147016. lajstromszámú szabadalom • Fűtő és melegvízszolgáltató üzemeljárás és berendezés kétvezetékes távfűtéshez
Megjelent: 19R0. május ,31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.016 SZÁM 36. e. OSZTÁLY — LA-402. ALAPSZÁM Fűtő és melegvíz-szolgáltató üzemeljárás és berendezés kétvezetékes távfűtéshez Lázár Lajos, Magasházy Béla, Kánya Ernő mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 25. Hőtermelő központ és hőfogyasztó létesítmények között létesülő forróvíz távfűtővezetékek általában két vezetékkel épülnek. Az egyik vezeték szállítja a hőtermelő központból a szabályozott hőfokú forró vizet a fogyasztókhoz, a másik vezeték pedig a fogyasztóknál lehűlt vizet szállítja vissza a hőtermelő központba, amely lehet kazántelep, hőerőmű etb. Ha lakótelepen kiépülő forróvíz távfűtővezetékkel az épületek fűtési hőszükségletén kívül a használati melegvíz-előállítás hőszükségletét is el kívánják látni, akkor a jelenleg ismert megoldásoknál vagy növelik a távfűtővezetékben keringtetett víz mennyiségét és emiatt a csőátmérőket is (jelenleg ismert kétvezetékes és háromvezetékes rendszer), vagy két (négyvezetékes rendszer) csőu vezetéket építenek ki, ahol az újabb csővezetékpár a haszonmelegvíz előállítására szolgáló előremenő és visszatérő forró víz szállítására szolgál. A jelenleg ismert kétvezetékes megoldásnál azért növelik a keringtetett vízmennyiséget és ennek megfelelően a csőméreteket, hogy az épületekben a fűtési berendezéssel párhuzamosan kapcsolt használati melegvíz-melegítő berendezés hőszükségletét — akár csúcsfogyasztás idejében is —• fedezni tudják. Három- és négyvezetékes rendszernél a használati meleg víz hőszükségletét külön csővezetékben szállított forró vízzel fedezik. Ez a forró víz háromvezetékes rendszernél a fűtési rendszerrel közös, növelt méretű visszatérő vezetékben, négyvezetékes rendszernél pedig a negyedik csővezetékben tér vissza a hőtermelő központba. A találmány célja, hogy a használati melegvízelőállítás hőszükségletének meglevő távfűtőhálózatból való ellátása esetén mellőzhető legyen kétvezetékes rendszernél a távfűtőhálózat csőátmérőinek növelése, illetve harmadik, vagy harmadik és negyedik csővezeték kiépítése. Ugyanez úgy is fogalmazható, hogy valamely adott kétvezetékes távfűtőhálózatban, ahol a keringtetett forró víz mennyisége nem növelhető, változatlan mennyiségű forró víz legyen keringtethető' — és így a csőátmérők azonosak legyenek — függetlenül attól, hogy a hálózat eredetileg csak az épületfűtés bőszükségletél volt hivatva fedezni és most ezenkívül a használati meleg víz hőszükségletét is szolgáltatja. A találmány a kitűzött feladatot úgy oldja meg, hogy meglevő kétvezetékes rendszerű, központi hőfokszabályozású távfűtőhálózatoknál a fűtési idény enyhe és hidegebb szakaszában a távfűtőhálózat előremenő csővezeték-rendszerébe kerülő forró víz hőmérsékletét — az épületfűtéshez mindenkor szükséges vízhőniénséklethez képest — megfelelően növeli. A távfűtőhálózat változatlan mennyiségű, de a fűtési idény enyhe külső hőmérsékletű szakaszában növelt hőfokú, előremenő forró vizének többlet hőtartalmát először átadja a használati meleg víznek (boylerben levő szekunder víznek) és csak hőfokának megfelelő csökkenése után kerül az épület fűtési berendezésének hőkicserélőjébe (akár felületi, akár keverő rendszerű hőkicserélőjébe). A használati meleg víz (szekunder víz) erős felmelegedésének és a magasabb hőmérsékletnél megkezdődő vízkőkiválásnak elkerülése végett, a találmány hidegebb időjárásnál — épületen belüli átkapcsolóberendezéssel — a növelt hőfokú távvezetéki előremenő forró vizet közvetlenül az épület fűtési berendezésének hőkicserélőjébe vezeti és annak keringésben levő szekunder vizét, amely a fűtéshez szükségesnél ily módon nagyobb hőmérsékletre hevül, először a használati meleg víz boylerén vezeti keresztül és csak az ott bekövetkező hőfokcsökkenés után vezeti a fűtőtestekbe. A fűtési idény még hidegebb szakában a találmány már mellőzi az előremenő távvezetéki forró víz hőmérsékletének az épületfűtés által meghatározott érték fölé emelését és a használati meleg víz hevítését a távvezeték visszatérő vizével éri el. Ebből a célból átkapcsoló berendezéssel megfelelő átkapcsolást hoz létre. Kevésbé hideg időjárású teleken ez a harmadik kapcsolási mód mellőzhető. A haszonmelegvíz-előállítás és fűtés előbbiekben leírt találmány szerinti sorbakapcsolása azzal a különleges előnnyel is jár, hogy csak az átlagosan fogyasztott haszonvíz felmelegítésére kell felkészülni. Csúcs-haszonvízfogyasztás esetén a központilag kiadott forró víz hőtartalmából a melegvízelőkészítés viszonylag többet fogyaszt és ezzel a