146761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes oldatok habzásának csökkentésére

Q Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.761. SZÁM 12. o. 26-27. OSZTÁLY — PO—239. ALAPSZÁM Eljárás vizes oldatok habzásának csökkeni ésére Dr. Proszt János egyetemi tanár, Borbély Anna vegyészmérnök, Haraszti József vegyészmérnök, Lipovetz Iván kohómérnök, Nagy József vegyészmérnök, valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1957. szeptember 18. Ismeretes, hogy bizonyos szerves sziliciumve­gyületek habzásgátló tulajdonságúak. Vizsgálataink szerint ez a képesség nem a sziliciumatom jelen­létének köszönhető, hanem a szerves gyökök tér­beli elrendezésének. A habzásgátló tulajdonság vizsgálataink szerint monocentrikus tetraéderes térbeli elrendezésből adódik és nemcsak a szilí­cium, hanem egyéb 4-vegyértékű elemek, melyek a periódusos rendszer IV. ós V. oszlopában fog­lalnak helyet, is felmutatják. Ilyen elemek a szén, germánium, titán, cirkon, hafnium, ón és ólom. Ez a vegyületek habzásgátló tulajdonságai a központi mag növekvő atomsúlyával csökken­nek, így a szénvegyületek habzásgátló tulajdon­ságai jobbak, mint a nagyobb molekulasúlyú szi­lícium, germánium, titán stb. elemeké. Az ón az ólom habzásgátló szerves vegyületei elég bomlé­konyak és hatásukat' csak meghatározott ideig fejtik ki, ami bizonyos esetekben kívánatos lehet. Bizonyos esetekben az ólomvegyületeknek a gom­bákra és baktériumokra kifejtett gátló, illetve ölő hatása is érdekes lehet. A találmány értelmében habzásgátlószerként a periódusos rendszer IV. csoportjába tartozó 4-érté­kű C, Ge, Ti, Zr, Hf, Sn, Pb elemek olyan szerves vegyületét használjuk, melyeknél az elemek leg­alább egyik vegyértékéhez Cs-nél nagyobb alifás, vagy cikloalifás szénhidrogéngyök van közvetle­nül, vagy O, S, Se, Te, amfid elemek közbeikta­tásával kapcsolva. A fennmaradó vegyértékekhez pedig H vagy alkil-, aril-, aralkilgyökök vannak kapcsolva. Igen jó habzásgátló hatást érünk el tri­alkoximetán, különösen C14—C20 alifás alkilgyö­köt tartalmazó származékaival. Ugyancsak jó hab­zásgátló hatást fejtenek ki tetraalkoxi származé­kok, melyek C14—C20 szénatomláncú alkilgyökö­ket tartalmaznak. A dimetil-dialkoximetán hason­lóképpen jó habzásgátló tulajdonságokkal rendel­kezik. A habzásgátló tulajdonságok megállapításánál összehasonlító kísérleteket a következőképpen vé­geztük: 900 ml térfogatú üvegedényben 200 ml lúgos albumin oldatban percenként 3000 fordulatú ke­verővel habot állítottunk elő. Az albuminoldat ösz­szetétele a következő: 100 g vízben 1,2 g albumin, 0,5 g káliumkarbonát és 0,5 g káliumhidroxid van oldva. A kísérleteknél a szóbanlevő vegyületeknek 1%-os propilalkoholos oldatát használtuk, mert a propilalkoholnak gyakorlatilag számbajövő habzás­osökkentő hatása nincs és a szóbanlevő anyagokat viszonylag jól oldja. A kísérleteknél 200 ml lúgos, albuminoldathoz 0,5 ml-ként növekvő adagokban adagoltuk az 1%-os propilalkoholos oldatot, a ke­verőberendezést 5 percig járattuk, majd leállítás után félperc múlva olvastuk le a folyadékszintet, melyből megállapítottuk, hogy a hab a folyadék hány %-át tartalmazza. Az egyes leolvasások után a habzásgátló vegyület adagolását addig folytattuk, míg a további adagolás már változást nem. hozott, ill. a habzást csökkentő hatás rosszabbodott. Vé­geztünk olyan kísérleteket is, melynél a keverőt az adagolás után még 1 óráig járattuk, hogy a habzásgátló tartósságáról is kapjunk némi tájékoz­tatást. A mellékelt táblázatok első oszlopából lát­hatjuk, hogy az egyes habzásgátlószerek 2,5.10-5 töménységben alkalmazva milyen hatást fejtenek ki. I. táblázat Habzásgátlószer Í^E«Í -a. Min, konc, tristearoximetán 15 " 85% 1.5.10-4 tricetoximetán _• 20 85% 2.0.10-4 dimetildicetoximetán 40 80% 2.5.10-4 dimetilpolisziloxán hidroximetilpolisziloxán 40 80% 2.0.10-4 50 70% 4,0.10-4 60 75% 3,5.10-4 60 53% 4,0.10-4 40 60% 1.5.10-4 40 A szóbanlevő vegyületeket az alkoxivegyületek, vagy halogénvegyületek alkilezésével, pl. Grig­nardozással állíthatjuk elő. Az alkilezós után fenn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom