146699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és keverék acélöntvények és -ingotok tápfejének hőkezelésére

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.699. SZÁM 31. c. 1—5. OSZTÁLY — NE—222. ALAPSZÁM Eljárás és keverékek acélöntvények és -ingótok tápfejének hőkezelésére Nyeste Mátyás öntőtechnikus, Miskolc A bejelentés napja: 1958. június 16. Az acélöntészetiben a tápfejek (felöntések) zárt vagy nyitott rendszerűek és céljuk, mint ismere­tes, a kihűlő öntvény zsugorodása következtében fellépő térfogatcsökkenés kiegyenlítése. Evégből a tápfejben levő acéltömegnék utoljára kell meg­dermednie, aminek biztosítása bizonyos nehéz­ségekkel jár, mert éppen ez az öntvényrész van kitéve a leggyorsabb kihűlésnek, A zárt rendszernél a tápfej aránylag lassan hűl le és azt kívülről bevezetett légköri nyomással vagy gazképző anyag hozzáadásával igyekeznek a formába kényszeríteni (atmoszférikus, ill. gáz­nyomásos tápfejek). A szerkezetileg egyszerűbb nyitott rendszernél a lehűlés gyorsabb és ezért különböző hevítő eljárásokat szoktak alkalmazni, melyeknél a szük­séges hőt gáz vagy olaj elégetésével, villamos he­vítéssel vagy oxigén befúvatásával avagy hőt leadó (exoterm) elegyek hozzáadásával fejlesztik. Ugyan­akkor alkalmas szigetelő falazattal veszik körül a hőfejlesztő teret. A felsorolt módszerek közül újabban leginkább elterjedt az az eljárás, amely­nél az egész tápfejet előformázott exoterm elegy­gyel veszik körül és a f elöntés tetejére por alakú keveréket szórnak. A hőfejlesztő elegy alumínium­tartalma 30—50%. A legegyszerűbb, legolcsóbb eljárások egyike az ún. lunkerporok használata, ezek azonban csak gyengén exotermek és meg­lehetősen sok selejtet adnak. Még tökéletlenebb eljárás a nem-exoterm szigetelőporokkal való be­fedés. A felsorolt eljárások közül egyesek azt ered­ményezték, hogy pl. az ingótoknál szokásos méretű tápfejek — vagy ezeknél még nagyobb tápfejek — az öntvény teljes súlyára vonatkoztatott, hagyo­mányos 14—15%-ról 9—10%-ra csökkentek le, az öntvényeknél pedig az eddigi, rendszerint 50— 100%-os tápfej súly a felére apadt. A legjobb eljárásoknak is azonban az a hátrá­nyuk, hogy költséges berendezést és aránylag sok alumíniumot igényelnek és a velük végzett munka meglehetősen körülményes ül. hosszadalmas. Így pl. az előformázott exoterm eleggyel végzett táp­fejmelegítés költsége 60—70 Ft/t és a többi el­járás költsége is ekörül az érték körül mozog, ezért alkalmazásuk csak ötvözött acéloknál 'fize­tődik ki. Emiatt szénacélok öntésénél sok helyen megmaradtak, pl. az olcsó lunkerporos eljárásnál, melynek azonban a fent említett súlyos hátrányai vannak. A találmány célja olyan tápfejhevítő eljárás megvalósítása, amely amellett, hogy az eddigi legjobb eljárások hatásosságát eléri vagy gyakor­latilag megközelíti, gazdaságosság tekintetében az eddigi legolcsóbb eljárásokkal versenyképes. A találmány szerinti eljárás két szakaszból áll: az első szakaszban az acél felszínét az öntés be­fejezte után beszórjuk nagyságrendileg 8—12% alumínium, továbbá koksz és forrioxid por alakú exoterm keverékével, ennek elégése után pedig a második szakaszban a még izzásban levő első keverék rétegét beszórjuk 18—22% alumínium, továbbá koksz, ferrioxid és nátriumklorid erőseb­ben exoterm második keverékével, melynek el­égése után a hőkezelés befejeződött. A hőfejlesztő keverékek legelőnyösebb össze­tétele súlyszázalékban a következő: 1. keverék ' 2. keverék (fekete por) (barna por) Al 8—12% 18—22% koksz 60—75% 35—45% Fe2 0 3 6—10% 14—16% NaCl — 3— 6% A ferrioxidot előnyösen kohó-szállópor alakjá­ban alkalmazzuk, mert ez egyrészt a kohók olcsó nulladékanyaga, másrészt az alább ismertetett salakosodást a NaCl-dal együttesen elősegíti. Cél­szerű továbbá a keverékhez őrölt faszenet is adni, mert ez a keverékek szerkezetének lazításával a szórhatóságot növeli .és a keverékek fajsúlyát csökkenti. A faszén mennyiségére nézve az alább közölt példa ad felvilágosítást. Célszerű továbbá a második keveréket két, nagyjából egyenlő részre felosztva oly módon feladni, hogy a második fél­mennyiséget az előzően kiszórt és éppen kiégett első félmennyiségre szórjuk ki. Ezzel is növeljük a hőkezelés idejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom