146945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fentiazinszármazékok előállítására
2 1461945 /x —X N fentiazint valamely Q-N \ X-C„H2„N-ZI R általános képletű piperidin-származékkal reagáltatunk. Ezekben a képletekben a P és Q gyökök egyike hidrogénatomot, másika pedig valamely —A—Y csoportot jelent, Y itt valamely savmaradékot, mint halogénatomot, pl. klór- vagy brómatamot, vagy pedig szulfát-, pl. metilszulfátgyököt, vagy szulfonát-, pl. toluolszulfanát- vagy metánszulfonát-gyököt jelenthet; a többi ,jel jelentése megegyezik a fentebbivel. A találmány szerinti eljárás szempontjából legelőnyösebb, ha az Y helyén klór- vagy brómatom áll. Ez a reakció oldószerben vagy oldószer nélkül, valamely kondenzálószer jelenlétében vagy anélkül folytatható le. Ha P hidrogénatomot, Q pedig a fentiekben meghatározott —A—Y gyököt jelent, akkor előnyös oldószerként valamely aromás szénhidrogént (pl. toluolt vagy xilolt), valamely étert (pl. dietilétert) vagy valamely harmadrendű amidot (pl. dimetilformamidot) alkalmazni, kondehzálószerként pedig előnyösen az alkálifémek valamelyikét vagy ezek valamely származékát (mint pl. hidrideket, amidokat, hidroxidokat, alkoholátokat, fémalkileket vagy fémarileket), különösen pedig fém-nátriumot vagy -káliumot, vagy nátriumaimidot, por alakú nátrium- vagy káliumhidroxidot, litium- vagy nátriumhidridet, nátrium-terc.-butilátot, butillitiumot, fenillitiumot vagy fenilnátriumot alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen az oldószer f orrási hőmérséklet tén folytathatjuk le. Különösen előnyös piperidinszármazékként valamely piperidinalkilhalagen'det szabad bázis alakjában, pl. benzolos, toluolos vagy xilolos oldatban alkalmazni és ezt hozzáadni a többi reagáló anyag elegyéhez, amelyben már jelen lehet a felhasználásra kei-ülő fentiazin, éspedig legalább részben alkálisó alakjában. A reakció lefolytatható a piperidinalkilhalogenid valamely sójával is, ebben az esetiben azonban természetesen a kondenzálószer nagyobb mennyiségére van szükség, hogy semlegesítse a felhasznált sóban jelenlevő savat is. Olyan esetekben, amikor az A gyök aszimmetrikus, mint pl. a —CH,— CH, — CH—CH,-, —CH—CH2 — CH 2 — vagy CH 2 —CH 2 — CH•'II I I CIi3 CH 3 CH3 CH:i gyökök valamelyike esetébén a reakció folyamán átrendeződés következlhet be, amikor is izomer termékek elegyéhez jutunk. . Ha Q hidrogénatomot, P pedig valamely —A—Y gyököt jelent, akkor előnyös aromás szónhidrogént vagy valamely alkoholt használni oldószerként, a kondenzálószert pedig a piperidín-szárrnazékhoz viszonyítva feleslegben alkalmazni. 2. A találmány szerinti új vegyületek előállításának másik lehetséges módja, hogy valamely /N -X N COO—A—N V _x R C2 H 2 „N—Z általános képletű észtert — a képletben a különböző jelek jelentése megegyezik a fentebbiekkel — vagy ennek az észternek valamely savval képezett addíciós sóját, pl. hidrokloridját hő általi elbontásnak vetjük alá, mindaddig, amíg á felszabaduló széndioxid fejlődése be nem fejeződik. A fenti észter hő általi bomlása 100 C° feletti — előnyösen 150 és 200 C° közötti — hőmérsékleten folytatható le. Ennél magasabb hőmérsékleten dolgozni már nem előnyös, mert általában erősen színezett róakciótarmékek keletkeznek. Ehhez a hő általi bontáshoz vehetjük az észtert önmagában, hígítószer nélkül, vagy valamely közömbös hígítószerben, mint pl. paraffinolajban, difeniloxidban, diklórbenzolban, vagy a dekarboxilezési reakciók klasszikus hígítószereiben, mint pl. kinolinban vagy eléggé magas forrpontú gyenge bázisokban. Aszimmetrikus elágazó szénláncot tartalmazó vegyületek alkalmazása esetén e reakció folyamán is ugyanolyan átrendeződés figyelhető meg, mint az 1. alatti módszer esetében. A fenti eljárás kiindulóanyagaként felhasználásra kerülő észterek ismert módszerekkel állít-. hatók elő; előállításuk történhet pl. valamely \/\ N I COOH általános képletű sav haloigenidjének (vagy észterének) valamely megfelelő piperidinalkohollal való reakciója vagy valamely halogénalkil-fentiazinilkarboxilát valamely megfelelő piperidinnel, ill. píperidin-szársnazékfcal való reakciója útján. 3. A találmány szerinti új termékek további lehetséges előállítási módja valamely
