147431. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses nyúlásmérő
2 147.431 működő 3 lemeakiék segítségével moagást visz át az 1 homloikfalüleíekre és ezáltal a 4 torziós testbe is. Ebben a 4 torziós testben torziós igénybevételt is magáiban, foglaló összetett igénybevétel keletkezik. Ha a gerjesztő áraim hatására az 5 toroidos cséve segítségével a 4 torziós testben koncentrikus körök alkotta elektromágneses mező alakult ki, akkor ezt az elektromágneses mezőt a torziós igénybevétel úgy deformálja, hogy az egy, az elfordulással, illetőleg az, anyagmeghosszabbodással arányos hosszirányú összetevőt létesít, ami által a 6 felvevő' tekercsen a feszültségmérővel mérhető elektromotoros erő lép fel. A 2. ábra szerinti vázlat a szöget képező 1 homlokfelületék ferdén levágott felületeit mutatja a szaggatott ferde vonalakkal. Mivel ezek a részek egymással nincsenek kapcsolatban, csupán az 1 homlokfelületiek két függőleges része marad a 4 torziióstesten keresztül kapcsolatban, ami által a mozgás átvitele marad az 1 homlokfelületein keresztül a 4 torzióstest felé. A vázlatos 2. ábra nem mutatja a torzióstest valódi nagyságát és alakját. Ezek az 1. és 3. ábrából láthatok. A két hoimloikfelület között az egyetlen merev kapcsolatot a 4 torzióstest adja. Ha a mért anyag változásait (rövidülés vagy hosszabbodás) a 3 lemezkék (4. ábra) viszik át az 1 homloklapokra, ez utóbbiak kölcsönös helyzete megváltozik, amivel a homloklapokkal mereven összekötött 4 torziós test torziós igénybevétele jár együtt. Az elektromágneses nyúlásmérő ebben az elrendezésben a húzó- és nyamofeszültségek mérésére szolgál, az; 1 homlokfelületek megfelelő kialakításával azonban azt a nyúlófeszültségek okozta alakváltozások és ennek következtében a hajlítási és torziós igénybevételek mérésére is fel lehet használni. Gáttömbök alakváltozásénak mérésére hasonló felépítésű, de természetesen nagyobb méretű nyúlásmérőt lehet félhasználni. A mért anyag és a nyúlásmérő különböző hőtágulása esetén lehet vagy közvetlenül a hőfokot mérni, vagy pedig, ha alakváltozást mérünk, szükséges a hőhatást kiegyenlítő nyúláamérővel, hasonlóan a nyúlásmérő szalaghoz, kiküszöbölni. A találmány szerinti nyúlásmérő a technika minden ágában felhasználható kisméretű hosszváltozások mérésére, függetlenül attól, hogy ezek az anyag mechanikai feszültsége, hőtágulás vagy pedig talaj elmozdulás következtében áHottaik-e elő. Így tehát a nyúlásmérő előnyösen völgyzárógátak alakváltozásának, kőzeteik elmozdulásainak (különöcen bányákban), hegynyomasoknak, hengennyomásoknák, bányagépek és más nagyméretű gépek által az; alapzatra gyakorolt nyomásnak, láncok húzófeszültségének, géprészek igénybevételének (biztonsági) stb. mérésére felhasználható. Minden esetekben ezeket a változásokat egyszerű és pontos módon eldktroimotoros erővé alakítjuk át, amelyeket feszültségmérővel távmérünk és regisztrálunk, pl. biztonsági relé bekapcsolásával, stb. A találmány további előnye az egyszerű szerkezet, amely elektronika alkalmazása nélkül működik. Szabadalmi igénypont: Ferromágneses torziós testből álló elektromágneses nyúlásmérő, amelynek torziós testét a gerjesztő1 áramkörön átfolyó' áraim mágnesezi, vagy amelynek torziós teste tartós mágnesiből áll, és amelynél a torziós test mágneses mezejének alakváltozása révén keletkező elektromotoros erőt felvevő áramkör veszi fel, azzal jellemezve, hogy a torziós testet (4) a mért anyag alakváltozása hatására előálló torziós igénybevételnek- úgy tesszük ki, hogy a test (4) mindkét végét homloklapokkal (1) látjuk el, amelyéket lomezikék (3) segítségével kötünk a mért anyagon alkalmazott lábakkal (2) vagy élekkel össze. 2 rajz A kiadasért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 602084. Terv Nyomda, Budapest V,. Balassi B'álint utca 21—23.
