146601. lajstromszámú szabadalom • Szoróberendezéssel kapcsolt, önmagában szorzásra nem alkalmas leíró összeadógép, könyvelőgép vagy lyukkártya lyukasztó gép

^ 2 146.601 A rajzok példaképpen ez utóbbi megoldás egyik kiviteli alakját mutatják, de a vázlatos ábrák esak a találmány szempontjából fontos alkatrészeket szemléltetik. Az 1. ábra a könyvelőgép felülnézete» a 2. ábra részleges oldalnézet és a 3. ábra kapcsolási vázlat. A könyvelőgépen tíz billentyű van a számok bevitele céljából, amelyeket az 1. .és 3. ábrán 6-tal jelöltünk. Ezektől balra a felrajzolt kiviteli példánál egy sorban van további tíz billentyű nullától kilencig terjedő számozással, amelyeket a találmány értelmében alkalmazunk és amelyek a rajzon 7-tel vannak jelölve. Ezek a —7— billentyűk , lenyomva a —8— érintkezőket zárják és ezzel egyrészt a szorzógépben levő szokásos —9— elektromágnes gerjed, másrészt pedig a könyvelőgépben levő, a találmány értelmében alkalmazott —1— elektromágnes is áram alá kerül. Az elektromágnes —2— vasmagja a —3— karral csuklósan függ össze és ennek elmozdulása a —4— tengelyt fordítja el. A tengelyt a gépben rögzített —5— konzolok ágyazzák, a tengely végén levő —13— kampó vagy nyúlvány pedig a —6— billentyű felett van. A leírt szerkezet azt eredményezi, hogy bármelyik —7— billentyű lenyomásának pillanatában egy számjegy bejut a szorzógépbe, másrészt pedig a könyvelőgép megfelelő billentyűje is lenyomódik és ezzel ez a számjegy a könyvelőgépbe is bekerült. A könyvelőgép —6— billentyűje és a hozzá tartozó fel nem rajzolt részek, amelyek a számjegyet a könyvelőgépbe beviszik, jól ismertek és ugyancsak ismeretes a szorzógépben a —9— elektromágnes alkalmazása és a hozzá tartozó (fel nem tüntetett) részek, amelyek révén a számjegy a szorzógépbe jut, de új az eddig leírt szerkezetből az, hogy a könyvelőgépet egy elektromos szorzógéppel kombináltuk, külön billentyűsort alkalmaztunk és lehetővé tettük, hogy a két gép szinkron működjék. Mivel a gépen (mint már említettük) tíz darab —7— billentyűt alkalmaztunk és mindegyik billentyűhöz tartozik egy elektromágnes és egy érintkező, az —1— elektromágnesek és —8— érintkezők száma is tíz. Minden egyes elektron mágneshez tartozó —4— tengely megfelelő hoszszúságú és elhelyezésű ahhoz, hogy a hozzá tartozó —6— billentyűt működtesse. A —7— billentyűket tényező billentyűknek is lehet nevezni, mert a szorzó és a szorzandó bevitelére alkalmasak. A könyvelőgépben még további billentyűket is alkalmazunk a találmány értelmében; ezek közül a —10— billentyűnek kettős szerepe van: egyrészt elektromos vagy mechanikai kapcsolatban van a könyvelőgép —14— kaposolóbillentyűj ével és így lenyomásakor összeköttetésben van a szorzógép szorzandó-művével, amely természetesen önmagában véve jól ismert szerkezet. A —10— billentyű mellett levő —11— billentyű szintén kettős szerepet tölt be: ugyancsak működteti a könyvelőgép már említett —14— kapcsolóbillentyűjét és szintén elektromos összeköttetést létesít a szorzógéppel, de annak nem szorzandóművét, hanem szorzó-művét működteti. Emellett a —11— billentyű nemcsak a gépbe jutott számjegyeket viszi be a szorzó-műbe, hanem a szorzógépben el is indítja a szorzás műveletét, ami szintén magában véve ismert művelet. A harmadik új billentyű, a —12—es azt eredményezi, hogy a szorzógépben levő szorzat vagy eredmény visszajut a könyvelőgépbe. Mikor tehát a szorzógép a szorzást elvégezte, a —12—• billentyű lenyomása folytán a szorzatot képező számjegyekhez tartozó —1— elektromágnesek áramköre zárul, ezek vasmagja behúz és ezzel megint lenyomódnak azok a —6— billentyűk, amelyek a szorzatnak felelnek meg. Ezzel a szorzat bejut a könyvelőgépbe és annak leírása következik. Mivel pedig a szorzógép, mint mondottuk, nem mutatja a szorzatot, azt a szorzógépen leolvasni nem lehet, hanem ez a szorzógép egy másik gépnek, pl. számlázógépnek része, amelyben szintén el kell indítani a szorzatot leíró szerkezetet, a szorzógépen már meg van az a berendezés, amely a szorzat kiszámítása után elektromos impulzust ad annak leírása végett. Ezt az impulzust használjuk fel a találmány szerinti kombinációnál is arra, hogy a könyvelőgép a bevitt szorzatot leírja. Ä gép működését az alábbiakban egy példa kapcsán ismertetjük. Tegyük fel, hogy a könyvelőgépbe betett nyomtatványra le kell írni sorban egymás után a darabszámot (szorzandó), az egységárat (szorzó), az árura vonatkozó egyéb adatokat, végül pedig a teljes mennyiség árát (szorzat). Az ilyen természetű, gyakran előforduló munkát, mint a bevezetésben mondottuk, eddig két személy végezte el, akik közül az egyik a könyvelőgépet, a .másik pedig a különálló szorzógépet kezelte és a szorzatot tévedések lehetősége mellett emberi munkával vitték át a könyvelőgépbe. Ezt a munkát a találmány szerinti kombinált gép a következőképpen végzi el: a —7— tényező^ billentyűk közül a darabszámnak megfelelőket lenyomjuk, mire az —1— elektromágnesek működésbe lépnek és ezzel egyrészt a megfelelő —6— billentyűk is lenyomódnak, a szám tehát bejut a könyvelőgépbe, másrészt a megfelelő —9— elektromágnesek is gerjednek, a szám tehát a számológépbe is bejut. Ezután megnyomjuk a —10— billentyűt, mire a szorzógépben a szám bejut a szorzandó-műbe, a könyvelőgépben pedig lenyomódik a —14— kapcsolóbillentyű és így a könyvelőgép leírja a szorzandót. A —10— billentyű lenyomása előtt természetesen ügyelünk arra, hogy a könyvelőgép kocsija a megfelelő helyen legyen, tehát a leírás a nyomtatvány kívánt helyén történjék. Ezután megint működtetjük a —7— tényezőbillentyűket, miáltal a szorzó jut be a könyvelőgépbe a —6— billentyűk lenyomódása révén és ez a szám is bejut a szorzógépbe a —9— elektromágnesek működése folytán, majd pedig miután a könyvelőgép kocsija a kívánt helyre került, a —11— billentyűt nyomjuk le, amely egyrészt a könyvelőigép —14— kapcsolóbillentyűjét működteti, tehát megint a szám leírását létesíti, de ugyanakkor a szorzógépbe bevitt számot annak szorzó-művébe juttatja, mire a szorzás művelete önműködően megindul. A szorzógép most kezdődő munkája független a könyvelőgéptől, annak működését . nem befolyásolja, a kezelő tehát most le-