146658. lajstromszámú szabadalom • Sorvető- vagy -ültetőgép
2 146.658 gert pl. négyélű tengelydarabon ágyazzuk. Amenynyiben két vetőhengert alkalmazunk, a második —9— hengert (2. és 7. ábra) hasonló módon ágyazzuk és nem-ábrázolt fogaskerék közvetítésével az --5— kerékműről hajtjuk. A —8— tengely másik végét a —11— csoroszlyát hordozó —10— lemezben ágyazzuk. Amint a 2. ábra szemlélteti, a —9, 9'— hengerek —8, 8'— tengelyein szegmensek alakjában forgathatóan ágyazzuk a —12, 12'— süvegéket, melyeknek más alakjuk is lehet. A süvegeik —13, 13'— szélei —14— rést fognak közre, melynek szélességét a szükséghez képest úgy állíthatjuk be, hogy a rés középvonala a két henger érintkezési helye fölé kerüljön. A —12, 12'— süvegeken a —13, 13'— szélek közelében —15, 15'— kivágások vannak, melyek a —13, 13'— szélek felé nyitottak lehetnék. A —7— házhoz csatlakozik a —16— vetőszekrény, melynek kialakítása legjobban a 7. és 8. ábrán látható. A vetőszekrény feneke a —9, 9'— hengerek alakjához igazodik. A vetőszekrény elülső falában —17— torkolat van a vetőmagvak kibocsátására. A vetőszekrény belsejében jelzőkészülék foglal helyet. A —17— torkolatban a függőleges irányban feles lefelé mozgatható, pl. a —19— emeltyűvel magassági irányban állítható —18— leszed őszervet helyezzük el, mely a magvak mozgásához pl. azáltal igazodhatiik, hogy a magvak mozgásának irányában engedékeny. A —18— leszedőszervet nem szükséges a 7. és 8. ábra szerint kialakítani, hanem az pl. keréktárcsa ás lehet, mely az áthaladó vetőmagvak hatására akként tolódik el vagy lerig ki, hogy egyenkénti magvak sorát átengedi, két vagy több egymás fölött fekvő1 magvat azonban nem. A leszedőszerv kialakítható a fényképészeti tárgylencsék pillájához hasonlóan is. A leszedőszervnék azért kell engedékenynek lennie, hogy esetleg rneg ne sérüljön, ha a magsor nagyobb testet tartalmaz. A —10— lemeznél a —20— vezeték eltolhatóan ágyazza a —21— kereket, mely a saját súlyának vagy nem-ábrázolt rugónak hatására a képződött magsorra fekszik fel. A—21—kerék vagy tengelye pl. optikai vagy akusztikai —22— jelző áramkörnek az egyik sarkát, a —9— henger vagy —8— tengelye pedig annak másik sarkát képezi. A —2— tengelyen, a vetőszekrény belsejében —23— keverőmű van. A találmány szerinti gép a következőképpen működik: Munka közben az —1— futókerék a talajon gördül és annak forgása a —9, 9'— hengerekre tevődik át, melyek csavarmenetei kamrarendszert alkotnak. E! kamrák a vetőszekrény —17— torkolata és a —11— csoroszlya irányában előrehaladnak. A vetőszekrénytben levő magvak a —14— résbe, a süvegek közé süllyednek le és ott sort képeznek, mely a kiejtőnyílás felé halad. A sor fölötti fölös magvak a —18— leszedőszerv hatására visszafelé gurulnak, úgyhogy a —17— torkolatból egyes magvaknak vagy más terménynek csak egyetlen sora lép ki. A —14— rés szélességét a legnagyobb magátmérőre állítjuk be és így az egyszerű sor már a vetőszelkrényben létrejön. Ezt elősegítik a —15, 15'— kivágások, melyeken át a magvak a csavarmenetekkel érintkezésbe kerülnek. A csavarmenetek a magvakat guruló mozgásba hozzák és a képződő örvénylés megakadályozza boltozat képződését a vetőszekrényben és biztosítja a sor folyamatos utántöltését. Minthogy a süvegek a csavarmenetékhez szorosan hozzáfekszenek és utóbbiak magassága kisebb a magvak átmérőjénél, a magvak nem tudnak a süveg alatt az egymással szomszédos csavarmenetek alkotta kamrákba átcsúszni és a sor összefüggését ill. folytonosságát veszélyeztetni. A —15— kivágásokat a vetőszekrény terében kell elrendezni, hogy a kívánt hatást elérjük. A —17— torkolattól a —10— csoroszlyához haladó magvak a —21— kerék felemelésével a —22— . jelző áramkört befolyásolják. Ha az áramkört úgy valósítjuk meg, hogy a kerék emelkedése annak érintkezőit zárja, akkor a magvak áthaladásakor a jelző áramkör bekapcsolódik. Működhetik azonban az áramkör ellenkező értelemben is. A magvakat szigetelőkként is szerepeltethetjük, melyek az áramkört megszakítják. Amikor a magvak áthaladása megszűnik, a jelzőkészülék működésbe lép. A~ gépnek a 3—6. ábrák szerinti változatánál csak egy vetőhengert alkalmazunk. A 3. ábra szerint a —24— vetőszekrény alatt csak egy —25— vetőhenger van, hasonló —26, 26'— süvegekkel, imint az előző példában. A gép működése is ugyanolyan, mint fentebb. Az 5. és 6. ábra további változatot szemléltet, melynél a —29— csavarmenetek a —27— henger belső oldalán vannak. A —28, 28'—- süvegek itt is hasonlóak, mint az előbbi megoldásoknál. Ez a kivitel azért előnyös, mert a kivetőhely igen alacsonyan helyezhető el a talaj fölött, ami a gép kifogástalan működése szempontjából nagy fontosságú. Szilárd —29— csavarmenetek helyett a —27— hengerbe olyan spirálist tolhatunk, amelynek összenyomásával vagy széthúzásával a kamrák nagyságát folyamatosan, változtathatjuk és így a gépet univerzálissá tehetjük. A csavarmeneteknek nem kell a hengerek kivetővégéig terjedníök, hanem azok már előbb véget érhetnék, amikor is a hengerek végső szakasza sima. A vetőhengerek ilyen kialakítása, némely magfajtánál előnyös, mert a imagsort tökéletesen szabályossá teszi. A 9. ábra szerint a —23— leszedőszerv helyett a —31— tengelyen a —32— bütyköt ágyazzuk, mely rugalmas vagy lengethető —33— lazítószervvel működik együtt. Utóbbinak hatékony vége a —34— magiszekrény terében szorosan a —35, 35'—• tolattyúknál mozog, a lazítószerv vége a —36— hengerek tengelyére merőleges síkban mozog. A —37, 38— süvegeken, a vetőszekrény terében —39, 40— kivágások vannak, melyek a —35, 35'— tolattyúkig terjednek. A tolattyúk mögött a —39, 40— kivágásokhoz további —41, 42— kivágások csatlakoznak. Ezek az egymással szemben fekvő —41, 42— kivágások a niagszekrény torkolata és a hengerek kiejtővége között vannak és különböző hosszúak. A —34— magszekrény torkolatában két —35, 35'— tolattyú van, melyek egymást túlfedik és a
