147016. lajstromszámú szabadalom • Fűtő és melegvízszolgáltató üzemeljárás és berendezés kétvezetékes távfűtéshez
2 147.016 fűtésre jutó hőmennyiség átmenetileg csökken. Haszonmelegvíz-fogyasztás nélküli időperiódusban viszont a fűtésre jutó hőmennyiség meghaladja a fűtési szükségletet, A fűtendő objektumok hőkapacitása a fűtésben előálló ingadozást kiegyenlíti. A csúcs-haszonvízfogyasztás helyett az átlagos fogyasztásra való felkészülés azt jelenti, hogy igen hideg időben a fűtésre kiadott hőnek csak mintegy 15%-a fordítódik 'haszonvíz-melegítésre, míg enyhe időben kb. 50%. Ugyanez a százalékos érték csűcshaszonvízfogyasztásra való felkészülés esetén mintegy hatszoros lenne. A haszonmelegvíz-előkészítés a találmány szerinti sorbakapcsolással tehát a fűtési hőigény tört részének megfelelő hőmennyiséggel lehetséges és így a találmány a kiadott forró víz hőfokának némi növelésével lehetővé teszi meglevő forróvíz távfűtőhálózatból vett hőenergiával a használati meleg víz előállítását, anélkül, hogy a távvezetéki hálózatban az épületfűtéshez szükségesnél több vizet kellene keringtetni, növelni kellene a csőátmérőket, vagy emiatt újabb csövet kellene a hálózatban kiépíteni. Mindamellett a kiadott forró víz: hőfokának növelése önmagában veszteséget is jelent. A forró vizet ugyanis korszerű módon fűtőturbinában már munkát végzett gőzzel melegítjük fel és a turbinában nyert munka csökken, ha a forró víz hőfokát növeljük. Űj hálózat építésénél tehát, ha a fűtésen kívül haszonmelegvizet is akarunk előkészíteni, csak kevéssé térünk el a forró víz fűtés szempontjából gazdaságos hőfokától; az átlagos haszonmelegvízfogyasztás hőszükségletét részben a fűtésre kiadott forrővíz-mennyiség növelésével szolgáltatjuk. Az előzőek során már ismertetett különféle sorbakapcsolási móddal eléri a találmány szerinti üzemeljárás, hogy az eddig ismert kétvezetékes rendszereknél a boylereknél nélkülözhetetlen, drága és megbízhatatlan működésű önműködő hőfokszabályozók, illetve hőfokkorlátozók is mellőzhetőkké válnak. Ttovábbi előny mutatkozik erőműből vett hőenergia esetén az előzőkben „még hidegebbnek" nevezett időszakban, amikor a találmány szerint visszatérő vízzel hevíthető a boyler vize. Fűtési idényen kívüli időszakban a távvezetékben csökkentett mennyiségű, megfelelően választott hőfokú víz keringtethető. A fűtési idény befejeztével az épületek fűtési berendezését az átkapcsoló berendezéssel a távfűtő hálózatról le kell kapcsolni. A jelen leírásban szereplő átkapcsoló berendezés szabványos csőelzáró szerelvényekből és csövekből, a mellékelt kapcsolási vázlatok szerint (1. és 2. ábra) készíthető el. Ennek részletes leírását a következők tartalmazzák. A leírt módon az év minden szakában a megfelelő (általában 50 C°) hőfokú használati meleg víz biztosítható. A külső hőmérsékletet illetően az „enyhe" szakaszon a +5 C°-nál melegebb, a „hidegebb" szakaszon a +5 C°-nál és —2 C° közötti külső hőmérsékletet, a „még hidegebb" szakaszon a —2 C°-nál hidegebb külső hőmérsékletet értjük. Ezek a hőfokhatárok tájékoztató jellegűek, néhányfokos eltérés megengedhető. A találmány közelebbi megvilágítására két példaképpen! kiviteli módot ismertetünk. A) Az egyik kiviteli mód közepes nagyságú (kb. 30 lakásos) olyan épületre vonatkozik, amelynek fűtése közvetett rendszerű, a távfűtő hálózatból érkező primer forró víz hőenergiájának megfelelő részét felületi hőkicserélő készülékben adja át az épületet fűtő' szekunder víznek és boylerben a használati meleg vízként fogyasztásra kerülő szekunder víznek (1. ábra). Az 1. ábrán szereplő hivatkozási jelek magyarázata a következő: H — hőtermelő központ; Te — távfűtő hálózat előremenő vezetékei: Tv távfűtő hálózat visszatérő vezetékei; E — épület, külső fala; Éc — épület belső1 előremenő fűtési vezeték; É v — épület belső visszatérő fűtési vezeték; F — felületi hőkicserélő; O — osztó; B — boyler a használati meleg víz előállítására; V — vízvezetéki hideg víz; M — használati meleg víz; 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 — csőelzárók, A berendezés működése a következő: A fűtendő épület —E— hőátvevő központjába a hőtermelő központból a távfűtőhálózat —Te —• előremenő vezetékében érkezik a hőtermelő központban központilag szabályozott hőfokú forró víz. A hőátvevő központban a forró víz hőtartalmának megfelelő részét leadja és csökkent hőfokkal a távfűtő vezeték visszatérő vezetékében visszatér a hőtermelő központba, ahol ismét felmelegszik. Az épület hőátvevő központjában, az átkapcsoló berendezés csőelzáróinak megfelelő helyzetbe állításával, négyféle vízkeringési helyzet hozható létre: a) helyzet. Alkalmazandó fűtési idényben -|-5 C foknál melegebb napi átlagos külső hőmérsékletű időszakban. Nyitva a —4, 7, 2— és —3—• jelű csőelzárók. Zárva az —1, 5, 6, -8— és —9— jelű csőelzárók. • . -b) helyzet, Alkalmazandó fűtési idényben -f-5 C° és —2 C° közötti napi átlagos külső hőmérsékletű időszakban. Nyitva az —1, 3, 5— és —8— jelű csőelzárók. Zárva a —2, 4, 6, 7— és —9— jelű esőelzárók. c) helyzet. Alkalmazandó fűtési idényben —2 C foknál hidegebb napi átlagos: külső hőmérsékletű időszakban. Nyitva az; —1, 2, 6— és —9— jelű csőelzárók. Zárva a —3, 4, 5, 7— és: —8— jelű csőelzárók. d) helyzet. Alkalmazandó fűtési idényen kívüli időszakban. Nyitva a —4— és —9— jelű csőelzáró. Zárva az —1, 2, 3, 5, 6, 7— és —8— jelű csőelzáró. Átkapcsolásra évenként 5—6-szor van szükség. B) A másik kiviteli mód hasonló nagyságú olyan épületre vonatkozik, amelynek fűtése közvetlen rendszerű. A távfűtő hálózatból érkező forró víz keverőinjektoi'ban keveredve az épület belső fűtőberendezésének visszatérő vizével, annak hőfokát megfelelően növeli. A használati meleg vízként fogyasztásra kerülő szekunder vizet boylerben melegíti a távvezeték forró vizének hőenergiája (2. ábra). A 2. ábrán szereplő hivatkozási jelek magyarázata azonos az 1. ábra hivatkozási jeleinek magyarázatával (felületi hőkicserélő ennél a kiviteli módnál nincs). Ezenkívül: I — injektor. A berendezésnél a szükséges átkapcsolások azonosak az első példában ismertetett átkapcsolásokkal.
