146994. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerékszivattyú
2 146.9:34 A találmány szerinti fogaskerékszivattyút részleteiben a rajzon bemutatott példakénti kivitel kapcsán az alábbiakban ismertetjük. Az 1. ábra a fogaskerékszivattyút hosszmetszetben tünteti fel, míg a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő A—A ••metszet. Az 1. szivattyúházban a 2, 3, 4 és 5 betétdarabok által közbefogva van elrendezve a 8 hajtó fogaskerék és a 9 hajtott fogaskerék. A szivattyút egyik oldalról a 14 és 16 csavarokkal az í szivattyúházhoz erősített 12 zárt fedél, a másik oldalról pedig a 15 és 17 csavarokkal az 1 szivattyúházhoz erősített 13 fedél zárja le. A fogaskerékszivattyú 6 hajtó tengelye a 13 fedélben 23 tömítéssel van ellátva. A hajtó tengely 7• tengelyvégére ható, az erőátvitelből származó radiális erő felvételére a 24 csapágy — célszerűen gördülőcsapágy — szolgál, amelyet kifelé a 25 csapágyfedél zár le. A hajtó tengely axiális terhelését a 18 talpcsapágy veszi fel. A 6 hajtó tengelynek a fogaskereket hordó része bordákkal van ellátva, s e bordás tengelyszakaszra van illesztve a 8 hajtó fogaskerék. A 2, illetve 3 betétdarabokban elrendezett 19, illetve 21 hüvelyekbe illesztett 20, illetve 22 csapágyak — célszerűen tűgörgős csapágyak — a 6 hajtó tengely vezetésére szolgálnak. A 4 és 5 betétek furatába szorosan van illesztve a 11 csap, amelyhez a 11 csapágy — célszerűen tűgörgős csapágy — révén kapcsolódik a 9 hajtott fogaskerék. Az 1 szivattyúházban vannak kialakítva a 26, 27, 28 és 29 csatornák, amelyek a hidraulikus nyomáskiegyenlítést szolgálják. A kiegyenlítő csatornákat az 1 szivattyúházba béöntött acélcsövek képezik. E nyomáskiegyenlítő csatornák a fogaskerekek kapcsolódási szakaszának két oldalán levő 34, illetve 35 gyűjtőterekből indulnak, és az általuk körülölelt fogaskereket befogadó üregbe, ezen üreg és a kiindulási gyűjtőtér áthatási szakaszával átellenes szakaszon torkollanak. így például a 26 csatorna a 34 gyűjtőtérből indul és az áltála körülölelt 8 hajtó fogaskereket befogadó üregbe ezen üreg és a 34 gyűjtőtér áthatási szakaszával átellenes 31 szakaszon torkollik. A nyomáskiegyenlítő csatornák szerepének ismertetéséhez példaként tételezzük fel, hogy a fogaskerékszivattyú 37 menetes furatába a szívócső, míg a 36 menetes furatba a nyomócső van csavarva. Ennek megfelelően a 35 gyűjtőtér a szívó- , tér, míg a 34 gyűjtőtér a nyomótér. A példa szerinti feltételezésnél a 8 hajtó fogaskeréknek az óramutatóval ellentétes, míg a 9 hajtott fogaskeréknek az óramutatóval megegyező értelmű forgása felel meg (a fogaskerekek forgási értelme a 2. ábrának megfelelően értelmezendő). Ilyen üzemi adottságok mellett a 34 nyomótérben uralkodó nagy nyomási következtében a 6 és 10 tengelyt a 34 nyoimótér és a fogaskerekeket befogadó üreg áthatási szakasza felőli erők terhelnék. Mivel azonban a 26 csatorna 31 torkolata, valamint a 27 csatorna 33 torkolata az említett erők hatásvona-1 Iában van, továbbá mert a csatornákon át a 34 nyomótérben uralkodó nyomás a 31, illetve 33 torkolati hely környezetében uralkodó nyomással kiegyenlítődik, így a tengelyeket ilyen irányú erők nem terhelik. A 35 szívótér és a 31, illetve 33 torkolati hely között •• levő fogak kellő tömítést biztosítanak, így a csatornák és torkolati helyek javasolt elrendezése a volumetrikus hatásfokot nem rontja. A 34 nyomótér felől ható erők kiegyenlítése mellett az ezen erőkre megközelítően merőleges irányú, a 35 szívótér felé mutató erők kiegyenlítése az előbbi meggondolással értelemszerűen megegyező meggondolás alapján a 28 és 29 csatornák révén történik. Mivel a 30, 31, 32 és 33 torkolati helyek a .fogaskerekek tengelyein átmenő síkra szimmetrikusan vannak elrendezve, úgy a szivattyú tengelyei kétirányú folyadékszállítás mellett is hidraulikai erőktől tökéletesen tehermentesítettek. Az ábrán bemutatott és'a fentiekben ismertetett példakénti kivitelből' megállapítható, hogy a találmány szerinti fogaskerékszivattyúnál a tengelyek, illetve csapágyak túlterhelése és ebből eredően a szivattyú korai tönkremenetele nem következik be. A hajtó tengely bordás kialakítása folytán nagy "nyomaték átvitelére alkalmas, továbbá a ráillesztett' fogaskerék központos helyzetét is biztosítja. A -hajtott kerék tengelye hajlításra szinte egyáltalán nincs igénybevéve, csak nyírásra. A kiviteli példánál alkalmazott 11 tűgörgős csapágy kenésére kielégítő az olajgőzök mennyisége. A találmány szerinti fogaskerékszivattyú meghibásodott alkatrészeinek cserélése könnyűszerrel eszközölhető, sőt egy adott szivattyú a betétek és/ vagy fogaskerekek más méretű ilyen alkatrészekkeh más teljesítményű szivattyúvá alakítható anélkül, hogy a szivattyú körvonalméretei megváltoznának. Ez utóbbi, lehetőség folytán olyan azonos körvonalméretű, de különböző1 teljesítményű szivattyúcsaládok képezhetők, amelyéknek háza, fedelei azonosak s így nagyobb tömegben gyárthatók, minek folytán előállítási költségük csökken. Szabadalmi igénypontok: 1. Fogaskerékszivattyú, melyre jellemző, hogy a szivattyúházba (1) öntött acélcsövekből álló olyan nyomáskiegyenlítő csatornákkal (26, 27, 28, 29) ren-j delkezik, amely csatornák párosával a szivattyú gyűjtőtereiből (34, 35) nyílnak, és egy-egy csatorna| az általa körülölelt fogaskereket befogadó üregbe,! ezen üreg és a kiindulási gyűjtőtér áthaladási szakaszával átellenes szakaszon torkollik. 2. Az 1. igénypont szerinti fogaskerékszivattyú! kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy haj tó tengelyének a hajtó fogaskereket hordó része bordás. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fogaskerékszivattyú kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hajtott fogaskerekének tengelye helytállóan van; beszerelve és ezen van ágyazva célszerűen tű-, görgős csapággyal a hajtott fogaskerék. jz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60727. Terv Nyomda, Budapest V„ Balassi Bálint utca 21-23.
