146699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és keverék acélöntvények és -ingotok tápfejének hőkezelésére
146.699 A hőkezeléshez felhasznált keverékmennyiség az első keveréknél 0,8 kg/t, a másodiknál pedig 1,2 kg/t nagyságrendbe esik. A találmány szerinti keverékek előnye egyebek közt, hogy az első keverék fekete, a második pedig barna színű és így a felhasználásnál össze nem téveszthetek. A keverékek alkalmazásakor lejátszódó folyamatok a következők. Az első keverék gyulladásideje 110—120 mp. Erre a késleltetésre azért van szükség, mert a teljes acéltömeg eleinte még elég hőt fejleszt a tápfej folyósán tartására, amit a tápfej szokásos hőszigetelése is elősegít. A késleltetés tartamát a ferrioxid és a koksz mennyisége szabja meg. A kiégés ill. teljes átizzás ideje ugyancsak 110—120 mp. A kiégett anyag salakja nem sül össze, hanem laza szerkezetű marad. A második keverék gyulladásideje 130—150 mp, mig a kiégés ideje itt 240—250 mp. Az anyag salakja ebben az esetben kéreggé sül össze, mely azonban nem egyesül az első keveréktől származó alsó réteg laza salakjával. Utóbbi ennélfogva, mint szigetelőréteg, jól tudja követni a lefelé húzódó szívódási üreg körvonalát. így igen előnyös módon magukból a hőfejlesztő anyagokból kettős szige^ telőréteget kapunk. Az ismert adagszámlemezeket mindjárt a második réteg felrakása után helyezzük az acélba, még mielőtt a képződő kéreg azt m egakadály o zná. Az ismertetett eljárás alkalmazásával a hőtermelés folyamata a leöntés befejezésétől számított mintegy 16—18 percen keresztül tartható fenn és így a tápfejben foglalt acél 100—110 percig is folyékony állapotban marad. Feltűnő a találmány szerinti eljárásnak az az előnye is, hogy a felhasznált alumíniummennyiség az eddiginek csak kis hányada, ami szintén az igen finoim eloszlásban adagolt ferrioxidnak és a nagy súlyszázalékban jelenlevő kokszpornak köszönhető. További fontos előny a korábbi eljárásokkal szemben az, hogy az eljárás keresztülviteléhez semmiféle berendezésre nincs szükség és a meglevő felöntősapkáknak vagy hőálló bélésüknek a tápfej kisebbedésével járó átalakítása (vastagítása) minimális költséggel megoldható. Az új tápfej-hőkezelő eljárás tehát a korábbi eljárások előnyeit egyesíti, hátrányaikat pedig kiküszöböli. Az eljárás tonnánkénti költsége kb. 6—7 Ft és így az eljárás közönséges szénacéloknál is kifizetődik. Az ingot-tápfej súlya az egész acél súlyának kereken 10—11%-a, az öntvénytápfejeké pedig kereken 20—40%. A létrehozott hőtermelő reakciók a tápfejben levő acél hőmérsékletét 150—200°4cal emelik és így az elért hőfok a keletkezett túlnyomás és a szigetelőrétegek következtében csak igen kicsiny sebességgel csökken, ami biztosítja azt, hogy az acél legkésőbben a tápfejben dermed meg. Az első munkaszakaszbeli beszórás ingótok alsóöntésénél már akkor végezhető, amikor az acél emelkedő felszíne eléri a kokilla és a felöntőfej osztósíkját. Példa a kezelőporok összetételére 1. keverék 2. keverék súly % súly % Al (fele púder, fele fűrészpor) 10 20 kohó-szállópor (40—45% Fe2 0 3 16 . 32 őrölt koksz 60 36 őrölt hulladék-faszén 14 8 őrölt NaCl — 4 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás acélöntvények és acélingotok tápfejének hőkezelésére, azzal jellemezve, hogy az acél felszínét első munkaszakaszban, az öntés befejezte után, olyan por alakú exoterm keverékkel szórjuk be, amely 8—12% alumíniumot, továbbá kokszot és ferrioxidot tartalmaz, majd e keverék leégése utáni második munkaszakaszban, a még izzásban levő első keverék felszínét olyan por alakú exoterm keverékkel szórjuk be, amely 18—22% alumíniumot, továbbá kokszot, ferrioxidot és nátriumkloridot tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a második munkaszakaszt két lépésben hajtjük végre úgy, hogy először a második keverék felét, majd közvetlenül ennek leégése után a másik felét szórjuk fel. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy mindkét keverékhez, a szórhatóság növelésére és a fajsúly csökkentésére őrölt faszenet is adunk. 4. Hőkezelő keverékek az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve azok következő összetételével: 1. keverék 2. keverék Al 8—12% 18—22% koksz 60—75% 35—45% Fe2 0 3 6—10% 14—16% NaCl — 3— 6% 5. A 4. igénypont szerinti hőkezelő keverékek kiviteli alakja a 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve azok következő összetételével : 1. keverék 2. keverék súly %; súly % Al (fele púder, fele fűrészpor) 10 20 kohó-szállópor (40—45% Fe2 03) 16 32 őrölt koksz 60 36 őrölt hulladék-faszén 14 8 őrölt NaCl 4 A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60377. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
