146761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes oldatok habzásának csökkentésére

2 146.761 maradó alkoxi és haloidgyököket alkoholízissel na­gyobb szerves gyököt tartalmazó alkoxicsoportra cserélhetjük ki. Az alkoxivegyületeknél a metil vagy etilgyököket átészterezés útján hosszabb szénatomláncú szerves gyökökkel helyettesíthet­jük. Pl. nátriummetilát vagy nátriumetilát, vagy p-toluolszulfonsav katalizátor jelenlétében. Ha halogénvegyületeket használunk kiindulási anyag­ként, a halogéneket alkoxigyökre, pl. nátriumal­kolát segélyével cserélhetjük ki, vagy absz. ben­zolos közegben 5 szénatomnál több szénatommal rendelkező alkoholt tercier bázis, pl. piridin jelen­létében reagáltatjuk. Példák: 1., Tricetoximetán előállítása céljából 1 mol ortohangyasavas etilésztert 3 mol vízmentes cetilalkohollal észterezzük át nátriumetilát katali­zátor jelenlétében. Az átészterezés során felsza­baduló etanolt benzol hozzáadásával azéotróp desztillálással eltávolítjuk. A reakció befejezte után a katalizátor elbontása végett 120 Cc -on széndioxidgázt vezetünk a reakcióelegybe. A reakcióelegyet aktív szénen derítjük, majd szűr­jük. A reakcióelegy főtömegében tricetoximetán kis mennyiségű dicetoxietoximetán és monocetoxi­dietoximetán mellett. Op. 46 C°. Kitermelés: rnintegy 90%. 2. Dimetildicetoximetán előállítása céljából ace­ton etilacetálját cetilalkohollal nátriumetilát jelen­létében átacetálozzuk. A kapott termék lassan der­medő, viaszhoz hasonló anyag, jól oldódik benzol­ban, toluolban, acetonban, petróléterben, hidegen is, étolajban, paraffinolajban pedig melegítés ha­tására, op. 41 C°. 3. Tetracetoxistannán előállítása péljából nát­riumcetilátot vízmentes körülmények között ón­tetrabromiddal reagáltatunk, absz. toluolos közeg­ben. A kivált nátriumbromidoit leszűrj ük és a ter­méket benzolban átkristályosítjuk. E vegyületet előállíthatjuk úgy is, hogy tetratoxisztannánt át­észterezzük vagy óntetrabromidot absz. benzolos közegben 4 mol piridin jelenlétében cetilalkohollal reagáltatunk. Op. 39 C°. Az anyag hasonlóképpen jól oldódik szerves oldószerekben, mint azt a 2. pél­dánál megadtuk. E habzásgátló szereket igen jól alkalmazhatjuk erjedési folyamatok habzásának megszüntetésére, mint szesz-, élesztő-, gyártásánál, antibiotikumok fermentálásakor, cukoripar területén, papírgyár­tásnál, szérumoknál fellépő habzásnál, flotációs ha­bok megszüntetésére, eserzőiparban, enyvkészítés­nél, általában desztillációnál. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vizes, oldatok habzásának csökkenté­sére, . melyre jellemző, hogy habzásgátlóiszerként a periódusos rendszer IV. csoportjába tartozó 4 értékű C, Gé, Sn, Pb, Ti, Zr, Hf olyan szerves ve­gyületeit használjuk, melyeknél az elemek leg­alább egyik vegyértékéhez Cs-nél nagyobb alifás vagy cikloalifás szénhidrogéngyök van közvetle­nül, vagy O, S, Se, Te amfid elemek közbeiktatá­sával kapcsolva, a fennmaradó vegyértékekhez pe­dig H vagy alkil-, aril-, aralkil gyökök vannak kapcsolva. i 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, melyre jellemző, hogy trialkoximetánt, külö­nösen CM—'C20 — alifás alkiilgyökkel pl. trice­toximetánt, trisztearoximetánt használunk. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy habzásgátlószenként tetraal­koxi szánmazéko't használunk, melyben az alkilgyök előnyösen C14 — C2 o szénatomláncú. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 60364. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom