállítására

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.463. SZÁM 37. b. 1-6. OSZTÁLY — BE-668. ALAPSZÁM Eljárás égetett téglák előállítására a!.találók: Becker Ferenc bányamérnök, Gál István igazgató, dr. Kulcsár Gyula vegyészmérnök, Reviczky Ferenc bányamérnök, mindnyájan Tatabányán A bejelentés napja: 1959. május 26. Agyagtéglák gyártásánál a téglákat mintegy 1000—1100 C°-on égetik. Az égetést rendszerint körkemencékben végzik és a szükséges tüzelő­anyagot a kemence tetején levő nyílásokról szór­ják a téglarakásra. Megkísérelték a nyer® tégláikat a kiégetéshez szükséges számított melegmennyiséget fejlesztő mennyiségű szénporral keverve kiégetni. A szén nagy illóanyagtartalma 'miatt azonban a hevítés folyamán annak egy része kidesztillál és a füst­gázokkal távozik, vagy olyan módon gyullad be, hogy a kemence hőegyensúlyát megbontva, az egyenletes égetést megnehezíti. Az illóanyag ki­desztillálása miatt tekintélyes kalóriaveszteség áll elő. Kofoszpor [bekeverését is javasolták. Az illóanya­got nem. tartalmazó kokszporból azonban árunak nagy kalóriatartalmia miatt csak viszonylag kis mennyiséget lehet alkalmazni, annak egyenletes elosztása (nehéz, ami a tégla jó esetésének elő­feltétele. Pernye hozzákeverését is alkalmazzák. Annak kiégett hamu-alkatrésze azonban ne>m épül be a tégla alapanyagába, azzal nem köt, ami a tégla szilárdiságát rontja. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél szénbányá­szati hányóanyagból készítenek téglát, amely a tégla kiégetéséhez szükségesnél jóval több szenet tartalmaz. A megfelelő égetési hőmérséklet be­állítása céljából ennél az eljárásnál a fölös meleg­mennyiségeit a kemencébő elszívatott füstgázok­kal elvezetik és külön berendezésiben hasznosítják. Az effajta üzem kényes, mert a tégla az üzem­menethez szükséges fölös mennyiségű tüzelőanyag miatt helyileg könnyen túlhevül, megömlik, úgy­hogy egyenletes minőségű jó téglát körülményes ily módon előállítani. Ehhez az eljárásihoz külön­leges berendezés is szükséges. A találmány szerinti eljárás a fenti hátrányokat kiküszöböli, a széntartalmú adalékanyag szervet­len része jól beépül a tégla anyagába és jóminő­ségű téglát eredményez. Az eljárást a használatos körkemencékben, azok átalakítása nélkül alkal­mazhatjuk és az eljárás gazdaságos. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy igen egyenletes és jóminőségű téglákat kap­hatunk, ha nagy ásványi anyagtartalommal ren­delkező és meghatározott aprószemcséjű széntartal­mú meddőhányó anyagot keverünk a kiégetendő tégla alapanyagába oly mennyiségben, mely a ki­égetéshez szükséges ímelegmennyiségnél többet a kiégetés folyamán nem termel, ill. a termelt meleg­mennyiség ezen érték alatt marad és a kiégetést szokásos módon, járulékosan adagolt tüzelőanyag­gal, pl. körkemencébe felülről beszórt szénnel siza^ bályozzuk be. A találmány értelmében égetett agyagtéglák elő­állításánál a tégla alapanyagába 30%-mál kisebb széntartalmú, 0 és 2 mm közötti és legfeljebb 10%-nyi 2—5 mm szemosenagyságú aprított meddőihányó anyagot oly ímennyiségben keverünk, hogy annak kalóriatartalma a tégla kiégetéséhez szükséges melegmennyiség —100%-ánál kevesebb, célszerűen annak 40—80%-a és az égetéshez szük­séges még hiányzó melegmennyiséget szokásos módon, pl. előnyösen körkemencékben felülről be­szórt szénnel biztosítjuk. Ügy találtuk, hogy igen előnyösen olyan hányó­anyagot alkalmazhatunk, melynek iÜóanyagtar­talíma 15%nnál, célszerűen 10%-nál is kisebb. A találmány értelmében továbbá szénben dúsabb meddő-hányóanyagot előzőleg szénben dúsított és sáványi anyagban dúsított frakciókra bontjuk és e ásványi anyagban dúsított széntartaknú frakciót adagoljuk a. téglák, nyersanyagához. A meddő­hányóanyag frakciókra való bontására célszerűen hidrociklont használunk. Az ilyen ásványi anyag­ban dúsított frakcióból a 0 és 2 mm, ill. az 1 és 2 mm közötti szemcsenagyságú részt keverjük a tégla alapanyagához. A meddőhányó anyagnak szénkinyerés mellett melléktermékként adódó ásványi anyagiban dúsí­tott részét, mely azonban a szenet még finom el­osztásiban, pigmentek alakjában tartalmazza, jól fel lehet használni. Erre a célra igen alkalmasak a meddőhányókból kinyert palás anyagok, melyek­nek illó tartalma a meddőhányókban való tárolás folyatnám csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom