146636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálirodizonátok előállítására

Megjelent: 1980. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.636. SZÁM 12. q. 14—31. OSZTÁLY - SE-823. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás alkálirodizonátok előállítására Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kállay Ferenc és Vuich Sándor A bejelentés napja: 1958. április 18. A találmány tárgya alkálirodizonátok új elő­állítási módja glioxálbiszulfitnak oxigén és alkáli­karbonát, és előnyösen katalizátor jelenlétében történő átalakítása útján. Ismeretes, hogy a rodizonsav, ill. alkáli sói el­készíthetők inozit oxidációjával, hidrokinonból trikinoilon át,. vagy glioxál és alkáliszulfit egy­másra hatása útján. Az első módszer a kiindulási alapanyag költ­séges volta, a második a hosszas és bonyolult munka igénye, a harmadik pedig az eredményül vagyis 3 molekula gliioxálbiszulfit-monohidrát 4 molekula nátriumkarbonát és 1 molekula oxigén jelenlétében végeredményben rodizonsavas nát­riumhoz vezető aldolkondenzációt szenved, miköz­ben nátriumszulfit és víz keletkezik és széndioxid szabadul fel. A kitermelést cianid katalizátor kétszeresére, háromszorosára növeli. Igen kielégítő eredményt érhetünk el, ha a glioxálbiszulfitra számítva 0,4 súlyszázalék káliuímcianid katalizátort hasz­nálunk. A kitermelésre előnyös, ha az alkálikarbonátot az elméletileg szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségben alkalmazzuk. A folyamathoz szükséges oxigént levegő átbubo­rékoltatásával biztosíthatjuk, célszerűen zsugorított üvegből készült gázelosztófej alkalmazásával. A kitermelés szempontjából fontos, hogy a fel­melegítés ütemét ós a forralás időtartamát be­kapott igen gyenge kitermelések miatt nem felel meg az ipari előállítás követelményeinek. Felismertük, hogy a rodizonsav nátrium-, ká­lium-, vagy egyéb alkáli-sója az eddigieknél gaz­daságosabb és egyszerűbb módon, lényegesen rö­videbb idő alatt állítható elő, ha glioxálbiszulfitot vizes oldatban, célszerűen cianid ion jelenlétében, alkáli karbonáttal melegítünk és az oldatot egy­idejűleg levegőztetjük. A találmány szerinti eljárás lényegét a követ­kező összevont folyamat-egyenlet szemlélteti: szabályozzuk. Jó eredmény érhető el pl., ha az oldatot 40 C°-ról a forráspontra kb. 70 perc alatt melegítjük fel és az anyagot 15—30 percig tartjuk forrásponton. 1. példa: 3 kg 35% glioxál tartalmú technikai vizes gli­oxál oldatot 3,3 kg vízzel hígítunk, majd hozzá­adunk 11 kg 35%. NaHS03 -tartalmú technikai „biszulfit-lúg" néven ismert, 35 C°~ra felmelegí­tett nátriumbiszulfit vizes oldatot. Az oldatok összekeverése után erős felmelegedés észlelhető, és néhány perc múltán a kristályos glioxálbiszul­fit kiválása megindul. Mire az oldat lassan szoba­hőmérsékletre hűl, a kiválás teljes. A szilárd ter­méket kiszűrjük és kevés jeges vízzel színtelenire mossuk. Szárítás után súlya 4 kg. 4 kg fentiek szerint készült glioxálbiszulfitot 31 liter desztillált vízben, melegítés és keverés 3 CHO-CHO-2NaHS03 -H 2 0 +4 Na 2 C0 3 +.0 2 O O o —ONa —ONa + 6 Na2 S0 3 + 4 C0 2 + 9 H 2 0 O

Next

/
Oldalképek
Tartalom