146995. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyag szivattyú belső égésű motorokhoz

Megjelent: 19R0. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.995. SZÁM 46. c2

. 100—115. OSZTÁLY — Fl-128. ALAPSZÁM Tüzelőanyag szivattyú belsőégési motorokhoz Finna János tervező, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 29. Dieselmotorok számára a tüzelőanyag szivattyúk különböző fajtái ismeretesek, de ezek egyike sem működik tökéletesen és emellett ezek a szivattyúk viszonylag bonyolult szerkezetűek. Robbanó motorok számára eddig még jó és kielégítő működésű szivattyú nem vált ismeretessé, ezeket az Ottomotoroknak is nevezett motorokat tehát a gyakorlatban mindig porlasztóval (karburátorral) tartják üzemben. A porlasztónak azonban rendkívül nagy hátránya, hogy a dugattyú nem tiszta levegőt, hanem robbanókeveréket sűrít és ezáltal a sűrítési viszony csak kicsi lehet, A találmány oly tüzelőanyag, szivattyúra vonatkozik, amely 'mindkét motor típushoz, tehát a nyersolajmotorokhoz éppúgy alkalmazható, mint a benzinnel vagy bárminő más folyékony üzemanyaggal működtetett -motorokhoz. Ezáltal lehetővé válik egy olcsón beszerezhető és gazdaságosan, megbízhatóan működő szivattyú használata a nyersolaj motorok (Dieselmotorok) számára, de a szivattyú a személygépkocsikban szokásos benzinmotoroknál is jól használható és biztosan meggátolja a nagyon hátrányos kopogást, még magas sűrítési viszony esetén is. A találmány lényege, hogy a motor ide-oda lengő kétkarú emelőt tart mozgásban, amelynél a karok viszonya változtatható és ezzel a kilengés nagysága is változik, ez az emelő pedig változó lökethosszal két memforánszivattyút tart működésben, amelyek egyike akkor szív, amikor a másik nyom és így ezek a szivattyúk gyakorlatilag véve állandó áramban juttatják a tüzelőanyagot a motor hengereibe. A szivattyúk után a folyékony tüzelőanyag először egy nyomáskiegyenlítő membránhoz áramlik, majd pedig az üzemanyag elosztóba kerül, ahonnan a kívánt mennyiség a megfelelő időpontban a hengerekbe jut. A csatolt rajz a találmány példaképpeni kiviteli- alakját vázlatosain mutatja. A motor az •—1— tengelyt hajtja, amely megfelelő (a rajzon fel nem tüntetett) áttétel révén a —2— tárcsát tartja forgásban és az ezen levő excentrikus —3— csap a kétkarú —4— emelő hasítékjába nyúlva azt ide-oda lengő mozgásban tartja. A kétkarú emelő —5— forgáspontja az emelő hosszirányában eltolható és ezáltal az emelő másik vége kisebb vagy nagyobb utakat jár be. Ez a vége az emelőnek a —6— rudat mozgatja és ezáltal a —7— csőmembrán-szivattyúkat tartja üzemben. A szivattyúk a —8— vezetékből szívják az üzemanyagot és a —9— nyomócsőbe továbbítják olyképp, hogy a két szivattyú közül az egyik mindig szív és a másik mindig nyom. A tüzelőanyag a —9— nyomócsőből a —10— csőmembránba kerül, amelynek szerkezete vagy kivitele a szivattyúkéhoz teljesen hasonló és amely a —16— csavarral szabályozható —11— nyomórugó hatása alatt áll. Innen a tüzelőanyag a —12— elosztóba kerül, amelynek lényege a motor által hajtott forgó tárcsa, amelyen levő rövid csatorna a —13— nyomócsövet mindig csak egy —14— csővel hozza kapcsolatba. Az utóbbi csövek egyegy hengerhez vezetnek, tehát a motor hengerein levő porlasztókkal állnak kapcsolatban. A rajz szerinti kivitel négyhengeres motorhoz tartozik, a —14— csövek száma tehát egyenlő a hengerek számával. A leírt szerkezet működése a következő: a —7— csőmembrán szivattyúk által szállított tüzelőanyag a —10— nyomáskiegyenlítő szívószelepén át áramlik be és nyomószelapén át jut ki a —13— csővezetékbe, eközben pedig nyomása gyakorlatilag véve állandó marad, mert ez a nyomás a —11— rugó beállításától függ. Ha a porlasztást pl. 130 att nyomás alatt akarjuk foganatosítani, a -—11— rugóval az ennek megfelelő erőt engedjük a —10—• membránra hatni és így a nyomás a szállított tüzelőanyag mennyiségének változásakor csak igen kis mértékben, gyakorlatilag elhanyagolhatóan változik. A —10— csőmembrán ugyanis tüzelőanyaggal állandóan tele van és ezt a tüzelőanyag-menynyiséget a —11— rugó a kívánt nyomáson tartja. A tüzelőanyag legkisebb mennyisége is ezek szerint csak ezen a nyomáson tud a —10—- részbe bejutni és abból távozni, viszont a legnagyobb szállított folyadékmennyiségnél ez a nyom#5 csak az áramlási ellenállásnak megfelelően, tehát nagyon kis mértékben emelkedik. Az égés kezdésének pillanatát, ill. az előgyújtási könnyen lehet szabályozni, mert e célból csak a —12— tárcsa és az azt hajtó —15— tengely egymáshoz való viszonyát kell kismértékben (is-