146601. lajstromszámú szabadalom • Szoróberendezéssel kapcsolt, önmagában szorzásra nem alkalmas leíró összeadógép, könyvelőgép vagy lyukkártya lyukasztó gép

146.601 3 írhatja a nyomtatványra a fentiekben említett többi adatot és szükség szerint, egyéb számolási műveleteket végezhet, mely célból a —6— billentyűket ismert módon használja és ezek lenyomása a —7— billentyűket, valamint a velük összefüggő részeket, nem befolyásolja. A „többi" adat leírása közben tehát a találmány szerinti szerkezet nyugalomban van. Mikor a szorzás művelete befejeződött és a „többi" adat leírása is megtörtént, a kezelő megnyomja a —12— billentyűt, mire a szorzógép a kész szorzatnak megfelelő elektromos impulzusokat leadja és ezek működésbe hozzák az —1— elektromágneseket és így a könyvelőgép —6— billentyűi is lenyomódnak és a szorzat bejut a könyvelőgépbe. Ennek megtörténte után a szorzógép önműködően azt az elektromos impulzust küldi a könyvelőgépbe, amelyről a fentiekben már említést tettünk és így lenyomódik a könyvelőgép ürítő- vagy kapcsolóbillentyűje, mire a szorzat számjegyei leütnek, vagyis a könyvelőgép leírja a szorzatot. A fentiekből már nyilvánvaló, hogy a gyakorlati esetek nagy többségében, pl. tervezési munr káknál, bérelszámolásnál, anyagkönyvelésnél, leltárkiértékelésnél, számlázásnál etb., az idő kihasználása nagyon jó, mert csupán egy kezelő személyre van szükség, aki lényegileg csak annyi munkát végez, mint az eddig ismert módszereknél a könyvelőgép kezelője és a szorzás ideje is ki van használva, mert a 'szorzás művelete alatt a könyvelőgép dolgozik; végül a helyes szorzat bevitele automatikus, tehát mindig hibátlan. A rajz szerinti kivitelnél a —7— tényezőbillentyűk a könyvelőgéppel egybeépített megoldásúak, nincsen akadálya azonban annak, hogy ezeket a billentyűket egy különálló szekrénykében vagy dobozban helyezzük el. Az —1— elektromágnesek akkor is a gépben maradnák és az említett különálló szekrénykét dugót érintkezővel hozzuk kapcsolatba egyrészt a könyvelőgéppel, másrészt a szorzógéppel. Megtehetjük továbbá azt is, hogy a —7— billentyűket teljesen elhagyjuk és a —8— kontaktusokat közvetlenül a —6— billentyűk alatt helyezzük el, de a —10, 12— billentyűk megmaradnak. Ez esetben az —1— elektromágnesekre a tényezők bevitelénél nincsen szükség és a tényezők bevitele a két gépbe, a szorzástól független adatok beírása és a szorzás művelete lényegileg ugyanúgy történik, mint az előbbi kivitelnél. Viszont fontos az, hogy a szorzástól független adatok bebillentyűzésekor a —6— billentyűk ne működtessék a szorzögép —9— elektromágneseit. Ezért ennél a kivitelnél gondoskodni kell arról, hogy a —8— érintkezők és áramköre kikapcsolható legyen, mikor tehát a szorzó és szorzandó leírása után a többi adatot visszük be a könyvelőgépbe, a —8— érintkezők üzemen kívül vannak (záródásuk áramköröket nem zár). Mikor azután a szorzás művelete és a kívánt adatok beírása befejeződött, megnyomjuk a —12—• gombot, mire a szorzógépben levő szorzat egyes Bzámjegyeihez tartozó áramimpulzusok működésbe hozzák a megfelelő —6— billentyűket, a szorzat tehát bejut a könyvelőgépbe, de eközben is a —8— érintkezőknek üzemen kívüli helyzetben kell lenniök. Mikor a szorzat leírása is megtörtént, tehát ismét sor kerül egy újabb szorzandó szám leírására, előbb a —8— érintkezőket, ill. áramköröket kell megint üzemi helyzetbe hozni és azután lehet a —6— billentyűket működtetni. A gyakorlatban nem ritka eset, hogy a könyvelőgépbe tett nyomtatvány egyetlen sorában két, három vagy akár ennél is több szorzatot kell kialakítani és leírni, a fentiekben ismertetett eljárás tehát egy soron belül többször is ismétlődhet. A munkát természetszerűleg úgy kell elvégezni, hogy a szorzatok leírása a sor meghatározott helyén történjék, vagyis az egyes sorokban a szorzatok egymás alatt kell, hogy legyenek. E célra eljárhatunk úgy, hogy a kívánt hely beállítására irányító berendezést használunk, az ismert irányító berendezés tehát a találmány szerinti szorzási műveletek irányítására alkalmassá tehető. E óéiból a gépen olyan kontaktusokat alkalmazunk, amelyek akkor, amikor a kocsi bizonyos meghatározott, helyre érkezik, a kívánt áramkört zárják, hogy a —10, 12— billentyűk elhagyhatók legyenek. Ennél a kivitelnél tehát mikor a szorzandó bebillentyűzése megtörtént, a kocsi tovább halad és mikor elérkezett arra a helyre, amelynél ez a szám leírandó, egy érintkező önműködően kiváltja a —10— billentyű munkáját, vagyis megtörténik a szám leírása és ugyanígy váltják ki a többi érintkezők a kívánt (beállítható) helyen az elvégzendő munkákat. A gépek más gépekkel vagy készülékekkel is lehetnek kapcsolatosak, így pl. megtehetjük azt, hogy a számológépet nem szereljük ki a számlázógépből, hanem csak kikapcsoljuk abból a célból, hogy a fentiekben leírt munka akadálytalanul elvégezhető elgyen. Ha pedig ezt a kikapcsolást nem végezzük el, vagyis a fentiek szerinti könyevlőgéppel kapcsolt szorzógép szokott módon működő része a számlázógépnek, akkor a 'számlázógép működtetése azt eredményezi, hogy a számlázógépfoe bevitt számok a könyvelőgépbe is bejutnak. Ezzel is elérhető az, hogy az adatok a könyvelőgép irányító berendezése vezérlésének megfelelően más, tehát a számlázógéptől eltérő rendszerezésbe kerüljenek. Ezt az ismert gépéknél csak egy második külön munkamenettel lehet elérni. A találmány szerinti kombinációval újszerű géptípus keletkezik, amely elvégezheti egy szövegírásra 'berendezett könyvelőgép és egy számlázógép munkáját, természetesen jóval kisebb beszerzési költség ráfordításával, mint a két gép együtt, sok esetben nagyobb teljesítmény mellett. A beszerzési költségek viszonylag kicsi voltát az is számottevően befolyásolja, hogy a szorzógép önmagában szorzásra nem alkalmas, tehát elmarad ennél a gépnél az a szerkezet, amely lehetővé teszi a kézi beállítást, a beállított számok leolvasását (ellenőrzését), az eredmény leolvasását stb. Nyilvánvaló a fentiekből, hogy a szorzószerkezet vagy annak működtetésére szolgáló billentyűszerkezet, vagy mindkettő, a számok leírását végző géptől függetlenül, külön egységet képezhet, esetleg olyképp, hogy a szorzószerkezet és működtető billentyűi egymással egybeépítve képezik a külön egységet, Ennek a különálló egységnek minden esetben lehetővé kell tenni a számok leírását végző géppel való elektromos kapcsolatot, mely célból leghelyesebben vezetéket és dugaszoló érintkezőt