147016. lajstromszámú szabadalom • Fűtő és melegvízszolgáltató üzemeljárás és berendezés kétvezetékes távfűtéshez

Megjelent: 19R0. május ,31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.016 SZÁM 36. e. OSZTÁLY — LA-402. ALAPSZÁM Fűtő és melegvíz-szolgáltató üzemeljárás és berendezés kétvezetékes távfűtéshez Lázár Lajos, Magasházy Béla, Kánya Ernő mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 25. Hőtermelő központ és hőfogyasztó létesítmények között létesülő forróvíz távfűtővezetékek általában két vezetékkel épülnek. Az egyik vezeték szállítja a hőtermelő központból a szabályozott hőfokú forró vizet a fogyasztókhoz, a másik vezeték pedig a fogyasztóknál lehűlt vizet szállítja vissza a hőter­melő központba, amely lehet kazántelep, hőerőmű etb. Ha lakótelepen kiépülő forróvíz távfűtőveze­tékkel az épületek fűtési hőszükségletén kívül a használati melegvíz-előállítás hőszükségletét is el kívánják látni, akkor a jelenleg ismert megoldá­soknál vagy növelik a távfűtővezetékben kering­tetett víz mennyiségét és emiatt a csőátmérőket is (jelenleg ismert kétvezetékes és háromvezetékes rendszer), vagy két (négyvezetékes rendszer) csőu vezetéket építenek ki, ahol az újabb csővezeték­pár a haszonmelegvíz előállítására szolgáló előre­menő és visszatérő forró víz szállítására szolgál. A jelenleg ismert kétvezetékes megoldásnál azért növelik a keringtetett vízmennyiséget és ennek megfelelően a csőméreteket, hogy az épü­letekben a fűtési berendezéssel párhuzamosan kap­csolt használati melegvíz-melegítő berendezés hő­szükségletét — akár csúcsfogyasztás idejében is —• fedezni tudják. Három- és négyvezetékes rendszer­nél a használati meleg víz hőszükségletét külön csővezetékben szállított forró vízzel fedezik. Ez a forró víz háromvezetékes rendszernél a fűtési rendszerrel közös, növelt méretű visszatérő veze­tékben, négyvezetékes rendszernél pedig a negye­dik csővezetékben tér vissza a hőtermelő köz­pontba. A találmány célja, hogy a használati melegvíz­előállítás hőszükségletének meglevő távfűtőhálózat­ból való ellátása esetén mellőzhető legyen két­vezetékes rendszernél a távfűtőhálózat csőátmérői­nek növelése, illetve harmadik, vagy harmadik és negyedik csővezeték kiépítése. Ugyanez úgy is fogalmazható, hogy valamely adott kétvezetékes távfűtőhálózatban, ahol a keringtetett forró víz mennyisége nem növelhető, változatlan mennyi­ségű forró víz legyen keringtethető' — és így a csőátmérők azonosak legyenek — függetlenül attól, hogy a hálózat eredetileg csak az épületfűtés bőszükségletél volt hivatva fedezni és most ezen­kívül a használati meleg víz hőszükségletét is szolgáltatja. A találmány a kitűzött feladatot úgy oldja meg, hogy meglevő kétvezetékes rendszerű, központi hőfokszabályozású távfűtőhálózatoknál a fűtési idény enyhe és hidegebb szakaszában a távfűtő­hálózat előremenő csővezeték-rendszerébe kerülő forró víz hőmérsékletét — az épületfűtéshez min­denkor szükséges vízhőniénséklethez képest — megfelelően növeli. A távfűtőhálózat változatlan mennyiségű, de a fűtési idény enyhe külső hőmérsékletű szakaszá­ban növelt hőfokú, előremenő forró vizének többlet hőtartalmát először átadja a használati meleg víz­nek (boylerben levő szekunder víznek) és csak hőfokának megfelelő csökkenése után kerül az épület fűtési berendezésének hőkicserélőjébe (akár felületi, akár keverő rendszerű hőkicserélőjébe). A használati meleg víz (szekunder víz) erős fel­melegedésének és a magasabb hőmérsékletnél meg­kezdődő vízkőkiválásnak elkerülése végett, a ta­lálmány hidegebb időjárásnál — épületen belüli átkapcsolóberendezéssel — a növelt hőfokú táv­vezetéki előremenő forró vizet közvetlenül az épü­let fűtési berendezésének hőkicserélőjébe vezeti és annak keringésben levő szekunder vizét, amely a fűtéshez szükségesnél ily módon nagyobb hőmér­sékletre hevül, először a használati meleg víz boy­lerén vezeti keresztül és csak az ott bekövetkező hőfokcsökkenés után vezeti a fűtőtestekbe. A fű­tési idény még hidegebb szakában a találmány már mellőzi az előremenő távvezetéki forró víz hőmérsékletének az épületfűtés által meghatáro­zott érték fölé emelését és a használati meleg víz hevítését a távvezeték visszatérő vizével éri el. Ebből a célból átkapcsoló berendezéssel megfelelő átkapcsolást hoz létre. Kevésbé hideg időjárású teleken ez a harmadik kapcsolási mód mellőzhető. A haszonmelegvíz-előállítás és fűtés előbbiekben leírt találmány szerinti sorbakapcsolása azzal a különleges előnnyel is jár, hogy csak az átlagosan fogyasztott haszonvíz felmelegítésére kell felké­szülni. Csúcs-haszonvízfogyasztás esetén a közpon­tilag kiadott forró víz hőtartalmából a melegvíz­előkészítés viszonylag többet fogyaszt és ezzel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom