147431. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses nyúlásmérő
Megjelent: I960, október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.431. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — VU—9. ALAPSZÁM Elektromágneses nyúlásmérő Vizkumny a zkusebni letecky ustav, Letnany u Prahy Feltalálók: Dubsky Borivój mérnök és Straka Old rich mérnök, mindketten prágai lakosok. A bejelentés napja: 1957. szeptember 18. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1956. szeptember 20. A -találmány tárgya elektromágneses nyúlásmérő csekély iméretű, pl. mechanikai feszültségek és hőfokváltozások stib. következtében mutatkozó hosszváltozások mérésére. Nyúlásimérő'k a legkülönfélébb kivitelben ké^ szülnek, ezeken belül számos fajtájú elektromos nyúlásmérőt ismerünk. Leggyakrabban az általánosan ismert nyúlásmérő szalag használatos. A találmány szerinti elektromágneses nyúlásmérő felépítése, és annak a méréstechnikában való haszrnálata, leginkább ehhez a tenzoiméte'rnek nevezett eszközhöz hasonlatos. Bár a nyúlásmérő szalag az első pillanatra egyszerűnek látszik, annak ké^ szítése igen nehézkes és az általa elérthető eredmények éppen annak gondos készítésétől függnek. Ezenkívül, eltekintve attól, hogy a tenzométer, már ami annak kezelését, továbbá az általa elszenvedett hőfok- és nedvességváltozásoka't és öregedését illeti, rendkívül érzékeny eszköz, használata azzal a hátránnyá' bír, hogy csak egyszeri hasznalatot tesz lehetővé, anélkül, hogy tulajdonságainak újrahitelesítés révén való megvizsgálására lehetőség lenne. Eir.ellett a tulajdonképpeni mérés komplikált és költséges berendezéssel történik. A nyúlásmérő egyéb típusai vagy komplikáltak, és akkor a mérőberendezés egyszerűbb, vagy pedig ellenkezőleg, azok egyszerűek, azonban ez az előny a mérési pontosságot és az általános felhasználást lerontja. A találmány szerinti elektroimágneses nyúlásmérő lényege egy berendezés, amely ferromagnetikus rúd torziójával kapcsolatban a mérendő anyag alakváltozását méri. Ezenkívül azt az ismert jelenséget használjuk fel, 'hogy egy elektromos váltóáraim hatása alatt hengeresen mágnesezhető ferromágneses rúd torziós igénybevétele következtében előálló, a rúd torziós igénybevételével arányos elektromotoros erő indukálódik a rúdra felhiizott tekercsben. Az anyag alakváltozásának egy elektromotoros erő mérésén alapuló vizsgálati módszere más ismert módszerekhez képest azzal a kiemelkedő tulajdonsággal jár, hogy az elektromotoros erő létesítésére egyszerű gerjesztő-és felvevő1 berendezést alkalmazunk, emellett az eljárás közvetlen és mentes olyan közbenső lépésektől, amelyek bizonytalanságokkal járnak és a vizsgálat hatásfokát befolyásoljak. Az ismeretes nyúlásmérőkhöz képest a találmány szerinti nyúlásmérő a legpontosabb és segítségével végrehajtott mérések a legegyszerűbbeknek és legolcsóbbaknak tekinthetők. Az elektromágneses nyúlásmérőt számos, a felhasználás módjától és nagyságától függő szerkezeti kivitelben lehet elkészíteni. A szokásos elrendezési •módok egy tipikus kivitelét vázlatosan a rajz tünteti fel, amelyben az 1. ábra a nyúlásmérő elölnézetet, részben metszetben, a 2. ábra az alaprajzát és a 3. ábra annak oldalnézetét, a 4. ábra pedig egy alulról vett távlati képet tüntet fel. A találmány szerinti nyúlásmérő lényegében négy részből áll: az átviteli részből, a torziós testből, a gerjesztő és a felvevő^ részből. Az átviteli rész két teljesen azonos 1 homloklapból áll, amelyek ferdén elvágott szögűek és amelyek a 3 lemezkék segítségével vannak a 2 lábakkal összekötve. A 4 cső alakú torzióstest mindkét 1 homloklapot összeköti. A gerjesztő részt az 5 toroidos eséve alkotja, a felvevő részt pedig a 6 cséve. A felvevő, illetőleg a gerjesztő áramkörök egymásközött felcserélhetők. A gerjesztő áramot árammérő segítségével és a felvevő feszültséget feszültségmérő segítségévei ellenőrizzük. A 2 lábakat élek vagy csúcsok segítségével, amelyek révén a nyúlásmérő1 a mért anyaggal érintkezik, is helyettesíthetjük. A toroidos cséve, a csőalakú torzióstest belsején, és az 1 függőleges részeik mentén és a 6 cséve oldalai mellett vezet át, A mérést a nyúlásmérő segítségével úgy hajtjuk végre, hogy annak 2 lábait a mérendő anyaghoz erősítjük, pl. ragasztjuk. A mérendő anyag meghosszabbodása vagy megrövidülése a csuklóként
