146996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés térfogatváltozások, esetleg mozgások mérésére főleg orvosi célokra
Megjelent: 19^0. május 3!. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.996. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY .— Fl-135. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés térfogatváltozások, esetleg mozgások mérésére, főleg orvosi célokra Dr. Figar Stepan orvos, Praha A bejelentés napja: 1958. október 17. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1957. október 18. A jelen találmány oly eljárásra és berendezésre vonatkozik, amely térfogatváltozások és, adott esetben mozgások mérésére alkalmas, különösképpen orvosi célokra. A találmánynál a mérést egy kondenzátor elektrosztatikus mezejének alkalmazásával végezzük el és emellett a vizsgált testrészt (pl. az ember ujját) ebbe az elektrosztatikus mezőbe visszük. Ezután a kondenzátort nagyfrekvenciás körbe kapcsoljuk, amellyel ennek a kondenzátornak a kapacitás-változásait egy jelzőkészüléken láthatóvá tesszük. Emellett természetesen ismert berendezéseket használhatunk, pl., célszerű kivitelű katódsugárcsővel felszerelt diszkriminátort. ...',-:.•.": "' • '• Ismeretesek már oly vizsgálati módszéfek, ame-! lyeknél a vizsgálatnak alávetett testrész,,.,pl..' az ujj, maga alkotja a kondenzátor tulajdonképpeni dielektrikumát, e kondenzátor k^t elektródája pedig az ujj két oldalához szorul. Ha az ujj vértartalma nagyobb vagy kisebb, ill. ha a vérkeringés erősödik, vagy csökken, megváltozik a dielektrikum dielektrikus állandója és ezzel a kondenzátor kapacitása is változik. A dielektrikus "állandónak ezek a változásai azonban nagyon csekélyek és így viszonylag nehéz azokat mérni. Ezért az ismert efféle mérési eljárásoknál ki kell küszöbölni a többi tényezőt, amelyek a kondenzátor kapacitását esetleg lényegesen nagyobb mértékben változtathatják; ez úgy értendő, hogy az említett többi tényező befolyása nagyobb, mint a dielektrikus állandónak a vérkeringés okozta változásai. E mérési eljárást nagyon hátrányosan befolyásolja pl. az ujj és az elektróda közötti légrés nagyságának változása, miért is ezen ismert mérési eljárásnál gondoskodni kell arról, hogy az elektródák közvetlenül szoruljanak a test felszínéhez. Az. e célra használt elektródákat ennek megfelelően különleges módon kell előállítani és kialakítani. Egyes esetekben a vizsgált testrész és az; elektróda között még alátéteket is alkalmaznak, amelyek vastagsága biztosítja a testrész és az elektróda közötti távolság állandóságát. Orvosi célokra azonban igen nagy fontossága van annak, hogy bizonyos térfogatváltozásokat pontosan és emellett nagyon finoman mérjünk, Így pl. az úgynevezett pletizmográfiai vizsgálatoknál, ha különböző ideg-reakciókat és más efféle jelenségeket kell meghatározni, fontosak a térfogatmérések. A könnyen elérhető vagy «hozzáférhető testrészeken, pl. az ujjon, fülcirnpán, orr-közfalon, tenyéren, vagy talpon kívül, melyek ha nehezen is, az eddigi eljárással mérhetők, igen fontos még. a belső szervek pletizmográifiai vizsgálata is. Ilyen vizsgálatot kell végezni pl. a szemen vagy dobhártyán, sőt néha a nagyagy, szív, belek vagy más belső részek is.vizsgálandók a mozgások szempontjából. Ilyen vizsgálandó' mozgás pl. a vékonybél perisztaltikája. Az eddig ismert mérési módszereket ezekre a célokra a következő okokból kifolyólag nem lőhetett használni: A vérkeringés okozta térfogatváltozásokkal összefüggően a dielektrikus állandó változásai gyakorlatilag véve nem mérhetők. Az eddigi eljárásoknál a mérési elektródának a vizsgált testrészen való közvetlen felfekvése nem nélkülözhető, miáltal azonban belső szervek gyakorlatilag a nem vizsgálható részek közé tartoznak. Ha olyan testrészt akarunk vizsgálni, amelynél az elektróda közvetlen odaszorítása mégis lehetséges, akkor ezáltal egyes esetekben az idegek működése lényegesen megváltozik, ami a mérési eredményeket torzítja. Vannak olyan esetek is, amelyeknél a mérési elektróda közvetlen odaszorítása nem megvalósítható, pl. azért, mert ez a felfekvés a szemnél vagy más érzékeny testrésznél nagyon élénk idegizgalmakat okozna. A találmány kiküszöböli mindezeket a hátrányokat. A találmánynál a vizsgálatnak alávetett testrészt behelyezzük ugyan az elektrosztatikus mezőbe, a találmány szerinti eljárás mégis teljesén újszerű és számottevő műszaki, valamint orvosi hatások elérését teszi lehetővé. A találmány lényege az, hogy a nagyfrekvenciás kör frekvenciájának változtatása révén a kondenzátor légrés-