146994. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerékszivattyú

Megjelent: 1980. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.994. SZÁM 59. e. OSZTÁLY — FE—445. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Fogaskerékszivattyú Fémáru és Szerszámgépgyár, Budapest, mint a feltalálók: Nemes Géza technológus, Metka Ferenc mérnök, Pópity Sándor mérnök, Balezer János technológus, Barna Károly mérnök és Pálosy László mérnök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1959. április 8. A szerszámgépeken, valamint a járműveken al­kalmazott korszerű hidraulikus berendezések fo­gaskerékszivattyúinak általában 50—60 atmoszféra nyomásra, 30—50 1 folyadékot kell szállítani per­cenként. Az ilyen követelményeket kielégítő ismert fogaskerékszivattyúk átlaga csak 400—500 üzem­órán keresztül tudja ezt a teljesítményt nyújtani, mert ennyi idő alatt vagy teljesen tönkremennek, vagy komolyabb javításra szorulnak. Az ismert fogaskerékszivattyúk ilyen rövid élet­tartamának fő oka, hogy a fogaskerekek tengelyei nincsenek megfelelőén tehermentesítve. A tenge­lyek az üzemi nyomás folytán a csapágyakra nagy csapágynyomást fejtenek ki, s ennek hatására — különösen siklócsapágyazás esetén — a csapágyak­ban rövid idő alatt is nagymérvű kopás követke­zik be. A csapágyak kopásával a tengelyek az ere­deti helyzetükből elvándorolnak s a fogaskerekek a szivattyúház belső felületét súrolva kikoptatják azt. Ezáltal a fogaskerekek fejszalagjai és a szi­vattyúház között tömítetlenség áll elő, ami lehe­tetlenné teszi az előbb említett teljesítmény szol­gáltatását. A fogaskerékszivattyúk tengelyeinek hidrauli­kus terhelése következtében előálló nagy csap­nyomás folytán a csapágyak a megengedettnél jobban melegszenek, majd a tengelycsapok berá­gódnak, s a szivattyúk üzemképtelenné válnak. Ez a hiba különösen olyan 'berendezéseknél alkal­mazott fogaskerékszivattyúk korai tönkremenését okozza, ahol az olaj nagyfokú elszennyeződésnek van kitéve, pl. kombájnoknál, ugyanis a tengely­csapok berágódását itt még az is elősegíti, hogy a csapágyak kenésére szolgáló kis keresztmetszetű olajcsatornák az olaj szennyezettsége miatt eltö­mődnek, s a nagy terhelés folytán amúgy is túl­melegedett csapágyak kenése sem megfelelő. A tengelyek hidraulikus tehermentesítését né­hány szivattyútípusnál úgy kívánják megoldani, hogy a fogaskerekek mellett elrendezett betétek­ben hornyokat képeznek ki, amelyek a szivattyú szívótere és a fogkoszorú egy része közötti közle­kedést tesz lehetővé. E megoldásnak hátránya, hogy a fogaskerekekre axiális terhelést jelent, mi­nek folytán a fogaskerekek síkfelületei, valamint az ezekkel szemközt levő felületek között súrló­dáshoz vezet, aminek végső következménye szin­tén az, hogy a szivattyú nem tud az eredeti nyo­másra szállítani. Ritkábban alkalmazottak az olyan fogaskerék­szivattyúk, melyeknél a fogaskerekek agyrésze át van fúrva a hidraulikus tehermentesítés érdeké­ben. E megoldás hátránya, hogy csökkenti a ten­gely keresztmetszetét, és hogy kiegyensúlyozat­lansághoz vezet. A hidraulikus tehermentesítést célzó megoldá­sok közös hátránya, hogy a foghézagokból kinyo­módó olaj a szivattyú szívóterébe van visszave­zetve, ami a szivattyú volumetrikus hatásfokát rontja. Az ismert fogaskerékszivattyúknál mindkét ten­gely forog. Ennek egyrészt az a hátránya, hogy így a csapágyazás költséges, másrészt, mivel a ten­gelyeken a fogaskerekeket ékkötéssel rögzítik, a kis átmérőjű tengelyeken csak kisméretű ékek al­kalmazhatók, amelyek viszont csak kis nyomaté­kok átvitelére alkalmasak. Ha viszont a tengelyek­kel egy darabból képezik ki a fogaskerekeket, ak­kor az előállítási költség nagymértékben megnő. További hátránya még az ismert fogaskerék­szivattyúknak, hogy csak egy irányú folyadékszál­lításra alkalmasak. Az ismert fogaskerékszivattyúknál azonos for­dulatszám melletti teljesítményváltozást csak az összes alkatrészek méreteinek megváltoztatásával lehet eszközölni, ami gazdaságos gyártást biztosító pzivattyúcsaládok kialakítását lehetetlenné teszi.. Az egyes alkatrészek meghibásodása esetén azok egyszerű kicserélése sem oldható meg. A találmány szerinti fogaskerékszivattyú mentes a fent felsorolt hátrányoktól, mert egyes elemei­nek kiképzése, valamint szerkezeti felépítése foly­tán a tengelyek hidraulikus tehermentesítése tö­kéletes, mert kétirányú folyadékszállítást tesz le­hetővé, mert tengelyének, illetve hajtott fogas­kerekének csapágyazása egyszerű és olcsó, azon­kívül lehetővé teszi, hogy a különböző teljesít­ményű szivattyúk csak néhány alkatrész méretei­nek megváltoztatásával kialakíthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom